A HUNOR Magyar Ĺ°rhajós Programnak köszönhetően két elhivatott mérnök nyithat új fejezetet 44 év elteltével a hazai Ĺąrhajózás történetében. Mindketten a Boschnál kezdték karrierjüket, és rövidesen együtt vesznek részt az Ĺąrhajós kiképzés utolsó, egyesült államokbeli fázisában. Az innovatív gondolkodás és az újdonságba, folyamatos változásba vetett hit meghatározó szerepet tölt be a nemrég kiválasztott Kapu Tibor kutatóĹąrhajós és Cserényi Gyula tartalékos kutatóĹąrhajós életében.

A Bosch Magyarország Podcast tizedik, jubileumi adásában a kiképzés legnehezebb és legizgalmasabb pillanatait osztják meg a hallgatókkal, és szó esik a magyar Ĺąrhajós küldetés részleteiről is. A podcast szakértő vendégeként Orbán Aladár, a Bosch Budapesti Fejlesztési Központ csapatvezetője pedig betekintést enged a vállalat Ĺąripari fejlesztéseibe is.

Kapu Tibor és Cserényi Gyula élete az elmúlt két évben gyökeres fordulatot vett. Az utóbbi hetek egyik legnagyobb híre volt, hogy Tibor kutatóĹąrhajósként, Gyula pedig tartalékos kutatóĹąrhajósként képviselheti Magyarországot a nemzetközi küldetésben. A Bosch podcastjának legfrissebb adásából kiderül, hogy a két mérnököt nemcsak az álmaik, a közös cél és küzdelem köti össze: korábban mindketten dolgoztak a Bosch hatvani jármĹąelektronikai telephelyén. Gyula 10 évig erősítette a Bosch helyi csapatát, míg Tibor a Hatvanban töltött évek után a Budapesti Fejlesztési Központ vezetője mellett dolgozott. A Bosch Magyarország podcastjának jubileumi adásában Kapu Tibor kutatóĹąrhajóssal, Cserényi Gyula tartalékos kutatóĹąrhajóssal, valamint Orbán Aladárral, a Bosch csapatvezetőjével Tóth Edit, a magyarországi Bosch csoport digitális média menedzsere beszélget.

Balról jobbra: Kapu Tibor kutatóĹąrhajós és Cserényi Gyula tartalékos kutatóĹąrhajós, korábban mindketten dolgoztak a Bosch hatvani jármĹąelektronikai telephelyén (Forrás: Bosch)

Magyar kutatók, magyar mĹąszerek, magyar kísérletek a világĹąrben

A következő magyar Ĺąrhajós kiválasztását nagy érdeklődés övezte hazánkban. A Bosch friss podcastjából megtudhatjuk, hogy a HUNOR-program egyik fontos célja a kutatás-fejlesztés: a kiválasztott Ĺąrhajós a Nemzetközi Ĺ°rállomáson (ISS) önálló magyar kísérletekkel és magyar fejlesztésĹą mĹąszerekkel vesz részt a küldetésben. A magyar Ĺąripari cégek, a felsőoktatási intézmények és a kutatóintézetek a kifejlesztett eszközök és tudás révén Ĺąripari referenciát szerezhetnek, amely előfeltétele a világpiacra lépésnek. „Az Ĺąrben olyan kutatásokra nyílik lehetőség, amelyekre a hazai tudósoknak, kutatóknak csak 5-10 év múlva nyílna lehetősége” – mutat rá Cserényi Gyula.

A Bosch Magyarország Podcast „A Boschtól az Ĺąrállomásig vezető út” c. epizódjának felvétele – Balról jobbra: Kapu Tibor kutatóĹąrhajós és Cserényi Gyula tartalékos kutatóĹąrhajós (Forrás: Bosch)

Mars-helikopter, mĹąhold-stabilizáló, zajszonda – Bosch innovációk az Ĺąrkutatásban

A Bosch is széleskörĹą Ĺąripari referenciával rendelkezik: bár nem ez a fő profilja, a vállalat már a nyolcvanas évektől részt vett az Ĺąrkutatáshoz kapcsolódó fejlesztésekben – tudhatjuk meg a podcastból. A Bosch többek között egy mĹąholdstabilizáló rendszert, az elmúlt években pedig a Mars-helikopterben található szenzort fejlesztett ki, ami eredetileg a mobiltelefonokhoz készült, ám az Ĺąrben is bevethető.

A jelenleg egyik legizgalmasabb és hatalmas potenciált jelentő, Ĺąriparhoz kapcsolódó Bosch-fejlesztés a Soundsee, amely a Nemzetközi Ĺ°rállomás berendezései által kibocsátott zajokat elemzi, és a mesterséges intelligencia segítségével kiszĹąri a hibás vagy a meghibásodáshoz közel járó eszközöket – árulja el a podcastban Orbán Aladár, a Bosch Budapesti Fejlesztési Központjának csapatvezetője.

A Bosch közel hat évtizede vesz részt Ĺąrtechnológiai fejlesztésekben, melyek egyike az esetleges meghibásodások kiszĹąrését segíti elő a Nemzetközi Ĺ°rállomáson (Forrás: Bosch)

Ehető Ĺąrnövények, sugárvédelem, Ĺąrorvoslás – ebben is segíthet a magyar Ĺąrküldetés

Az Ĺąrkutatás története során több olyan termék is született, amely az életminőségünk javítását segítette elő, ilyen volt például a karcmentes lencse, vagy a vezeték nélküli fülhallgató – hangzik el a podcastban. A különböző speciális bevonatok, valamint a miniatürizálás területén is hatalmas fejlődés történt, hiszen az Ĺąrutazások során a magas költségek miatt fontos szempont a lehető legkisebb méret és a minimális súly, mondja el Cserényi Gyula. A Nemzetközi Ĺ°rállomás két speciális jellemzővel bír, ami egyedülálló a tudomány számára: ez a mikrogravitáció és a kozmikus sugárzás, így a magyar kutatások és eszközök is ebben az egyedi környezetben „vizsgáznak” majd.  

A HUNOR-program 5 alapkísérlet köré épül: gyógyszereket tesztelnek, „felrepül” az Ĺąrbe egy speciális, holdkőzetet szimuláló anyag, valamint az Ĺąrorvoslás területén is zajlik majd átfogó kutatás. Emellett mérik az Ĺąrhajós egészségügyi paramétereit, vizsgálva a szervezet reakcióit, továbbá a kutatások között fontos szerepe van a sugárzás mérésének is. „Magyarország nagyhatalomnak számít dózismérés szempontjából. Farkas Bertalan vitte fel 1980-ban a híres Pille dózismérőt, amelynek továbbfejlesztett verziója a mai napig alapmĹąszernek számít a Nemzetközi Ĺ°rállomás fedélzetén” – emlékeztet Kapu Tibor a Bosch podcastban. És végül, de nem utolsósorban a program részeként olyan, minden részében ehető növény kifejlesztése is a célok között szerepel, amely az Ĺąrben tapasztalható extrém körülményeket is kibírja. 

A magyar Ĺąrhajósok többlépcsős kiválasztásáról és felkészítéséről izgalmas részleteket tudhatunk meg a Bosch Magyarország podcast legfrissebb adásából (Forrás: Bosch)

Extrém terhelés: a Gripen-teszttől az alvás- és ételmegvonásig

A magyar Ĺąrhajósok többlépcsős kiválasztásáról és felkészítéséről is izgalmas részleteket tudhatunk meg a Bosch Magyarország podcast legfrissebb adásából. A jelentkezők kognitív képességeit, térlátását, memóriáját több körben is tesztelték, átfogó pszichológiai, majd minden részletre kiterjedő orvosi vizsgálatsorozaton kellett részt venniük. Akik mindezen túljutottak, azok számára következett a Gripen-repülés, ahol a szervezetük G-terhelésekre adott reakcióját vizsgálták. Ezt követték az alvás- és ételmegvonással járó, a külvilágtól teljes izolációban zajló tesztek, majd az USA-ban zajló tréningek.

Kapu Tibor és Cserényi Gyula a podcastban az idáig vezető útról és személyes fejlődésükről is beszélnek: a Boschnál eltöltött éveik alatt olyan kompetenciákat – így például a kommunikációt, a csapatmunkát, és a változásmenedzsmentet – sajátítottak el, amelyekre a kiképzés során is nagyban támaszkodhattak.