Évekkel ezelőtt az IVSZ kongatta meg a vészharangot amiatt, mert több mint húszezer IT-s hiányzik a hazai gazdaságból. Ekkor számos gyorsképző intézet gondozásában, kb. egy éves képzés után a diákok kaptak egy papírt arról, hogy egy adott nyelven tudnak programozni. Ettől még nem lettek IT szakemberek, de enyhítették a fennálló kritikus helyzetet. 

Látszólag javulást lehetett tapasztalni, de a gyorstalpalót végzettek valójában sosem léptek feljebb a szamárlétrán, mert nem tudtak bonyolultabb IT kihívásokat megoldani. Inkább csak besegítettek a vállalatoknak azzal, hogy az alapvető informatikai feladatokat elvégezték. Egy korszerĹą, nagy hozzáadott értekkel rendelkező gazdaság azonban igényelné a BSC és MSC, sőt a PhD végzettségĹą szakembereket ezen a területen is – hangsúlyozta Dr. Ábrahám László, az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség elnöke a Szövetség Jövőnk iskolája – teremtsük meg együtt! címĹą idén novemberi konferenciáján.

„És mi a helyzet a mérnököknél?” – tette fel a kérdést a szakember. Előadásából kiderült, hogy náluk most kezd igazán elharapózni az, hogy a cégek kicsábítják a diákokat az egyetemről még jóval a diplomázás előtt. Azért teszik ezt, mert nincs elég mérnök és a betelepülő, illetve a már itt lévő vállalatok bővülése egyre több mérnök munkába állását igénylik.

A hallgatók pedig azért hagyják ott idejekorán a felsőoktatási intézményeket, mert a szĹąkös diákéletet felváltja a jólkereső mĹąszaki (de nem mérnöki) pozíció. Ez pedig vonzó perspektívát kínál nekik ebben az életkorban. Az egyetem meg csak elszenvedi a hatalmas és indokolatlan lemorzsolódást.

A folyamat az elcsábított diáknak sem jó, mert végzettség hiányában nem tud hosszútávú és sikeres karriert építeni. A fizetése jóval elmarad a diplomás társaiétól, sőt a mobilitását is csökkenti az általános tudás hiánya, mivel egy adott cég, egy adott területén tud csak jól teljesíteni. Ez egy igazi csapdahelyzet, amibe önként és dalolva mennek be a fiatalok, ezzel a gazdaság szintjén tovább csökkentve a mérnökök számát, vagyis újratermelik a mérnök hiányt.

Dr. Ábrahám László szerint az alábbiakat kellett megtenni a jelenlegi helyzet javítása érdekében:

• Vállalati önmérsékletet kellene tanúsítani.

• A demográfiai hullámvölgy ellenére több diákot kellene a STEM irányába orientálni.

• Kiemelten a leányokat is motiválni kellene, hogy mĹąszaki pályákat válasszanak.

Az EJMSZ elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy az utóbbi két tényező az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség tevékenységére is meghatározó hatást gyakorol. A Szövetség eddig már több ezer diákot vitt a tagszervezeteihez gyárlátogatásra. Az idei évtől kezdve pedig a Női mérnök leszek program keretein belül több mint 250 középiskolás diáklánynak mutatta meg, hogy a nők hogyan állják meg a helyüket a férfiasnak gondolt mérnöki munkakörökben. Mindezek mellett az EJMSZ a diákok kompetenciáinak felmérésével és visszajelzésével megerősítést ad arról, hogy ki alkalmas mĹąszaki pályára, míg az EJMSZ Iskola Díj keretében megjutalmazzák azokat az oktatási intézményeket, amelyek – tanórán belül vagy kívül - sikeresen adják át a fiataloknak a természettudományos tárgyak tudásanyagát. Ezeket a jó gyakorlatokat a többi iskolával is megismertetik, valamint a középiskolai pedagógusok számára segédleteket készítenek, hogy az elméleti ismeretek valóságos példákon keresztül elevenedhessenek meg a tanórákon. Végül, de nem utolsó sorban az EJMSZ Pályaorientációs Mentorprogram során mentorokat biztosítanak a középiskolások mellé, hogy segítsék őket a sikeres felsőoktatási felvételi letételében és a mérnökké válásban. Ebben a munkában a Szövetség szívesen lát minden támogatót, ezért továbbra is várják tagjaik közé a hosszútávon gondolkodó, a jövő mérnöknemzedékeinek kinevelése mellett elkötelezett cégeket, hogy a közös erőfeszítéseik révén előbb – utóbb tényleg megszĹąnjön a magyarországi mérnökhiány – emelte ki zárásként Dr. Ábrahám László.