2024. január 1-én lépett hatályba a kormányrendelet, mely több pontban is módosítja a külföldi munkavállalók kölcsönzésének jogszabályi környezetét. Szigorodtak a minősített munkaerő-kölcsönző és -közvetítő státusz elnyerésének feltételeit, ezzel párhuzamosan pedig a státusz megszerzéséhez szükséges feltételrendszert, így a magyar munkavállalók foglalkoztatásának arányát is szabályozták. A Work Force HR szolgáltató szerint a jövőben megváltozhat az is, hogy milyen állásokat töltenek be nemzetközi munkaerővel, ugyanis a fizikai munkakörök mellett a magasabb képzettséget igénylő szellemi pozíciókba is egyre több külföldi dolgozóra lesz szükség.

2023.12.29-én hirdették ki azt a kormányrendeletet, mely több pontban is módosítja a munkaerő-kölcsönzési és a magán-munkaközvetítői tevékenységet, valamint a minősített kölcsönbeadói nyilvántartásba vételről és tevékenységről szóló 2022-ben hatályba lépett rendeletet. Gáspár Gergely, a Work Force HR szolgáltató értékesítési és marketing igazgatója szerint a hazai munkaerőpiac hatalmas növekedési potenciállal rendelkezik, a következő években várható dinamikus bővülést és a munkáltatói igények átalakulását helyezi új keretrendszerbe a szabályozás, amely új lehetőségeket is biztosít a vállalkozások munkaerő-stratégiájának támogatásához.

Az új kormányrendelet megemelte azt a belépési korlátot, amely lehetővé teszi a minősített munkaerő-kölcsönzői státusz elérését. „A külföldi munkaerő behozatala egy kifejezetten tőkeigényes tevékenység. Ahhoz, hogy egy Magyarországon újonnan befektetést indító nagyvállalat akár ezer fős létszámigényét teljesíteni tudja egy HR szolgáltató, óriási szakmai tapasztalat, piaci ismeret, stabil anyagi és finanszírozási háttér szükséges. Az, hogy a minősített státusz eléréséhez szükséges állománylétszámot megnövelték és szigorították a feltételeket, az a jelenlegi piac stabilitását és tisztulását hivatott biztosítani” – fĹązte hozzá Gáspár Gergely. 

Freepik

Az új szabályozásnak köszönhetően eddig nem elérhető foglalkoztatási formák is megnyílnak a harmadik országbeli munkaerő előtt, amelyek támogatják az olyan, – a gazdaság számára szükséges munkavégzési formákat-, mint például az idénymunka. Emellett a magasabban képzett fizikai – például technikusi –, vagy szellemi – például mérnöki és gazdasági – pozíciók esetén szélesebb körĹą támogatást biztosít a harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatására. „Szükséges egy szemléletváltás azzal kapcsolatban, hogy hogyan gondolkozunk a harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatásáról. Az egyszerĹąbb operátori feladatok elvégzés mellett a magasabb képzettséget igénylő szellemi pozíciókban is egyre több külföldi dolgozóra lesz szükség a jövőben, a technikusi, és komoly szakmai képzettséget igénylő fizikai munkakörökben pedig már most is tapasztaljuk az igények felfutását. A hazai technikus- és mérnökhiányt az energetikai és villamossági szektorban például úgy gondolom, hogy kizárólagosan a magyar munkaerőpiacról nem lehet betölteni. Ezekre a munkaerőpiaci átalakulásokra proaktívan és a partnereinkkel együttmĹąködve is készülünk, konkrét megoldásokat kínálva a vállalatoknak. Elsődlegesen minden pozíció esetén a magyar foglalkoztatás lehetőségét vizsgáljuk meg, de a végleges stratégiát egyedileg, vállalatra szabva határozzuk meg, a lokációtól, adottságoktól, céges céloktól függően” – mondta Gáspár Gergely, a Work Force HR szolgáltató kereskedelmi és marketing igazgatója. 

Az új rendelet a magyar munkavállalók foglalkoztatásának arányát is szabályozza a minősített munkaerő-kölcsönzők állományában: minimum ezer fő kölcsönzötti létszámmal kell rendelkezzen az a cég, amely minősített kölcsönzői státuszra vágyik, ezen belül legalább ötszáz főnek magyar állampolgárnak kell lennie. "A magyar és harmadik országbeli munkavállalók toborzása és kölcsönzésének folyamata jelentősen eltér egymástól. Ahhoz, hogy a hazai gazdaság fejlődését és stabilitását támogassuk, nem elég a munkáltatókat kiszolgálni, a munkavállalók számára is szolgáltatni kell. Azok a piaci szereplők kerülnek most nehéz helyzetbe, amelyek nem építették ki a hazai munkaerő felkutatásának, toborzásának és elhelyezésének szakmai hátterét, nem élték át az elmúlt időszak trendváltásait, hiszen ezt a fejlődési szakaszt nem lehet megspórolni. A több évtizedes sikeres szakmai múlttal rendelkező cégek, mint a Work Force, felkészülten várhatják az új rendelkezések életbe lépését" – nyilatkozta a szakértő.

A rendelet és így a változások 2024. január 1-jén léptek hatályba.