A mesterséges intelligencia egyre nagyobb szerepet kap az ingatlan- és építőiparban, de vajon hogyan áll Közép-Európa ezen a téren? Egy friss kutatás szerint a magyar ingatlanpiacon dolgozók mindössze 22%-a használ mesterséges intelligenciát, 23%-uk napi szinten, 46%-uk pedig heti rendszerességgel, de mégis érzékelhető a változás: az ingatlan- és építőiparban dolgozók 60%-a mindhárom piacon kifejezte, hogy szívesen elsajátítaná az új technológia alkalmazását.

A Drees & Sommer, egy globális tanácsadó cég, amely egységesen nyújt konzultációs és végrehajtási szolgáltatásokat az ingatlanügyek, az ipar és az infrastruktúra területén, három ország – Magyarország, Lengyelország és Csehország – digitalizációs trendjeit vizsgálta regionális piackutatásában. (A piackutatást a STEM/MARK ügynökség végezte 2024 augusztusában és szeptemberében Csehországban, Lengyelországban és Magyarországon. A reprezentatív minta minden piacon 313 válaszadót tartalmazott [összesen 939-et], akik aktívan dolgoznak az ingatlan- és építőipari szektorban különböző pozíciókban és munkakörökben, tükrözve e munkavállalók arányos képviseletét a munkaerőpiacon.) Az eredmények arra mutatnak, hogy bár az AI napi vagy heti használata már jelen van, az igazi áttörést a digitális készségek iránti növekvő motiváció hozhatja meg az ingatlanpiacon.

„A magyar ingatlanpiaci dolgozók az AI használatában az átlagos szintet képviselik a közép-kelet-európai régióban, de a technológia munkahelyi alkalmazása nálunk még viszonylag ritka. Ugyanakkor rendkívül magas a tanulási hajlandóság, és a legtöbben szeretnék fejleszteni digitális készségeiket ezen a területen. Kutatásunk eredményei szerint az ingatlanpiaci munkavállalók többsége pozitívan vélekedik az AI alkalmazásáról, bár körülbelül 15%-uk még mindig bizalmatlan a technológia iránt. Ez különösen fontossá teszi az adatok hitelesítését a piacon” – nyilatkozta Koloszár Ákos, a Drees & Sommer magyarországi ügyvezető igazgatója.

Miért terjed nehezen a mesterséges intelligencia?

Magyarországon az ingatlanipari munkavállalók 75%-a nyilatkozta, hogy nem használ mesterséges intelligenciát a munkája során, a többiek többnyire heti rendszerességgel (46%), míg 23% napi szinten alkalmazzák. Az AI legaktívabb felhasználói a 30 év alattiak (46%), valamint a felsővezetők. Összehasonlítva, Lengyelországban (30%) és Csehországban (27%) magasabb az AI-t használók aránya az ingatlaniparban, Lengyelországban ráadásul a napi felhasználók aránya is kiemelkedően magas (38%), míg Csehországban ez csupán 15%.  

A magyar dolgozók szerint az AI alkalmazásának legnagyobb akadályai közé tartozik az elérhető eszközökről és megoldásokról való tájékozatlanság (35%). Ezt követi a vállalat által biztosított képzések hiánya (16%), valamint az AI iránti bizalmatlanság (15%). További akadályként közel 10%-uk említette az időhiányt.  

Lengyelországban az AI iránti bizalmatlanság valamivel magasabb (17%). Pozitívum viszont, hogy a három ország dolgozóinak csupán 5%-a nyilatkozta, hogy nem érti az AI-t, és mindössze 4% számolt be negatív tapasztalatokról a technológia kapcsán.

Merre vezet az út?

A mesterséges intelligencia egyre nagyobb szerepet kap a magyar ingatlanpiacon, ahol a dolgozók 52%-a használja adatgyĹąjtésre, ez a három közép-kelet-európai ország közül a legmagasabb arány. A dokumentumkezelés (38%) és a tervezés (22%) szintén jelentős alkalmazási terület, de az AI potenciálja ennél sokkal szélesebb. A további alkalmazási területek közé tartozik a folyamatok automatizálása (16%), a nagy mennyiségĹą adat elemzésének fejlesztése (14%), a versenyképesség növelése és új termékek és szolgáltatások fejlesztése (12%), az energiahatékonyság javítása (9%) és az intelligens tértervezés (7%). Lengyelországban a mesterséges intelligenciát leggyakrabban a riportolás (35%) és a tervezés (32%), valamint a telephelyelemzés (23%) területén alkalmazzák. A Cseh Köztársaságban az adatgyĹąjtés (37%) és a folyamatautomatizálás (29%) területén alkalmazzák a legtöbbet.

A jövőbeni terveket tekintve a magyar ingatlanpiacon dolgozók elsősorban a korszerzĹąbb adatgyĹąjtést (41%), a dokumentumkezelést és riportolást (35%), valamint a folyamatok automatizálását (33%) kívánják fejleszteni. A legnagyobb potenciált az energiahatékonyság (13%), a pályázatkezelés (12%) és a könyvelés (10%) területén látják. 

A Drees & Sommer Innovációs Központ több különböző AI munkacsoporttal és az AI használatában érdekelt féllel együtt sikeresen létrehozott egy AI-stratégiát, amellyel világszerte, köztük a közép- és kelet-közép-európai régióban mĹąködő vállalatoknak segítséget nyújthat az AI-alkalmazásokkal kapcsolatban. Ez a folyamat egy AI-készültségi felméréssel kezdődik, amely feltérképezi a vállalat AI-érettségi szintjét, célja pedig, hogy felgyorsítsa a jövőbeli fejlődésüket. „A cégen belül az összes munkavállalónkra kiterjedő, rendszeres prompt képzéseket, rövid, mesterséges intelligenciával kapcsolatos leckéket, AI Ideathonokat szervezünk. Legújabb fejlesztésünk, a Dreso.AI platform, különböző mesterséges intelligencia-megoldásokat integrál” – tette hozzá Hanna Huber, a Drees & Sommer Innovációs Menedzsment vezetője.  

Kihívások és lehetőségek

A magyar ingatlanpiacon dolgozók több mint egyharmada nem tájékozott a cégeik mesterséges intelligenciával kapcsolatos tevékenységeiről, és 10%-uk szerint cégük nem is népszerĹąsíti az AI-t. A leggyakoribb promóciós módszer a cégeknél a képzések szervezése (15%), ezt követi az innovatív ötletek és projektek ösztönző rendszereinek kiépítése (13%), valamint a belső innovációs laboratóriumok és kutatóhelyek létrehozása (8%). Ezzel szemben a külső kutatóintézetekkel és startupokkal való együttmĹąködés még kevésbé elterjedt (5%). Lengyelországban gyakoribb az iparági eseményeken való részvétel (14%) és a startupokkal való együttmĹąködés (11%), míg Csehországban a képzés mértéke valamivel alacsonyabb (11%) a magyarországihoz képest.

A mesterséges intelligencián kívül a magyar munkavállalók gyakran használnak felhőalapú technológiát (28%), dokumentumkezelő szoftvereket (19%), projektmenedzsment szoftvereket és az Internet of Things-t (10%). Lengyelországban a legnépszerĹąbb eszközök a dokumentumkezelő szoftverek (16%), míg Csehországban az Internet of Things (9%). A három piacon a megkérdezettek 43 százaléka használ digitális eszközöket a mesterséges intelligencián kívül.

„Az AI térnyerésével még inkább egyértelmĹąvé válik, hogy az igazi innováció a különböző technológiák metszéspontján történik. Nemcsak a technológiák összefonódása, hanem a fejlesztési sebesség növekedése is kiemelt szerepet kap – minden egyes technológia segíti a többi növekedését” – tette hozzá Hanna Huber, a Drees & Sommer Innovációs Menedzsment vezetője.

A magyar ingatlanpiacon dolgozók túlnyomó többsége (majdnem 50%) pozitívan értékeli a digitalizáció jelenlegi szintjét, 10%-uk kiemelkedőnek, míg 36%-uk jónak gondolja. További 25% elegendőnek, míg 22% gyengének, 3% pedig kritikusnak tartja. A lengyelországi munkavállalók a legpozitívabbak (az ingatlanpiaci dolgozók 57%-a jónak vagy kiemelkedőnek tartja a digitalizáció szintjét), míg a cseh munkavállalók a legkritikusabbak a három piacon (32% szerint gyenge vagy kritikus).

A digitalizáció legnagyobb kihívásait minden régióban az alacsony digitális készségek (44%), a digitális eszközökbe, rendszerekbe és folyamatokba történő nem megfelelő befektetés (35%), a digitalizáció előnyeivel kapcsolatos tájékozottság hiánya (34%), az adatbiztonsági és védelmi aggályok (30%), valamint a vezetőségi támogatás hiánya (21%) jelentik. 

A legnagyobb lehetőségek pedig az áramvonalasított folyamatokban (50%), a költségcsökkentésben (40%), a szolgáltatási minőség javításában és a digitális dokumentumok révén elérhető nagyobb átláthatóságban (38%), valamint a fiatal szakemberek számára vonzóbb munkáltatóvá válásban és új üzleti modellek generálásában (17%) rejlenek. Csehország és Lengyelország hasonló lehetőségeket látnak, bár Lengyelországban kiemelték a magasabb szolgáltatási minőséget, míg Csehország a folyamatoptimalizálásra helyezte a hangsúlyt.

A teljes kutatás ezen a linken található: Digitális átalakulás az építő- és ingatlaniparban: Közép-európai perspektíva