Stabilizálódást mutat a pénzügyi vezetők előrejelzése: a legtöbben nem terveznek átszervezést
2024. július 22.
A pénzügyi vezetők (CFO-k) 70%-a nem tervezi átszervezni pénzügyi osztályát a következő két évben – állapítja meg a Deloitte 2024-es közép-európai CFO-felmérésének kiegészítő tanulmánya, amelyben a szakértők a pénzügyi osztályok belső működését és változó szerepeit vizsgálták.
A visegrádi országok (V4 – Cseh Köztársaság, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia) pénzügyi vezetői a többi országhoz képest nagyobb valószínűséggel számítanak a pénzügyi osztályok szervezeti felépítésének változására, állapítja meg a kutatás, amely a Deloitte 2023 októbere és decembere között végzett felmérésén alapul. A közép- és kelet-európai régió pénzügyi vezetőinek a technológiai forradalom, ezen belül az automatizáció, a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás, illetve a rendelkezésre álló munkaerő jelentik a fő kihívást.
Ennek ellenére, a megkérdezett pénzügyi vezetők között ötből négy szerint a leghatékonyabb költségcsökkentő intézkedések közé tartozik az alacsonyabb értékű és ismétlődő tevékenységek fokozottabb automatizálása. Emellett, a válaszadók fele gondolja úgy, hogy a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás is jelentős pozitív hatással lehet a működési költségekre.
„A CFO-k véleménye kivételes jelentőségű: a prognózisaik egyrészt értékes betekintést nyújtanak a szervezetek belső dinamikájába, de ezen túl szélesebb körű üzleti fejlődési tendenciák barométereként is szolgálnak. Az a tény, hogy a pénzügyi vezetők mindössze 30%-a jelezte, hogy osztályának átszervezése foglalkoztatja azt jelenti, hogy a piacnak ez a területe egyre inkább stabilizálódik” – mondta el Lukács Eszter, a Finance Transformation üzletág magyarországi vezetője.
A megkérdezett pénzügyi vezetők 39%-a az új munkatársak felvételének nehézségét jelölte meg a pénzügyi területen belüli változást befolyásoló legfontosabb tényezőként. Emellett a válaszadók 35%-a a szabályozási kihívásokat említette a legfontosabb problémák között.
Ami a változásra való felkészültséget illeti, az üzleti és szakmai szolgáltatások ágazata kiemelkedik a többi ágazat közül. A vezetők több mint fele azonban még itt is úgy nyilatkozott, hogy nem számol jelentős változtatásokkal a pénzügyi részlegek struktúrájában.
A válaszadók fele szerint a transzferár-dokumentáció az egyetlen olyan felelősségi terület, amelyet a CFO-k teljes mértékben hajlandóak független szolgáltatóknak kiszervezni. Az adózást ugyan minden harmadik (36%) megkérdezett V4-es vállalat kiszervezi harmadik félnek, de sok cég az árnyomás ellenére továbbra is házon belül végzi a kulcsfontosságú folyamatokat, és csak kevesen választják a „managed services outsourcing” szolgáltatási modellt, vagyis, hogy egy adott funkció teljes irányítását és elvégzését kiszervezzék külső szolgáltatónak.
„A megkérdezettek többsége a pénzügyi szakértelemhez és a legfrissebb technológiákhoz való könnyebb hozzáférés miatt dönt pénzügyi folyamatai kiszervezése mellett, ami a jelenlegi felgyorsult és új kockázatokat rejtő automatizációs környezetben teljesen érthető. Ugyanakkor a szolgáltató központok értékét mutatja a vállalaton belüli folyamatszervezés szempontjából, hogy minden ötödik válaszadó ezt a belső központosítási megoldást választja elsődlegesen a pénzügyi funkció kiadásainak csökkentésére” – mondta Lukács Eszter.
Kapcsolódó cikkek
- A felhőtechnológia több mint 7000 milliárd forintos GDP-növekedést hozhat Magyarországnak
- Az 5G újradefiniálja a szolgáltatásokat
- Az 5G újradefiniálja a szolgáltatásokat
- Az ügyfélélmény hajtja a metaverzum elterjedését – de kérdés, hogyan vágnak bele a vállalatok
- A CIO perspektíva: backstage-ből a nagyszínpadra
- A mesterséges intelligencia bevezetésekor a vezérigazgatóknak kell az élen járni
- Gyorsan halad az AI elfogadása, de a szervezeti változás kulcsfontosságú a skálázáshoz
- Mesterséges intelligencia a pénzügyeinkben: 2024-ben fordulópont következhet
- Globális jelentőségű mérföldkőhöz ért a mesterséges intelligencia szabályozása
- A pénzügyi bűnözés jövője: miért kulcsfontosságú az információ-vezérelt kockázatkezelés?