Az elmúlt években állandó slágertéma volt a globális informatikushiány, majd elkezdtek záporozni a hírek a techszektorban zajló tömeges elbocsátásokról és a szakértők máris a vészharangokat kongatták. A fordulatot a legtöbben a mesterséges intelligencia számlájára írják, ugyanakkor egyre nagyobb szeletet hasítanak a piacból a low-code platformok is. Ezekkel minimális kézi kódolással fejleszthetünk gyorsan és hatékonyan, miközben rugalmasan alkalmazkodhatunk a változó igényekhez és egyszerĹąen hangolhatjuk össze az üzleti és technológiai szempontokat. 

Vajon tényleg gyökeresen átalakul a munkaerőigény a szoftverpiacon? Milyen projekteknél célszerĹą low-code platformokkal dolgozni és mikor érdemes inkább kerülni? A Stylers Group csokorba gyĹąjtötte a legfontosabb tudnivalókat a témában.

Miközben a mesterséges intelligencia mára mindent uraló slágertéma lett nem csak szakmai körökben, de a közbeszédben is, az alacsony kódú rendszerek szépen csendben alakítják át az IT-szektort. Az előrejelzések szerint 2030-ra 187 milliárd dollárt termel majd a technológia világszerte, mely az egyes applikációk fejlesztésére szánt idő akár 90%-át is megspórolhatja a cégeknek, és minden eddiginél hatékonyabb együttmĹąködést hoz az üzleti célok és a technológiai megvalósítás között. A low-code platformokba beépített drag and drop módszerek, kódolási keretrendszerek, illetve vizualizációs és mesterséges intelligencia-alapú kiegészítők mind-mind sokat fejlődtek az elmúlt években, és Magyarország is egyre inkább felzárkózik a nemzetközi low-code trendekhez.

„Az egyre népszerĹąbb alacsony kódú fejlesztési folyamat gyorsabb és agilisabb, kevésbé kell specifikálni az igényeket a projekt kezdetekor. Gyakran előfordul például, hogy valamit inkább lefejlesztünk, hogy legyen mire reagálnia az ügyfélnek, aztán a visszajelzések alapján módosítunk. Ennyire egyszerĹąen lehet alkalmazkodni a gyorsan változó szervezeti és piaci igényekhez ezekkel a platformokkal” – mondja Tiszavölgyi Péter, a Stylers Group információtechnológiai cégcsoport low-code területért felelős társalapítója.

stylersgroup.hu

Mire jó a low-code és mire nem?

Nem túlzás tehát azt állítani, hogy a szemünk előtt nyílik meg a technológia világa egy szélesebb felhasználói kör felé, amely minden eddiginél kreatívabb és maradéktalanul az üzleti igényekre szabott alkalmazások gyors fejlesztését teszi lehetővé. A low-code platformok például kétségtelenül óriási hatást gyakorolnak a startup szektorra, mivel az ötletekből egyszerĹąen és költséghatékonyan elkészíthetők a szoftverek prototípusai, melyekkel akár már egészen korai fázisban a befektetők felé lehet fordulni – így nem kell azt kockáztatni, hogy rengeteg pénzt égetnek el piacképtelen termékekre.

Az alacsony kódú megoldások emellett kiválóan alkalmazhatóak nagyvállalati környezetben is például automatizációs és integrációs projektekben, ami növeli a hatékonyságot és hozzáférést biztosít az üzleti eredmények javításához szükséges információkhoz. „Rendszeresen merül fel az igény, hogy az elterjedt, piacvezető vállalatirányítási rendszereket adott célnak megfelelően alakítsuk át, például, hogy az SAP direkt módon kommunikáljon a cég HR-adatbázisával, vagy bizonyos adatok egy mobilalkalmazáson keresztül valós időben frissüljenek a gyártósor mellett dolgozók számára. Az ilyen feladatokra gyors és költséghatékony megoldást jelent a low-code platformok alkalmazása. Ezzel szemben továbbra is igaz, hogy a komplex, nagy számítási kapacitás igényĹą feladatoknál inkább az egyedi kód mĹąködik, illetve a speciális dizájnelvárások is szĹąk keresztmetszetet jelentenek” – teszi hozzá Tiszavölgyi Péter.

Sok cég tart az elköteleződéstől, pedig a low-code kifejezetten rugalmas

A nyilvánvaló üzleti előnyök mellett fontos tisztázni néhány olyan kérdést is, amely visszatarthatja a vállalatokat attól, hogy optimalizálják az informatikai alkalmazásaikat az alacsony kódú rendszerekben rejlő lehetőségek kiaknázásával. A cégek gyakran tartanak attól, hogy hosszabb távon függőségi helyzetbe kerülhetnek, ha rendszereiket egy bizonyos low-code platformhoz kötik, hiszen mi történik akkor, ha más beszállítót bíznak meg a későbbiekben? Nos, az alacsony kódú megoldások gyorsaságának és rugalmasságának köszönhetően valójában ennek az ellenkezője igaz: az új partner épphogy könnyebben veheti fel a fonalat a kiforrott keretrendszernek köszönhetően. Napjainkban a legfontosabb kétségeket talán az IT-biztonság veti fel, a low-code platformok azonban nem hagynak rést a pajzson, így a cégek sem a fejlesztésnél, sem az üzemeltetésnél nincsenek kitéve a kiberkockázatoknak – erről az óramĹąpontossággal dolgozó algoritmusok gondoskodnak.

Félelem a piacon: szükség lesz fejlesztőre 5-10 év múlva?

Tehát adott egy biztonságos, pontos és agilis low-code platform, ami felveti a kérdést: hogyan alakul majd a korábban annyira keresett, tapasztalt fejlesztők sorsa? Az alacsony kódolás valóban jelentősen csökkenti a munkaerőigényt, ugyanakkor egy projektnél továbbra is kell UX/UI szakember, DevOps kolléga, szenior kódoló, solution architecht és business analyst is – csak mindenből kevesebb. Ráadásul az üzemeltetési fázis megkezdésével érdemes a kollégákat házon belül is képezni, hogy a kisebb feladatokat, fejlesztéseket maguk is meg tudják oldani, ez a platformot bevezető IT-partnernek is elemi érdeke. „A keretrendszer kialakítása és a személyre szabott képzés mellett persze utólagos támogatást, projektegészség-ellenőrzést, teljes dokumentációt is nyújtunk a cégek számára, tehát a közös munka nem csak a fejlesztésből áll, azután sem engedjük el az ügyfelek kezét. És hogy mi lesz a programozókkal? Ez valóban izgalmas kérdés, de amit jelenleg tapasztalunk, az inkább még csak egy egészséges visszarendeződés: az utóbbi években túlhevült munkaerőigény után elkezdett egyensúlyba állni a munkaerőpiac” – véli Tiszavölgyi Péter.