62 évvel ezelőtt ezekben a napokban azt ünnepelte a világ, hogy a Jurij Gagarint szállító Ĺąrhajó a világĹąrbe ért. Az elmúlt 60 évben több száz ember járt már az Ĺąrben – köztük egy magyar is, Farkas Bertalan – köszönhető ez annak, hogy az Ĺąrtechnológia rohamléptekben fejlődik. A magyar Ĺąrkutatás egyik fontos momentuma volt, mikor 2015-ben Magyarország csatlakozott az európai Ĺąrügynökséghez. 2018-tól pedig különösen nagy támogatást élvez a magyar Ĺąripar fejlesztése, melyben a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) is részt vesz.

Magyarországon az NMHH a frekvenciakoordinációs eljárásokban eljáró hatóság. Feladata kettős: egyrészt bejelenti a hazai mĹąholdak esetében a szükséges mĹąholdas pályák, pályapozíciók igényét, másrészt a más országok igazgatásai által koordinált mĹąholdas pályák, pályapozíciók interferenciaszámításokkal alátámasztott észrevételeit – amennyiben az érinti a hazai rádiórendszereket. 

Az új Ĺąrkorszak kihívásai

A világĹąrbe helyezett rendszerek ma már a gazdaság gerincét jelentik. Az új Ĺąrkorszak egyik jellegzetessége várhatóan az lesz, hogy a mostani 6000 mĹąhold helyett már több százezer mĹąhold fog keringeni felettünk, alacsony Föld körüli pályán, ami számos kihívást jelent. Bartóki-Gönczy Balázs, az NMHH Médiatanácsának tagja szerint a sok új mĹąhold megjelenésével kapcsolatban a legfontosabb teendő, hogy ezek ne ütközzenek össze és koordináltan tudjanak közlekedni. 

„Az Ĺąrforgalom szabályozás a jelenkor egyik nagy kihívása, hiszen erre jelenleg nincsenek szabályok. A másik kihívás az, hogy a megnövekedett igényeket ki kell szolgálni frekvencia és pályahelypozíció szempontjából. Szükséges, hogy ezeknek a mĹąholdaknak olyan megfelelő frekvenciasávja és pályapozíciója legyen, amelyen tudnak kommunikálni, ezért óriási szerep hárul az olyan nemzeti szabályozó hatóságokra, mint amilyen az NMHH is.” – mondta Bartóki-Gönczy Balázs.

Az NMHH és a hazai Ĺąripar támogatása

Az NMHH a hatósági feladatain túl egyéb módon is támogatja a hazai Ĺąripar fejlődését, a tavalyi év után idén is együttmĹąködést kötött a Hatóság a Magyar Asztronautikai Társasággal. A megállapodás egyik célkitĹązése, hogy az általános és középiskolás gyerekek is egyre többet tudjanak meg az Ĺąrvilágról.

„Támogatói voltunk annak is, hogy a MĹąszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) hallgatói Portugáliában egy rakétaépítő versenyen vettek részt, valamint az NMHH támogatása tette lehetővé, hogy a BME mérnökei elkészítsék a legújabb magyar kis mĹąholdat, az MRC 100-at, mely idén fog kijutni a világĹąrbe. Ennek újdonsága, hogy már nem csak egy kísérletet végezhetnek el rajta, hanem több felsőoktatási intézmény is tapasztalatot tud szerezni a világĹąrben azáltal, hogy a kismĹąhold fedélzetére önálló modult telepíthettek” – tette hozzá Bartóki-Gönczy Balázs.

Budapesten rendezik az Európai Ĺ°rjogi és Ĺ°rpolitikai Nyári Egyetemet

Magyarországon 2018-tól különösen nagy támogatást kapott a magyar Ĺąripar fejlesztése, ennek egy újabb mérföldköve lesz az is, hogy hazánk 2024-ben Ĺąrhajóst kíván küldeni az Ĺąrbe. A HUNOR Magyar Ĺ°rhajós Program célja egy magyar kutatóĹąrhajós feljuttatása a Nemzetközi Ĺ°rállomásra, ahol csaknem egy hónapon át, döntően magyar fejlesztésĹą tudományos kísérleteket fog végrehajtani. Kiemelendő továbbá, , hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) nyerte el a 31. Európai Ĺ°rjogi és Ĺ°rpolitikai Nyári Egyetem rendezési jogát, amelyet az Európai Ĺ°rügynökség jogi központjával (ECSL) együttmĹąködésben tartanak minden év augusztusában Európa valamely nagy városában. 

„A programot az NMHH-val együttmĹąködésben állítja össze az NKE és az ECSL, melynek köszönhetően az idei központi téma az Ĺąrtávközlés szabályozása lesz, az előadók között pedig a hatóság szakemberei is ott lesznek” – árulta el Bartóki-Gönczy Balázs.

A 12 napos, mintegy 20 országot és 60 hallgatót, valamint a téma legnevesebb szakértőit felvonultató programot először rendezik Magyarországon.