A választások előrehozatalára azért került sor, mert a hárompárti kormánykoalíció – a Szociáldemokrata Párt (SPD), a Szabad Demokrata Párt (FDP) és a Zöldek – tavaly novemberben felbomlott a gazdasági és költségvetési politika körüli viták miatt. Az FDP kilépését követően Olaf Scholz kancellár kisebbségben maradt kormánya elveszítette a bizalmi szavazást a Bundestagban, így Frank-Walter Steinmeier államfő december végén feloszlatta a parlamentet, és előrehozott választásokat írt ki február 23-ra. ​

 

 

A szavazásra jogosult 59,2 millió német állampolgár ma adhatja le voksát a 630 fős Bundestag új képviselőinek megválasztására. A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a CDU/CSU pártszövetség vezet, míg a jobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) a második helyen áll, jelentős támogatottságnövekedést mutatva. Az SPD a harmadik helyre számíthat, míg a Zöldek és az FDP a negyedik, illetve ötödik helyen végezhetnek. 

 

 

 

A választási folyamat biztonságának és átláthatóságának biztosítása érdekében Németország egy fejlett informatikai rendszert alkalmaz, amely ellenáll a külső beavatkozási kísérleteknek. A berlini kormányzati jelentések szerint az orosz dezinformációs gépezet fokozott aktivitást mutatott a választások előtti időszakban, különösen a közösségi médiában. A német hatóságok több mint 100 álhírportált azonosítottak, amelyek célja a választók befolyásolása és a nyugati intézményekbe vetett bizalom aláásása volt. A választási informatikai rendszer fejlesztése és védelme kiemelt prioritást kapott, hogy biztosítsák a választási eredmények hitelességét és integritását. ​

 

 

A választások kimenetele nemcsak Németország, hanem Európa és Magyarország számára is kulcsfontosságú, hiszen a kontinens legnagyobb gazdaságának politikai irányvonala jelentős hatással lehet a régió gazdasági és politikai stabilitására.​