Elkészült az egyedülálló hazai AI-kutatás
2024. május 2.
A mesterséges intelligencia térnyerése egyaránt kelt izgalmat és aggodalmat a cégvezetők körében. Vajon mekkora tudással rendelkeznek a mindent elsöprő technológiával kapcsolatban? Elkészült Magyarország átfogó AI&Leadership kutatása, hogy hiteles- és valós képet kapjanak egymásról is a vállalatirányítók.
Az ország elsőszámú vezetői klubja, a Bizalmi Kör stratégiai partnereivel közösen arra vállalkozott, hogy felmérje a hazai cégvezetők felkészültségét, félelmeit, az általuk látott lehetőségeket, kitörési pontokat a mesterséges intelligencia uralta útvesztőben. A Bizalmi Kör kutatásában a legnagyobb magyar tulajdonú adótanácsadó, az RSM Hungary Zrt. és Magyarország független agytrösztje, az Egyensúly Intézet működött közre.
„Ha megismerjük az AI cégvezetésre gyakorolt hatásait, a döntéshozók hozzáállását és véleményét, és látjuk, miként alakítja át ez a forradalmi technológia a jövő vezetőinek szerepét, jobb válaszokat tudunk adni a kapcsolódó kérdésekre, igazodási pontokat nyerünk és eredményesen tudunk navigálni” – fogalmazott a Bizalmi Kör üzleti klub tulajdonosa.
Több mint a ChatGPT
Gangel Péter szerint a cégvezetők többsége pontosan tisztában van azzal, hogy a mesterséges intelligencia nagy hatással lesz vállalata életére, de a jövő sok tekintetben bizonytalan. „Az AI-t a ChatGPT tette a hétköznapokban is értelmezhetővé, pedig ennél jóval tágabb ez a tér.”
Gangel Péter a kutatás felvetései közül kiemelte, hogy stratégiai kérdésnek érzik-e a mesterséges intelligencia alkalmazását a cégvezetők vállalatuk szempontjából. Az előzetes eredmények alapján már látható, hogy több mint ötödük szerint ez az egyik fő stratégiai terület, 44 százalék szerint pedig szintén fontos, de nem stratégiai. A válaszadók több mint fele úgy nyilatkozott, hogy elmarad az elvárásaiktól az AI alkalmazása. A Bizalmi Kör üzleti klub tulajdonosa szerint mindez arra utal, hogy a cégvezetők egyelőre próbálják megérteni a technológia előnyeit, de még nincsenek számukra kielégítő válaszok. „A kutatás arra a meglepő tényre is fényt derített, hogy a cégek több mint fele nem nyújt semmiféle támogatást ahhoz, hogy a munkatársaik hatékonyan tudják feltérképezni ezt az új világot” – tette hozzá Gangel Péter.
A hamarosan széles körben is elérhető kutatás eredményiből az is látható, hogy a mesterséges intelligenciát használó cégeknek csak hatoda invesztált jelentősebb összeget az AI alkalmazásába, az egyik legnagyobb vezetői dilemma éppen a túl gyorsan változó technológiák és a megfelelő MI megoldások kiválasztása, pedig a cégek 42 százaléka szerint, 5-10 éves időtávban alapjaiban fogja megváltoztatni a versenytársak közötti erőviszonyokat a mesterséges intelligencia.
Már most is van mérhető különbség
Az AI&Leadership kutatásban közreműködő Egyensúly Intézet társalapítója korábbi tapasztalatai alapján úgy látja, a cégvezetők érzékelnek egy általános kockázatot a mesterséges intelligencia térnyerésében, de a lehetséges konkrét problémákat még nem. Kozák Ákos hozzátette, hogy egyelőre a témával foglalkozó kutatók sem látják a technológia terjedésének irányát és annak pontos sebességét sem.
„Az üzleti közösség észleli az AI-ban rejlő üzleti potenciált, de szerintem még a minőségi ugrás előtt állunk, a vállalatok egyelőre nem tudják, hogy milyen lehetőségeik vannak és elengedhetetlenül szükséges az iparági szabályozások megalkotása is” – fogalmazott az Egyensúly Intézet üzleti szolgáltatások igazgatója.
A Bizalmi Kör üzleti klub tulajdonosa eközben iparág-specifikusnak nevezte, hogy mely területeken érzékelhető, illetve várható a mesterséges intelligencia alkalmazásból adódó versenyelőny.
„Már a Bizalmi Körön belül is látunk példát arra, hogy egy vállalatvezető bizonyos munkakört kiváltott a technológia alkalmazásával. Például a marketing szövegírói feladatokra nem vett fel alkalmazottat, hanem az AI végzi el ezt a munkát, ezzel az ő világában már egy teljesen mérhető előny valósult meg, mert a poszttal járó költség a cég zsebében maradt, illetve egy másik feladatkörre tudta fordítani a megtakarítást. Azoknál a cégeknél, akik elöl járnak ebben a folyamatban, már van dedikált poszt az AI területre, akinek az a küldetése, hogy a technológiát bevezesse a cég életébe” – hangsúlyozta Gangel Péter.
Kozák Ákos hozzátette: van azzal kapcsolatosan bizonyos mértékű aggodalom, hogy a mesterséges intelligencia megjelenése konfliktusokat generálhat a cégeknél, hiszen a technológia által bizonyos képességek felértékelődnek, mások viszont elértéktelenednek. Ez a folyamat új típusú egyenlőtlenségek megjelenését okozhatja.
Hatékony és célzott beruházást javasol a cégvezető
Szintén megkerülhetetlennek tartja az AI alapú technológiák alkalmazását a kutatásban résztvevő RSM Hungary Zrt. elnök-vezérigazgatója. Kalocsai Zsolt ezzel együtt óvatosságra is int.
„A cégvezetők zöme már rendelkezik információval arról, hogy az AI belátható időn belül hatással lesz vállalkozása működésére. Még mindig nehezen tudják azonban eldönteni, hogyan alkalmazzák a mesterséges intelligenciát és ez pontosan milyen hatással is lesz a vállalkozásukra. Aki tájékozott cégvezető és rövid időn belül alkalmazza az AI-t, mindenképpen piaci előnyre tesz szert a versenytársaihoz képest. Abban a kérdésben még mindig nagy a bizonytalanság, hogy milyen költséggel jár ez a technológia. Én azt javaslom, hogy semmiképen ne költsön büdzsén felül a cég, sokkal inkább hatékonyan és célzottan ruházzon be a mesterséges intelligencia alapú eszközökbe” – magyarázta Kalocsai Zsolt.
A társaság elnök-vezérigazgatója azt is elárulta, hogy az RSM Hungary régóta figyelemmel kíséri a legújabb technológiákat és az AI is a működésük része. ”Mindig is nyitottak voltunk, az AI terén már alkalmazzuk a könnyen elérhető technológiákat, de mélyebbre is ástunk és egy-két héten belül piacra bocsájtjuk az első AI alapú adótechnológiai szoftvert.”
Vezess a jövőbe!
2024-ben tehát már nem az a kérdés, hogy mi lesz a holnap trendje: a mesterséges intelligencia minden eddiginél nagyobb fordulatszámra kapcsolta a fejlődést. Az átfogó AI&Leadership kutatás egyebek mellett fényt derít arra, hogy az első számú vezetők milyen mértékben érzik magukat felkészültnek az MI technológiák vezetői szintű megértésében és kezelésében. Mit gondolnak arról, hogy a mesterséges intelligencia mennyire fogja átalakítani a versenytársak közötti erőviszonyokat a következő években, illetve, hogy a mesterséges intelligenciára lehetőségként vagy veszélyként tekintenek -e. A részletes eredményeket a május 16-án, a Groupama Arénában megrendezésre kerülő Trust Summiton ismertetik.
„A mesterséges intelligenciával kapcsolatos korábbi elméleti megfontolásokat fogom alátámasztani vagy megcáfolni a friss mérés alapján” – közölte Kozák Ákos a konferencia egyik előadójaként. Az AI&Leadership kutatás egyfajta látlelet lesz arról, hogy most, 2024-ben, hogyan látja a magyar üzleti környezet a mesterséges intelligenciához való viszonyát – fogalmazott az Egyensúly Intézet társalapítója.
Az eseményen élvonalbeli cégvezetők osztják majd meg gyakorlati tapasztalataikat arról, hogy hogyan képesek a megváltozott környezetben stratégiát tervezni, hogyan alkalmazzák az AI technológiát, milyen eredményeket érhet el egy vállalkozás a mesterséges intelligencia segítségével. A Trust Summiton az érdeklődők választ kaphatnak arra is, hogy hogyan alakítja át az AI a vállalati működést, és cégkultúrát, inspirációt kaphatnak arra, milyen vezetői kompetenciákra van szükség az AI világban ahhoz, hogy ők is ott legyenek a jövő legsikeresebb vezetői között!
Kapcsolódó cikkek
- Mit várnak a cégvezetők a mesterséges intelligenciától?
- Így lesz egy közösségi ötletből a Cápákat is vonzó innováció
- Megalkották az első magyar AI alapú éttermi asszisztenst
- Az AI és a fenntarthatóság területén nő az igény leginkább a munkavállalókra
- Az SAP AI-alapú fejlesztéseivel a gyáripar is átalakul
- Jön a MI Expo! Kiderül, hogyan formálja át az iparágakat az AI
- Saját AI-t kapnak a kis-és középvállalkozások
- Az ügyfélelégedettség megőrzésére hívta fel a figyelmet a KPMG
- A márkák megítélése szenvedhet kárt a visszaeső életszínvonal miatt
- Kyndryl: A MI várhatóan teret nyer az ügyfélszolgálatokban, a bankokban, a biztosításban és az oktatásban