A bérlői igények átalakulása, valamint a fenntarthatósági szempontok előtérbe kerülése a hazai irodapiacot is mozgásba lendítette. A változások tempóját jól mutatja, hogy nem a kor számít. Az energiahatékonysági követelmények erősödése miatt már egy 5-10 éve átadott épület is elavultnak számíthat. Ha a kevésbé hatékonyan mĹąködő épületek tulajdonosai nem akarnak lemaradni az egyre élesebb versenyben, belátható időn belül meg kell kezdeniük az átfogó átalakításokat, felújításokat vagy érdemes elgondolkodniuk az esetleges funkcióváltáson. 

Az ilyen mérvĹą felújítás költséges beruházás, de a létesítménygazdálkodásban, ingatlanprojektekben, valamint az építőiparban is használatos digitális dokumentáció, kommunikáció és jelentéskészítő vezető platformját Magyarországon is széleskörben forgalmazó PlanRadar arra hívja fel a figyelmet, hogy a digitalizáció a folyamatok naprakész nyomon követésével komoly segítséget jelent a kiadások kézben tartásában, a csúszások megelőzésében, a projektek dokumentációjának kezelésében, így összességében a felújítások költségét is csökkentheti.

A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb Kereskedelmiingatlan-piaci jelentése szerint a budapesti irodapiacon 2023-ban 2 százalékkal, 13,3 százalékra nőtt a kihasználatlansági ráta. A 2023-as kereslet és az újonnan átadni tervezett területek volumene mellett a mutató további emelkedése várható, amelynek szintje a 15 százalékot is megközelítheti 2024-ben. Így egyértelmĹąen élesedik a verseny az új bérlőkért, valamint a régiek megtartásáért. A jelentés készítői azt is megállapították, hogy egyre általánosabbá válik a fenntarthatósági szempontok érvényesülése a bérlői igényekben, ami kikényszeríti a kevésbé hatékony irodaépületek átfogó felújítását, rosszabb esetben az alternatív hasznosítását, vagyis a funkcióváltást. Ráadásul Magyarországon idén januárban életbe lépett az ESG-törvény, amelynek alapján az érintett vállalatoknak átfogó jelentést kell készíteniük a környezetvédelmi (Environmental), társadalmi (Social) és vállalatirányítási (Governance) területen elért eredményeikről.

Az irodapiac tulajdonosi körében némi bizonytalanságot okoz, hogy a keretrendszer ugyan adott, de a jelentések tartalmi elemeit meghatározó részletszabályok csak a következő hónapokban válnak ismertté. Az már biztos, hogy az új, különösen a környezetvédelemre, fenntarthatóságra vonatkozó követelmények teljesítése komoly befektetéseket, fejlesztéseket igényel. A döntést nem érdemes halogatni, ahogy fontos a nyitottság a folyamatot megtámogató digitalizációs megoldások kapcsán is.

„A tulajdonosok többszörösen profitálhatnak abból, ha az irodaházak felújításakor kihasználják a digitalizáció kínálta előnyöket. Egyrészt a munkafolyamatok naprakész felügyeletének, kézben tartásának köszönhetően időt és pénzt takarítanak meg, csökkentik a hibák számát, és javítják a hatékonyságot. Másrész a beruházáshoz kapcsolódó adatok folyamatos rögzítésével áttekinthető, egyszerĹąen kezelhető dokumentációhoz jutnak, ami jelentősen megkönnyíti az új követelményeknek megfelelő jelentések összeállítását” – emelte ki Simon Szilárd, a PlanRadar magyarországi szóvivője. 

Mindez egybecseng azzal, amit a nemzetgazdasági miniszter is megfogalmazott a Nemzeti ESG Tanács közelmúltban megtartott ülésén. Nagy Márton szerint az ESG szempontok érvényesítését úgy kell megvalósítani, hogy az a lehető legkisebb adminisztratív és pénzügyi terhet jelentse a magyar gazdaság szereplőinek. A miniszter azt is hangsúlyozta, a már törvényben is lefektetett ESG keretrendszer egyszerĹą, könnyen betartható szabályokat, valamint proaktív támogatást nyújt a hazai vállalkozásoknak.