A kripto iparággal kapcsolatos tévhitek megcáfolásának következő fejezetében a Ponzi-sémával foglalkozunk, majd rátérünk arra, miért gondolják sokan, hogy a kriptovalutákat bĹąnözők használják. Utóbbi témát egy korábbi háttéranyagunkban már érintettük, kérjük, tekintsetek a mostanira egyfajta kiegészítőként, megerősítésként. 

 

1. mítosz: a kriptográfia egy Ponzi-séma

Mi is az a Ponzi-séma?

A Ponzi-séma a pénzügyi csalás egy olyan fajtája, ahol a korábbi befektetőket az új befektetők által behozott forrásokból fizetik ki, így állandósítják a jövedelmezőség látszatát mindaddig, amíg kellő számban csatlakoznak az új áldozatok. 

A „beszervezők” a legtöbb esetben nem törődnek a tényleges befektetéssel, tevékenységüket a pénzeszközök „ügyfeleik” közötti újraelosztására korlátozzák. Ez a modell némi hasonlóságot mutat a piramisjátékkal, de azzal ellentétben a Ponzihoz nincs szükség valódi befektetőkre, hogy másokat toborozzon.

A Ponzi-séma általában egy későbbi időpontra ígéri a megtérülést. Egyes befektetők megkapják a hozamukat, de végül a rendszer összeomlik, így a legtöbb befektető elveszti tőkéjét. A program Charles Ponziról, egy csalóról kapta a nevét, aki az Egyesült Államok egyik leghíresebb átverésével szerzett hírnevet.

Fontos azonban tudni, hogy a Ponzi-séma nem terjedhet ki egy egész iparágra. Inkább csak egy modell az emberek átverésére, mely bármilyen környezetben létezhet, ahol kialakul valamilyen befektetési tevékenység.

Természetesen a kriptográfiában is vannak példák a Ponzi-sémákra a technológia első napjaitól kezdve. A leghírhedtebb Ponzik túlnyomó többsége azonban a hagyományos pénzügyi világban fordult elő: a mások mellett Bernie Madoffhoz köthető milliárd dolláros konstrukciók, melyek során ő és társai befektetési alapokkal csaltak. Mégsem nevezünk minden befektetési alapot vagy az egész pénzügyi szektort Ponzinak.

A kriptovalutákat mĹąködtető technológia nem tartalmaz olyan attribútumokat, amelyek ezt az eszközosztályt többé vagy kevésbé hajlamossá tennék a Ponzi-sémákra. Sokkal inkább arról van szó, hogy a rosszindulatú szereplők – akik a pénzügy bármely szegletében megtalálhatók – hajtanak végre befektetési csalásokat, hogy rosszul tájékozott embereket fosszanak ki. Bármilyen befektetésbe vágunk bele, azt meg kell hogy előzze egy alapos tájékozódás, ez igaz a kriptográfiára is. Csak így lehet felkészült és megalapozott döntést hozni. 

Sok blokklánc-projekt szilárd technológiai hátterĹą, erős alapítócsapattal rendelkezik és valós problémák megoldására törekszik. Még ha átmennek is ingadozási időszakokon, eszközeik vitathatatlanul hasznosak, ami életképessé és értékessé teszi őket technológiai és üzleti tevékenységként egyaránt. 

Még a legális részvényeknek vagy digitális tokeneknek is lehetnek gyenge technológiai, esetleg üzleti alapjai. Értékesnek tĹąnhetnek a kifinomult marketingeszközeik és a közösségi médiában beöltött szerepük miatt, de gyakran nem váltják be az ígéretüket, végül pedig elveszítik értéküket. Ez nem feltétlenül a csalárd magatartás, esetleg a Ponzi-séma jele – néha egyszerĹąen a rossz üzleti modell eredménye.

Az az attitĹąd, hogy a Ponzi-séma fogalmát minden magas kockázatú eszközre vagy bármely olyan befektetésre ráhúzzák, amely az emberek pénzvesztését eredményezi, tévhitekhez vezet, ezért kerülni kell. 

freepik.com

A kriptográfiai kockázati profilja 

Valójában éppen hogy annak van kockázata, ha a kriptot tévesen Ponziként címkézik. De nézzük meg a kipto kockázati profilját, vizsgáljuk meg a valós helyzetet.

Ha befektetésnek tekintjük, a kriptoeszközök kockázati profilja (a fiat-alapú stabil érmék kivételével) hasonló az olajárakéhoz és a technológiai részvényekhez. A Coinbase Institute tanulmánya például a kriptopiacok 2022-es értékvesztésének kétharmadát a romló makrotényezőknek tulajdonítja, és csak egyharmadát maguknak a kriptovalutáknak.

Igaz ugyan, hogy általánosságban véve a digitális eszközök és a részvénypiacok közötti korreláció jelenleg nagyobb, mint a kriptográfia kezdeti éveiben volt, ám figyelembe kell vennünk a kockázatosabb eszközök, például a növekedési részvények hozzájárulását az innovációhoz és a gazdasági növekedéshez is.

Ezek a piacok még mindig kialakulóban vannak, és az a tény, hogy jelenleg volatilisak, nem jelenti azt, hogy ezek az eszközök ne lennének pozitív hatással a fogyasztókra és a társadalom egészére. Az ilyen eszközök által jelentett kockázatokat megfelelően kezelni kell a felelősségteljes verseny, a választás és az innováció korlátozása nélkül.

Mit tehetünk?

Két tényező játszik szerepet abban, hogy Ponzi-mítosz épült a kripto köré. Az első az, hogy a kriptot különösen kockázatos eszköznek tekintik, és néhány ember gyorsan használni kezdi a címkét anélkül, hogy tekintettel lenne a kifejezés pontos jelentésére. Mint említettük, sok más eszköz nem kapja meg ezt a magas kockázatú minősítését, annak ellenére sem, hogy hasonló kockázati szinteket kínálnak.

Másodszor, a nem megfelelő kockázatkezelés gyakran ahhoz vezethet, hogy a befektetők jelentősebb veszteségeket szenvednek el, amikor kockázatosabb eszközökkel foglalkoznak. Ez általában akkor fordul elő, ha a tapasztalatlan lakossági befektetők olyan projektekhez vonzódnak, amelyeket rosszul menedzseltek, esetleg gyengébb fundamentumokkal rendelkeznek, mint ahogy gondolják. A kriptográfia óriási innovációs potenciállal rendelkezik, de részletei még kialakulóban vannak, és a befektetőknek felelősségteljesen kell bánniuk vele.

Aki bölcsen szeretne kutatni és befektetni, annak nem kell sok erőfeszítést tennie, hogy átlásson a tévhiteken. Mindig figyelnie kell az esetleges csalásokat, amelyektől egyik iparág sem mentes. Bár a Ponzi-séma nem kriptospecifikus, néhány Ponzi-csalás a kripto ökoszisztémában is létezik, csakúgy, mint bármely más pénzügyi szektorban.

2. mítosz: a kriptot csak a bĹąnözők használják

Hogy a közvélemény a kriptovalutákat illegális tevékenységekhez, például pénzmosáshoz, kábítószer-kereskedelemhez és kiberbĹąnözéshez köthetőnek tekinti, nagyrészt a témával kapcsolatos korai médiavisszhangra, és a Silk Roaddal kapcsolatos sajtóhírekre vezethető vissza.

A Silk Road egy online feketepiac volt, amely 2011 és 2013 között mĹąködött a dark weben, és platformot kínált az illegális áruk, szolgáltatások bitcoinnal történő névtelen adás-vételére. A piac hírhedt volt a kábítószerkereskedelemben való részvételéről. A kriptográfia és a Silk Road tiltott tevékenységei közötti kapcsolat hozzájárult a kriptovaluták rossz hírnevéhez a fősodratú médiában.

Több sajtóorgánum gyakran a titkosítással kapcsolatos bĹąncselekmények nagy horderejĹą eseteire összpontosít, tovább erősítve azt az elképzelést, hogy a digitális eszközöket többnyire azok használják, akik illegális tevékenységet folytatnak.

A valóság ezzel szemben az, hogy a kriptot elsősorban hétköznapi emberek használják, és számos mindennapi tranzakció legitim eszközeként létezik. Csak a Binance-nek több mint 120 millió regisztrált felhasználója van. 

Az az elképzelés, amely szerint a kriptográfia elsősorban a tiltott tevékenységek melegágya, erősen torz és eltúlzott. Valójában a kriptotranzakciók és -befektetések túlnyomó többsége legitim, és valós, legális felhasználási esetek állnak mögötte. Ezek pedig potenciálisan átalakíthatják akár a globális gazdaságot is. A blokklánc-technológia megjelenése új lehetőségeket nyitott meg a pénzügyi innováció előtt, a kriptovaluták térnyerése csak az egyik aspektusa ennek a gyorsan fejlődő környezetnek.

A decentralizált finanszírozás (DeFi), a nem helyettesíthető tokenek (NFT-k), a kripto- és blokklánc-technológia felhasználási lehetőségei rendkívül sokoldalúak. Természetesen vannak kockázatok és kihívások, fontos, hogy nyitottan, tanulási és alkalmazkodási hajlandósággal közelítsünk ehhez az izgalmas új technológiához, hogy teljes mértékben kiaknázzuk a benne rejlő pozitív hatásokat. Megfelelő védőkorlátokkal is rendelkeznünk kell, hogy megpróbáljuk kiiktatni a rossz szándékú szereplőket – ezektől azonban egyetlen pénzügyi szolgáltatást nyújtó ökoszisztéma sem mentes.