A magyar munkaerőpiac továbbra is nehéz helyzetben van, a szakképzettséget nem igénylő munkakörökben öt és félszeresére nőtt a munkaerőhiány az elmúlt tíz évben. Ahhoz, hogy a gazdaság mĹąködjön, a beruházások ne maradjanak el, a hiányt pótolni kell, amiben kiemelt szerep jut 2024-ben a munkaerő-kölcsönző cégeknek. 

„Az idei év egyik kulcs feladata országos szinten integrálni a munkaerőpiacra azt a mintegy 240 ezer munkavállalót, akik jelenleg az ország munkaerő-tartalékát jelentik. A kölcsönző cégek 2024-ben egyértelmĹąen a belföldi munkaerő toborzására fókuszálnak, ez azonban nem jelenti azt, hogy nem érkeznek külföldi munkavállalók majd Magyarországra” – tájékoztat Mihályi Magdolna, a Jobtain HR Szolgáltató ügyvezetője.

Az ország potenciális munkaerő-tartaléka regionálisan eltérő értékeket mutat. A gazdasági előrejelzések szerint az elkövetkező 1-2 évben körülbelül 500 ezer új munkavállalóra lesz szükség. „Az utóbbi időben egyre többször olvashattunk arról, hogy a külföldiek elveszik a magyarok munkáját. Ez egy hatalmas tévhit, ami sajnos egyre jobban terjed a magyar munkavállalók között. A vállalatok, a munkaerő-kölcsönző cégek érdeke mindig is az volt, hogy Magyarországon magyar munkavállalókat foglalkoztassanak, és ez a jövőben is így lesz. Az elmúlt időszak törvénymódosításai pedig még inkább ezt a törekvést erősitik, azonban teljesen nem mondhat le az ország a külföldi dolgozók behozataláról, mert az beláthatatlan következményekkel járna  a magyar gazdaságra nézve” – hívja fel a figyelmet a Jobtain szakértője.   

MihĂĄlyi Magdolna

Aki integrálható és akar dolgozni, annak lesz munkája

Ahhoz, hogy az üres álláshelyek jelentős részét magyar munkavállalók töltsék be, szükség van a munkaerő-tartalék integrálására. A bevonhatóság mértéke függ a munkavállalók mobilitási hajlandóságától, a motiváltságától, és képességeitől. „Egy vállalat hiába foglalkoztatna magyar munkaerőt, ha nem áll rendelkezésre az adott régióban akkora tartalék, amellyel betölthetők a felmerülő álláshelyek. Egy vállalatnak olyan mennyiségĹą és minőségĹą munkaerőre van szüksége, mellyel gond nélkül biztosítható a mĹąködése. A jelenlegi piacon a magyar munkavállalók aktivizálására mindenképpen szükség van, emiatt a mobilitási hajlandóság növelése is kiemelt feladata lesz idén a munkáltatóknak és a kölcsönzőknek a belföldi toborzás során” – hangsúlyozza Mihályi Magdolna. 

Jöhetnek a külföldiek, de a belföldi munkavállaló az első

Az idegenrendészeti törvény módosításával a külföldi munkavállalók behozatala még a korábbinál is szabályozottabbá vált, szigorúbbak lettek a feltételek és még több szĹąrőn kell átesnie az ide érkezőknek. A külföldi munkavállalókról azonban nem mondhat le teljes egészében Magyarország, mert vannak olyan munkakörök és pozíciók, melyekre a jelenleg nem dolgozó magyar munkavállalók valamilyen oknál fogva vagy nem alkalmasak, vagy egyszerĹąen nem vállalják, hogy ezekben dolgozzanak, és az is megeshet, hogy sokkal nagyobb egy-egy vállalatnak a létszámigénye, mint amennyi munkavállalót be tudnak toborozni. „A magyar munkahelyek megtartásához jelenleg elengedhetetlen a külföldi munkavállalók behozatala, a befektetők ugyanis nem visznek beruházásokat olyan országokba, ahol nem számíthatnak elegendő mennyiségĹą és minőségĹą munkaerőre” – mondja a szakértő.

A külföldiek sem jönnek kevesebb bérért, mint amennyit a magyarok keresnek

A béreket tekintve a külföldi munkavállalókra is a magyar jogszabályok vonatkoznak a munkaerő piacon. Egy adott vállalatnál a magyar és a külföldi munkaerő is ugyanakkora bért kap azonos munkakörben. „A fizetést a Munka Törvénykönyvében meghatározott egyenlő bánásmód szabályai, valamint az adott kölcsönvevőnél/munkáltatónál érvényben lévő bértábla szerint, a munkakörhöz kötötten kapják a munkavállalók. Ez érvényes a túlóra és a mĹąszakpótlék összegére is. Amiben különbség van a magyar és külföldi munkavállalók között, az a túlórázási hajlandóság. Ennek oka, hogy a külföldiek nagy része csak dolgozni jön Magyarországra. A családjától távol minden energiáját erre összpontosítja az alatt az idő alatt, amíg itt tartózkodik. Így a kötelező munkaidőn kívül egyértelmĹą, hogy van még szabad kapacitása plusz mĹąszakot vállalni. Ugyanez igaz azokra a magyarokra is, akik szintén a családjuk nélkül mentek külföldre dolgozni és ott a minél magasabb kereseti lehetőség érdekében kihasználják a túlóra lehetőségét” – összegez Mihályi Magdolna.