Jövőre várhatóan tovább gyorsulnak a vállalati digitalizációs törekvések, az előrejelzések szerint a transzformációra fordított források a következő 3 évben elérik a 3,4 billió dollárt. 

2024-ben a vállalatok a mesterséges intelligencia „tudásának” gyakorlati kiaknázásába, a minden eddiginél valóságosabb virtuális megoldásokba, illetve az üzletfolytonosságot és a válságálló mĹąködést biztosító kibervédelembe fektetik erőforrásaikat, ugyanakkor egyre nagyobb figyelem irányul a fenntarthatóságot előmozdító technológiákra. A világ top 400 nagyvállalata között az elmúlt években megduplázódott azok száma, amelyek ténylegesen költenek a karbonlábnyomuk csökkentésére, de még mindig sok a látszatintézkedés (greenwashing) – és ez különösen igaz a technológiára, melyről sokszor nem is gondoljuk, mekkora terhet ró a környezetünkre. 

A digitalizációra sokan úgy gondolnak, mint a bolygó megmentőjére, és természetesen számos olyan eszköz és alkalmazás áll rendelkezésre, amely valóban hozzájárul a környezetterhelés vagy az energiafelhasználás csökkentéséhez, ugyanakkor az érem másik oldaláról kevesebb szó esik. Átlagosan 347 milliárd emailt írunk naponta, melyek egyenként hozzávetőleg 0,3 grammos karbonlábnyommal terhelik a környezetet, egy Zoom konferenciahívás esetében ez már 2 gramm. Az egyik „legszennyezőbb” technológia pedig éppen a jövő szupersztárja, a mesterséges intelligencia. Egy generatív MI-model betanítása egy földkörüli repülőút károsanyag-kibocsátásával vetekszik, egy rövidke beszélgetés gépi barátunkkal pedig nagyjából fél liternyi édesvíz felhasználásával jár. Megdöbbentő? Mindenképpen. 

„A digitális megoldások sokszor valóban vaskos karbonlábnyomot hagynak maguk után, és ha ezzel nem vagyunk tisztában, észre sem vesszük a problémát. Ezért fontos, hogy a cégek felmérjék és ismerjék az általuk alkalmazott technológiák környezetre gyakorolt hatását, és olyan egyszerĹą átalakításokkal, mint a megújulók becsatornázása, energiahatékony adatközpontok telepítése vagy éppen a kódminőség javítása, minél fenntarthatóbb gyakorlatokra álljanak át” – hívja fel a figyelmet Gönczy Gábor, a Stylers információ-technológiai cégcsoport ügyvezető-tulajdonosa.

Freepik

Erre megy a vállalati digitalizáció 2024-ben

A felelős vállalatok és technológiai szolgáltató cégek tehát egyre inkább szem előtt tartják majd a fenntarthatósági szempontokat a fejlesztések során, ezzel kapcsolatban ráadásul a különböző érdekelti körök, ügyfelek és a szélesebb közvélemény felől is fokozódik a nyomás. NépszerĹąek lesznek a zöld felhőalapú megoldások, az energiafogyasztás és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését, illetve a környezettel való harmonikusabb együttélést támogató szoftveres és hardveres újdonságok. Fenntarthatóbbak lesznek az ellátási láncok, további teret hódít a napenergia, a cégek ráadásul tovább kutatják az olcsó energiatárolási lehetőségeket. Ezekkel a törekvésekkel összhangban persze számos fontos áttörésre számíthatunk, nézzük, mit várnak a Stylers Group szakemberei 2024-től!

1. Az év, amikor valójában megértjük a mesterséges intelligenciát

A generatív AI 2023-ban valósággal berobbant a köztudatba és az irodákba is, de a legtöbben erre vagy valamilyen apokaliptikus eseményként, vagy végzetes munkaerőpiaci versenyként tekintettek. 2024-ben egyre több alkalmazás kerül a mindennapi munkavégzésbe, mely az AI "tudását" hasznosítja, így már nem ellenfelet, hanem egy szuperhatékony személyi asszisztenst látnak majd benne a munkavállalók.

2. Elmosódnak a valóság határai

A virtuális valóság is újabb lépést tesz előre, és mindenki megismeri a digitális iker fogalmát, amely majd még több ipari alkalmazásban jelenik meg. Képesek leszünk a valóságban létező tárgyakat és élőlényeket digitális kódokra bontani és akár újraalkotni, legyen szó egy alkatrészről vagy egy gyógyszer hatóanyagáról, vagy a saját munkahelyi avatárunkról. Ezek fejlesztése, javítása és teljesítményének fokozása így minden eddiginél hatékonyabb lehet.

3. Üzletfolytonosság tĹązön-vízen át

Egyre inkább automatizálódik a kibervédelem, több, biztonságosabb és felhasználóbarátabb távmunka-megoldás hódít majd 2024-ben. Mindez azzal a céllal, hogy bármilyen előre nem látható eseménnyel szemben ellenálló legyen a szervezet – ami lássuk be, napjaink velejárója. Az elmúlt évek háborús konfliktusai és járványhelyzetei arra sarkallják a cégeket, hogy az üzletfolytonosságot bármilyen helyzetben előtérbe helyezzék, és csatasorba állítsák a digitális védelmi eszközök egész sorát.

Továbbra is fókuszban az optimalizálás

Habár a technológiára fordított büdzsék a vállalati digitalizációs törekvések növeléséből adódóan nagyra hízhatnak, mindenki a költség- és erőforrás-optimalizálás útjait keresi majd a digitális világon innen és túl. Ennek egyik legkézenfekvőbb módja az lesz, hogy a cégek felmérik és alaposan átgondolják IT-infrastruktúrájukat hardveres és szoftveres szempontból is, hogy csak a valóban szükséges területekbe fektessenek pénzt, időt és szaktudást. Éppen ezért újabb szeletet hasítanak ki a techmixből az olyan megoldások, melyek hatékonyan szervezik az erőforrásokat. „Az elmúlt években egyre népszerĹąbbek lettek az úgynevezett low-code platformok, melyek bárki számára elsajátíthatóvá teszik a legegyszerĹąbb fejlesztői feladatokat, hogy a képzett szakemberek a kreatívabb, magasabb szintĹą rálátást igénylő kihívásokra koncentrálhassanak” – véli Gönczy Gábor.

Mindez természetesen hatással lesz a technológia területén alkalmazott toborzási módszerekre és trendekre is. Egyrészről megjelennek a céges hierarchiában a digitalizációs csúcsmenedzserek, akik a statisztikák szerint hatszor nagyobb eséllyel érhetik el, hogy az adott szervezet sikeresen teljesítse a transzformációhoz kapcsolódó stratégiai céljait. Másrészről tovább pörög 2024-ben is a kiterjesztett csapatok piaca, a vállalatok ugyanis minden eddiginél jobban igénylik majd az egyes speciális projektre és technológiákra szakosodott külső munkaerő bevonását. Ezzel elhárulhat minden bökkenő és akadály, amely korábban a fejlesztések útját állta, ráadásul a költségek is mérsékelhetők. A növekedés és a digitális célkitĹązések megvalósítása tehát a jövő évben elsődleges lesz a vállalkozások számára, ugyanakkor előrelép a stratégiai szempontok sorában a fenntarthatóság.