Egy friss felmérés szerint a magyarok többsége tart attól, hogy online vásárlás során csalás áldozatává válik, 94 százalékuk védekezik is valamilyen módon a visszaélésekkel szemben. Ugyanakkor 15 százalék azok aránya, akik inkább kerülik az online fizetést, annyira félnek az adathalászattól. 

Ma már az adataink képezik az egyik legfontosabb értéket, amellyel az online térben rendelkezünk, ezért elengedhetetlen azok védelme. Legyen szó a személyes adatokról, internetes belépési azonosítónkról vagy a bankkártyaszámunkról: fontos, hogy ezeket biztonságban tudjuk, az adathalászat ugyanis a fénykorát éli. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) tavalyi statisztikái*  alapján akár egy nagyobb lakás árára, nagyjából 75 millió forintra tehetnek szert naponta az internetes csalások elkövetői az emberek óvatlanságának köszönhetően.

A magyarok többsége (92%) éppen ezért tart tőle, hogy online vásárlás során csalás áldozatává válik – derült ki az OTP Mobil friss felméréséből**. Ennek ellenére közülük 11 százalék nem védekezik különösebben az adathalászattal szemben, mert úgy gondolja, hogy ha el akarják lopni az adatait, ezt úgyis meg tudják tenni, és 15 százalék azoknak az aránya, akik lehetőség szerint inkább el is kerülik az online fizetést, annyira tartanak a csalástól. A legtöbben azonban tesznek hatékony lépéseket a visszaélések elkerülése érdekében, például kétfaktoros azonosítás alkalmazásával (44 százalék) vagy a jelszavaik rendszeres frissítésével (15 százalék). 

Az adathalászok ma már rendkívül felkészültek, számos felületen próbálkozhatnak a személyes információk megszerzésével – az emailtől és a közösségi média üzenetektől kezdve, az SMS-eken át, a telefonhívásokig –, ezért mindenhol érdemes körültekintőnek lenni és észben tartani, mi minden adhat okot a gyanúra. A kiberbĹąnözők által küldött szöveges üzenetek a legegyszerĹąbben arról ismerhetők fel, hogy a megfogalmazásuk sok helyen magyartalan vagy váratlan, előzmény nélküli az értesítés, amit kapunk.

„Intő jel lehet, ha valamely hivatalos intézmény nevében küldenek fizetéssel kapcsolatos felszólítást és arra ösztönöznek minket, hogy a levélben vagy üzenetben található linkre mindenképpen kattintsunk rá és adjuk meg a fizetési adatainkat vagy változtassuk meg a jelszavunkat” – mondta Szabó Gergő, az OTP Mobil Marketing és Simple termékfejlesztési vezetője, majd hozzátette: „Az OTP Mobilnál azzal a céllal indítottuk az „Így védd a fiókod” online edukációs kampányunkat, hogy az ilyen és ehhez hasonló esetekre felhívjuk a figyelmet. Gyakorlati, kézzelfogható tanácsokat adunk a www.simple.hu/vedd_a_fiokod oldalon, melyek hozzásegíthetnek mindenkit a szembiztonságosabb internethasználathoz és a csalások megelőzéséhez”.

A visszajelzések alapján a magyarok 45 százalékában akkor merül fel az adathalászat gondolata, ha fizetési adatok megadását kérik tőlük. A második leggyanúsabbnak ítélt tartalom az, ha letiltott bankkártyáról tájékoztatják az embereket egy linket is tartalmazó levélben, amelyre kattintva fizetési adatokat kérnek (37 százalék). 6 százalék azt kezeli fenntartásokkal, ha jelszóváltoztatást kérő levelet küldenek neki kattintható hivatkozással.

________________________

*https://index.hu/gazdasag/2023/09/27/mnb-kiberpajzs-csalas/ 

**Az OTP Mobil felméréséről: A felmérés az OTP Mobil megbízásából, a Pulzus Kutatási Rendszerrel készült, 2024.03.05-03.12 között. A kutatásban a 18 év feletti magyar lakosságot kérdezték. A végső minta 1032 fő, amely életkor, nem, iskolai végzettség és településtípus alapján reprezentatív.