Elkészült az éves INHOPE-jelentés
2023. május 24.
A gyermekek szexuális kizsákmányolása ellen küzdő nemzetközi szövetség, az INHOPE közzétette a 2022-re vonatkozó éves jelentését. Taghotline-jai – köztük a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 2011 óta fenntartott internetes tájékoztató és segítségnyújtó szolgálata, az Internet Hotline – az egész világról a tavalyi évben összesen több mint 587 ezer bejelentést vizsgáltak meg, amelyek közül 400 ezer bizonyult illegálisnak. Tízből kilenc felvételen 13 évnél fiatalabb gyermek, jellemzően kislány szerepelt, és a legtöbb gyermekpornográf tartalmat amerikai és holland szerveren tárolták.
Az INHOPE (International Association of Internet Hotlines) 1999-ben kezdte meg működését abból a célból, hogy visszaszorítsa az interneten elérhető, gyermekkel szembeni szexuális visszaélést rögzítő anyagok terjedését, és összefogja a világ különböző országaiban működő hotline-okat. Az éves beszámolóban közzétett adatok a szövetség által üzemeltetett és az INTERPOL által is használt adatbázison, az ICCAM-en alapulnak.
A gyermekek szexuális kizsákmányolása elleni küzdelemben különösen fontos, hogy az interneten terjesztett – gyermekkel szembeni szexuális visszaélést rögzítő – tartalmak mielőbb eljussanak a nyomozó hatóságokhoz. Ugyanakkor ezeknek a tartalmaknak a mihamarabbi hozzáférhetetlenné tétele is kulcsfontosságú, hiszen amíg bárki számára elérhetőek, folyamatosan sérül az áldozatok joga és méltósága. Az áldozatok minden megtekintéssel és letöltéssel újból áldozattá válnak. Az INHOPE ezt a kettős célkitűzést követi, amely misszióban 2022-ben összesen már 50 taghotline vett részt, az NMHH Internet Hotline-ja 2012 óta.
A jelentésből kiderült, hogy tavaly pontosan 587 852, az ICCAM-ben jelentett, feltételezhetően gyermekkel szembeni szexuális visszaélést rögzítő tartalmat (URL-címet) vizsgált meg az INHOPE taghotline-ok összesen több mint 200 tartalomelemző munkatársa. Ez jelentős (36,7 százalékos) visszaesést jelent a 2021-es évhez képest, amikor a vizsgált tartalmak száma meghaladta a 900 ezret. A változás azzal magyarázható, hogy a pandémia éveiben (2020-ban és 2021-ben) tapasztalt extrém magas bejelentésszám – a pandémia által bevezetett korlátozások feloldásával egyidejűleg – tavaly világszinten lecsökkent. Az INHOPE által 2022-ben vizsgált tartalmak 68 százaléka bizonyult valóban illegálisnak.
Az INHOPE taghotline-ok elemzőinek tapasztalatai alapján 2022-ben is magas maradt a gyermekek által saját magukról készített intim képeihez (SGC – self generated content) kapcsolódó visszaélések száma. Különösen a serdülők (7–13 év közöttiek) körében terjedt el, hogy intim képeket, videókat készítenek magukról, amelyekkel később mások visszaélnek. Míg 2020-ban a felvételeken szereplő gyermekek 77 százaléka, 2021-ben 82 százaléka volt 13 évesnél fiatalabb, arányuk 2022-ben már 88,8 százalékra nőtt.
Az összegzés azt is megmutatja, hogy a lánygyermekek jóval nagyobb mértékben érintettek a szexuális kizsákmányolásban: 2022-ben a bejelentett, jogsértő felvételek 91 százaléka ábrázolt lányokat, 7 százaléka fiúkat, a maradék 2 százalék pedig lányokat és fiúkat egyaránt. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy 2021-ben a felvételek 96 százalékán szerepeltek lányok, amiből egyértelműen kirajzolódik, hogy a fiúgyermekek érintettsége a szexuális kizsákmányolásban növekvő tendenciát mutat.
Az INHOPE éves jelentése szerint a legtöbb gyermekpornográf tartalmat globális szinten továbbra is amerikai, illetve holland szervereken tárolták. A statisztika szerint a Magyarországon működő tárhelyek nem népszerűek a gyermekkel szembeni szexuális visszaélést rögzítő tartalmakat forgalmazó bűnözők között.
Az INHOPE mindenütt arra kéri a felhasználókat, hogy ha véletlenül gyermekpornográf tartalomba ütköznek, ne hagyják figyelmen kívül, hanem jelentsék be – akár névtelenül is – az országukban működő hotline-nak. A magyar internetezők az Internet Hotline online felületén vagy az internethotline@internethotline.hu e-mail címen tehetnek bejelentést.
Az Internet Hotline júniusban hozza nyilvánosságra a 2022-es éves eredményeit tartalmazó, minden eddiginél részletesebb éves beszámolóját.
Kapcsolódó cikkek
- A valótlanságoktól, vírusoktól és az álhírektől is félnek a magyar internetezők
- Magyar, elhuny, válogatott – a szavak, melyekre mindenki kattintott 2022-ben
- Ezektől volt hangos a magyar netes közbeszéd
- Új stratégiát hirdetett az NMHH a Biztonságos internet világnapja alkalmából
- A háztartások médiafogyasztását és költését vizsgálta az NMHH
- A legtöbb pénzt az internetre költjük, de a tévé előtt töltjük a legtöbb időt
- Aggasztó a helyzet: már tízévesen több órát „tiktokoznak” a gyerekek
- Aggályos internetes reklámokra hívja fel a figyelmet az NMHH
- Rohamosan terjednek a gyermekeket veszélyeztető online kihívások
- Pszichológiai, érzelmi és társadalmi károkat okozhat az online zaklatás