A streaming- és videómegosztó platformok megjelenése, valamint a fogyasztói szokások változásai fokozatosan háttérbe szorították azokat a televíziós mĹąsorokat, melyek a kultúra és mĹąveltség klasszikus fogalomkörébe sorolhatók. Nagy kérdés napjainkban, hogy a klasszikus értelemben vett kulturális tartalmak jelen vannak-e a televíziós mĹąsorkínálatban. A közszolgálati csatornák betöltik-e azon szerepüket, hogy a tömegtájékoztatás mellett a kultúrát is minél nagyobb mértékben közvetítsék a nézők felé? Ezekre a kérdésekre kereste a választ a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) megbízásából a Nielsen Közönségmérés Kft. által készített kutatás.

A 2022 decemberében elkészült tanulmány szerint a 2017 és 2021 között a kultúra és mĹąveltség klasszikus fogalomkörébe sorolható mĹąsorok aránya viszonylag stabilnak mondható a teljes mĹąsorstruktúrán belül. A közmédiát is magában foglaló teljes televíziós kínálatból egyenként 9-10 százalékos arányban részesedtek a mozifilmek, a szórakoztató mĹąsorok és a mĹąvelődéssel, tudománnyal kapcsolatos adások. A mĹąsoridő legnagyobb, 28-30 százalékos részét a „Nem zenés fikcióba” tartozó mĹąsorok – többségében sorozatok tették ki, a sugárzási idő mintegy negyedét pedig a jellemzően reklámokat és mĹąsorajánlókat tartalmazó „Egyéb mĹąsorok” alkották.

A tanulmány eredményei szerint az MTVA csoport mĹąsorkínálatában a teljes piac átlagához képest kétszer nagyobb arányban szerepeltek ismeretterjesztő/kulturális tematikájú mĹąsorok.

Míg a többségében kereskedelmi csatornákat tartalmazó összpiaci átlagban a dokumentumfilmek és a tudományos ismeretterjesztők tették ki a „mĹąvészet-tudomány-kultúra” mĹąsortípus nagy részét, addig a közszolgálati csatornákon az egyéb kulturális alkategóriák (pl. komolyzenei és világzenei mĹąsorok, TV-filmek, színházi közvetítések, irodalmi mĹąvek előadásai, mĹąvészfilmek és történelmi kosztümös filmek) is hangsúlyosabb szerepet kaptak a vizsgált években.

MĹąsorfogyasztási oldalról jelentős különbségek rajzolódtak ki a teljes és a kizárólag közszolgálati csatornákra szĹąkített mĹąsorfogyasztás terén. Míg a Nielsen által mĹąsorcím szinten mért összes csatornán a teljes fogyasztási idő legnagyobb részét a nem zenés fikciók, reklámok/mĹąsorajánlók és a mozifilmek tették ki, addig az MTVA csatornáin sokkal széleskörĹąbben alakult a fogyasztás. A közszolgálati csatornákon – a sportmĹąsorok és a nem zenés fikciók után – a harmadik legnagyobb arányt a mĹąvészet–tudomány–kultúra tematikájú mĹąsorok képviselték.

Az NMHH által meghatározott kulturális altípusok közül a filmdrámák, a tudományos ismeretterjesztő filmek és a dokumentumfilmek vitték el a figyelem döntő részét az összpiaci és az MTVA-ra szĹąkített fogyasztáson belül is, bár ez utóbbinál a „mĹąvészeti–tudományos–kulturális hírek”, a cigányzene és a TV-filmek is előtérbe kerültek.