Digitalizáció a nyelvtanulásban: a tanári jelenlét még mindig elengedhetetlen a sikerhez
2023. október 25.
Jelenleg egy olyan generáció ül az iskolapadban, amely már nem a hagyományos, tantermi tanítást tekinti a nyelvtanulás kizárólagos terének. Egyértelmű igényük van arra, hogy a nyelvtanulás a számukra ismert és kényelmes online térben is helyet kapjon. Milyen elvárásaik vannak a mai nyelvtanulóknak ezen a területen? Hogyan érinti mindez a nyelvtanárokat? Többek között ezekre a kérdésekre kereste a válaszokat a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kutatása. Ezen kívül bemutatjuk a nyelvtanuláshoz használható digitális eszközök és alkalmazások típusait is.
Az NMHH megbízásából készített kutatásban nyelvtanárokat és felső tagozatos általános iskolásokat kérdeztek az online nyelvtanulásról. A Thékes István által jegyzett kutatás szerint a válaszadók negyede még mindig a hagyományos környezetben megtartott órákat kedveli jobban. Emellett már megjelenik a digitalizáció iránti nyitottság is: a válaszadó diákok 55 százaléka szereti, ha a mobiltelefonját nyelvórán tanulásra használhatja, ezt ugyanakkor nagyjából a negyedük elutasítja. 42 százalékuk elvárja, hogy valamilyen digitális eszközt használjon a tanár. Ez egyben azt is jelenti, hogy több mint a diákok felének nincs ilyen kifejezett elvárása. Amellett, hogy a nyelvtanulók általában nagyon pozitívan állnak hozzá a digitális nyelvtanuláshoz, a nyelvtanárok is rendkívül nyitottak a digitális eszközök, platformok iránt.
A nyelvtanuló alkalmazások összehasonlításánál elmondható, hogy a Busuu, a Duolingo, a Rosetta Stone és a Xeropan használatának hatékonyságában nincs szignifikáns különbség. Összességében a kutatás megállapítja, hogy az ilyen alkalmazások önmagukban nem jelentenek megváltást a nyelvtanulóknak, ezért érdemes ezeket a tanulás kiegészítőjeként használni. Az alkalmazások leginkább a B2-es szintig segítik erőteljesebben a fejlődést, a digitális applikációt használó nyelvtanulók szignifikáns mértékben fejlődnek az alkalmazásokat nem használó társaikhoz képest. A B2-es szinttől inkább csak kiegészítésként ajánlott alkalmazásokkal tanulni. Leginkább a vegyes tanulási módot érdemes választani: nyomtatott tankönyv, nyelvtanári segítség és az alkalmazások használata jól kiegészítik egymást.
A kutatók azt is megállapították, hogy mivel az alfa-generáció számára már idegen a nyomtatott szótár használata, érdemes inkább gépi fordítóprogramokat használni. Összességében elmondható, hogy mivel ez a generáció nem fordul el a hagyományos tanulási környezettől, a nyelvtanároknak nem kell kételkedniük abban, hogy évtizedek múlva is szükség lesz-e rájuk. A kutatás teljes terjedelmében az NMHH tematikus oldalán, az onlineplatformok.hu-n érhető el.
De milyen eszközöket adott nekünk a digitalizáció?
Egy másik, a hatóság megbízásából készített kutatás azt vizsgálta, hogy milyen online eszközök és applikációk segítik manapság a nyelvtanulást.
A nyelvi applikációk egyik fajtája, amelyek csak egy bizonyos nyelvi készséget vagy tartalmat fejlesztenek. Közülük sok segíti kifejezetten a szókincs elsajátítását. A legnépszerűbb szókártyás alkalmazások, így a SuperMemo, az Anki, a Memrise és részben a Quizlet is az időközönkénti ismétlés rendszerén alapulnak. Vannak komplex eszközök, mint az okos nyelvkönyvek is, ezeket kifejezetten nyelvtanulási célra fejlesztették, így valamennyi nyelvi készség fejlesztéséhez alkalmazhatók. Valamint természetesen ott vannak a nyelvtanuló alkalmazások, mint a DuoLingo, Xeropan, Babbel vagy az English Grammar Book. Ezen alkalmazások közül több nem magyar, hanem valamelyik nagy világnyelven mutatja be a tanulni kívánt idegen nyelvet, ugyanakkor könnyű, értelemszerű kezelhetőségük miatt ez általában nem jelent nehézséget. A részletes tanulmány az egyes alkalmazások képességeivel az onlineplatformok.hu-n olvasható.
A dedikált nyelvtanulási alkalmazásokon túl napjainkra számos, eredetileg más célokra tervezett digitális eszköz is helyet kapott a nyelvtanulásban. Ilyenek az idegen nyelvű vitafórumok, a történetmesélő alkalmazások, a hangrögzítő alkalmazások, a diktálóprogramok és a fordítói szolgáltatások.
Itt is érdemes beszélni a mesterséges intelligenciáról, ami ma már nagyban segít optimalizálni a tanulási folyamatot, és számos applikáció alkalmazza. Ennek elemei a személyre szabott tanulás, a fejlesztő értékelés, a tanulóközpontú és együttműködésen alapuló tanulási formák kialakítása. Az MI segíthet a figyelem fókuszálásában azzal, hogy rendszeresen értesítést küld a feladatokról, és arról is tájékoztat, hogy a kitűzött cél felé vezető úton éppen hol tart.
A tanulmányt az NMHH megbízásából Szűts Zoltán, Törteli Telek Márta, Móser Anna és Radics Krisztina készítették.
Kapcsolódó cikkek
- Tízből négy magyar az online filmekkel és sorozatokkal kapcsolódik ki
- Az NMHH az online filmek bűvkörét vizsgálta
- Lejárt a felkészülési idő, ideje megfelelni a DSA-nak
- Így változik mostantól az emberek online élettere
- Az NMHH Internet Hotline-ja megjelenik az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága kiadványaiban
- A Médiatanács jelzésére intézkedett a holland társhatóság
- A média jövőjéről és a mesterséges intelligencia hatásairól szólt a legutóbbi Médiamítoszok-beszélgetés
- Megindult a televízió-előfizetések lemorzsolódása, erősödik a streaming
- Így változott a streamingszolgáltatás piaca Magyarországon
- Médiatanács: a Tények Plusz több riportja miatt is eljárás indul