A drónok gazdasági hasznáról nagyon sokat hallani, de kevesebbet tudunk a drónok egészségügyben betöltött szerepéről, pedig a jól megépített és irányított technikai eszköz segítségével komoly eredmények érhetők el akár az életmentés, akár az emberi élet védelme területén. Már léteznek életmentő defibrillátor drónok, vér- és vérkészítményt vagy éppen gyógyszert, élelmiszert szállító drónok.

2022-ben jelent meg a hír, hogy egy tesztprojekt keretében a drón először mentett közvetlen módon emberi életet, amikor egy hólapátolás közben rosszul lett idős, svéd emberhez perceken belül eljuttatta az életmentő defibrillátort. Csak orvos volt a közelben, készülék nem, ám a drón segítségével az is gyorsan eljutott a beteghez. Egy hollandiai egyetemen ezt továbbgondolva olyan defibrillátort fejlesztettek, amely magában a drónban van. Svájcban, Németországban, az Egyesült Államokban és Japánban pedig orvosi drónok mĹąködnek, amelyek rövid idő alatt a vért és vérkészítményeket juttatják el a megfelelő egészségügyi intézménybe vagy helyszínre.

De nem csak orvosi eszközt lehet szállítani drónnal, hanem élelmiszert is. Szintén a közelmúlt híre, hogy a kínai Nagy Falon is elindult a drónos kiszállítás: mivel van olyan hely, ahol 50 percen belül nincs víz és élelmiszer, így vészhelyzet esetén drónnal viszik oda a bajba jutott turistának az élelmet, szükség esetén akár életmentő gyógyszert. Ezt még lehet fokozni, hiszen a Lausanne-i MĹąszaki Egyetemen puffasztottrizs-szeletekből ehető szárnyú mentődrónt készített egy kutatócsoport, amivel az életmentő teher arányát 50 százalékra növelték. Az emberi élet védelmére hozott ötletek tárháza végtelen: egy kínai egyetem hallgatói például olyan drónt terveztek, ami az épületről leugró embereket menthetik meg, és amely jól alkalmazható súlyos tĹązeseteknél. A szerkezet négy különálló drónból áll, amiket egy háló köt össze, és bármely magasságban mĹąködőképes.

A drónok a közvetett életmentésben is komoly szerepet kapnak. Nyáron még egy közel 50 fős magyar tĹązoltó csapat Észak-Macedón területen oltotta a tüzet, segítségnyújtásuk kapcsán külön kiemelték a drónok alkalmazását. Az elmúlt hetekben pedig az árvízi védekezésben vetették be a korszerĹą eszközöket, a rendőrség és a hadsereg drón- és helikopterpilótái a Duna áradási irányainak feltérképezésében és mentési terv előkészítésében nyújtottak segítséget a vízügyi szakembereknek. 

A felsoroltak ellenére a hangsúly még mindig a 30 milliárd eurós kereskedelmi, gazdasági célú drónpiacon van, de a drónok az élet minden szegmensében megjelennek. Egyre több szakemberre van szükség, akik nem csak a fejlesztésben, hanem a drónok mĹąködtetésében is részt vesznek.

„A világból érkező hírek is mutatják, hogy nagyon sok kiváló ötlet egyetemi kutatócsoportokban fogalmazódik meg elsőként, és a Gábor Dénes Egyetemen is ilyen nyitott, kreatív gondolkodásra bíztatjuk hallgatóinkat. Nálunk nem csak dróntechnológia mĹąszaki paramétereit, a képfeldolgozás elméleti és gyakorlati megoldásait ismerhetik meg, hanem a kinyert adatok hatékony és főként pozitív célú hasznosítását is – mindezt a mesterséges intelligencia bevonásával” – mondta el Dr. Dietz Ferenc, a Gábor Dénes Egyetem elnöke.

Előrejelzések szerint az EU légi forgalma az elkövetkezendő 20 évben 50%-kal növekszik majd, 2035-re a pilóta nélküli légi jármĹąvek ágazata több mint 100 000 embert fog foglalkoztatni, és az ágazat fejlődésének évente több mint 10 milliárd euró értékĹą gazdasági hatása is lesz.