Hogyan változott a híradók hossza? Milyen különbségek fedezhetők fel az egyes csatornák mĹąsorai közt? Hány hírt láthatunk egy mĹąsor során? Hány szereplő jelenik meg adásonként, és mely földrajzi helyszínek dominálnak? Többek között ezekre a kérdésekre kereste a választ a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kutatása, amely az elmúlt bő másfél évtized hírmĹąsoros fejlődését vizsgálta.

Az NMHH kilenc, a tájékoztatás piacán meghatározó jelentőségĹą hírmĹąsort vizsgált. Az elemzés alapinformációit a hatóság panelszerĹąen ismétlődő adatfelvételeiből bontotta ki. A 2007–2023 első fél éve közt létrejött adatbázis másodelemzésének mintája 6148 nap 53 150 híradásából tevődött össze, melynek során közel egymillió (969 827) híregység lett feldolgozva.

A tizenhat és fél év átlagait tekintve a leghosszabb hírmĹąsoroknak a TV2 Tények adásai számítottak nettó 45 perces terjedelmükkel. Tájékoztatásnak az M1 átlagosan 40 percet, az RTL 39 percet, a Hír TV pedig 29 percet szentelt. A legrövidebb híradásnak az Esti krónika bizonyult 22 perccel, alig elmaradva a Duna TV és az ATV mĹąsoraitól (23-23 perc).

A legtöbb szereplő az RTL-en és a TV2-n bukkant fel, adásonként 70, illetve 65, legkevesebb pedig a Déli és az Esti krónikában (30 és 31). A híradók mindegyikénél a férfiak szereplései domináltak, legkisebb mértékben az RTL-nél (50,9%), legnagyobb arányban pedig az Esti krónikánál (68,3%). A női szereplők megjelenése egyedül a két kereskedelmi csatornánál haladta meg a húsz százalékot (RTL: 20,3%, TV2: 24,3%).

Freepik

2007-ben jellemzően havonta 298 sikerrel és 721 kudarccal kapcsolatos hírt tĹąztek mĹąsorra a híradók, ami a több mint 15 éves ciklus végére a pozitív hírek esetében négy százalékkal emelkedett 310-re, míg a kritizáló, negatív hírek vonatkozásában kilenc százalékkal esett 657-re. A TV2 és az RTL is hangsúlyosan számolt be bĹąnügyekről, balesetekről és katasztrófákról, míg a belpolitika iránt a közszolgálati mĹąsorok és az ATV, valamint a Hír TV mutatott érdeklődést.

A Tények 2014-ben legalább háromszor annyi balesettel kapcsolatos hírről számolt be, mint bármely más híradó. 2020-ban – a pandémiának köszönhetően – minden csatornán felszökött a természeti katasztrófákkal kapcsolatos hírek száma, kivételt jelentett a Tények, ahol jóval kevesebb ilyen hír jelent meg a programban.

2007-ben az RTL, a TV2, az M1, a Duna TV és az ATV híradóinak össznézettsége meghaladta a 3,2 millió főt, ami 2022-re megfeleződött, 1,6 millió főre mérséklődött. Az évek során a legjelentősebb televíziós csatornák főmĹąsoridőben sugárzott hírmĹąsorai közül a legtöbben a TV2 Tényeket és az RTL Híradót követték figyelemmel. 2007 tájékán még 1,2-1,2 millióan fogyasztották őket, ez az eredmény a vizsgált 16 és fél év alatt 600-600 ezer főre csökkent.