Az Európai Bizottság drákói szigorral lép fel a belsőégésĹą motorok által okozott légszennyezés visszaszorítása érdekében.  Az Európai Parlament pedig a napokban úgy döntött, hogy 2035 után már nem lehet több belső égésĹą motorral felszerelt új autót forgalmazni az EU 27 tagállamában. „A döntés vitatott, de aki felelősen gondolkodik a jövőről, az igyekszik a saját karbonlábnyomát csökkenteni” – vallja Suba Levente, a K&H fenntarthatósági projektjének vezetője.

„Az Európai Parlament döntése korántsem volt egyhangú, nem is számít jogszabályi előírásnak, és biztosan még sok vitát és ellenkezést fog kiváltani. Mindenesetre jelzi az irányt, amely felé a döntéshozók Európát terelni szeretnék” – kommentálta a döntést Suba Levente, a K&H fenntarthatósági projektjének vezetője.

A jövő pedig egyértelmĹąen a kisebb – de leginkább nulla – kibocsátású mobilitásé. Ennek jegyében a K&H Csoport saját gépjármĹąparkjában egyre növeli a hibrid autók arányát, és kedvező, „zöld” lízing-konstrukcióval segíti ügyfeleit is a környezetkímélő autózáshoz.

Az Európai Bizottság új jogszabály javaslatot terjesztett elő februárban, amely a nehéz tehergépjármĹąvekre, például a teherautókra, a városi és távolsági buszokra vonatkozik. A rendelettervezet a fosszilis tüzelőanyaggal mĹąködő jármĹąvek gyors kivonását írja elő ezekben a kategóriákban, és 2040-re fokozatosan 90 százalékos kibocsátás csökkentést vár el.

Kérdés, lesz-e elegendő pénz a gyors jármĹącserére

A városi buszokra még sürgetőbb dátum vonatkozik: a 2030-ra minden új városi busznak kibocsátásmentesnek kell lennie. A nehéz tehergépjármĹąvek, például a teherautók, a városi és távolsági buszok az EU teljes üvegházhatású gáz-kibocsátásának mintegy 6 százalékáért felelősek. Ez az arány azonban 25 százalékra nő, ha csak a közúti közlekedés összes kibocsátását tekintjük, a városokban pedig az arány még sokkal magasabb.

A fenntartható közlekedésre vonatkozó döntés végrehajtásához azonban kellően kiterjedt töltőinfrastruktúrára is szükség lesz. A Bizottság már javaslatot tett az alternatív üzemanyag-infrastruktúráról szóló rendeletre, amely 60 kilométerenként egy elektromos töltőállomás és 150 kilométerenként egy hidrogéntöltő állomás létrehozását írja elő.

Míg a gazdagabb európai tagállamok számos vállalata és helyi önkormányzata már megkezdte jármĹąparkjának lecserélését mind a városi, mind a távolsági buszok esetében, a kevésbé tehetős tagállamokról ugyanez nem mondható el, ezekben a jármĹącsere elhúzódhat.

„A fenntartható közlekedés elterjesztése és felgyorsítása nem csupán a klímavédelmi célok elérését segíti, de nagyban hozzájárul az EU energiafüggetlenségéhez is. A rendelet nyomán ugyanis jelentősen csökkenne a tagországok függősége a fosszilis tüzelőanyagok instabil és néha túlzó áraitól” – jelentette ki Suba Levente.

Az épületállomány megújítása legalább annyira fontos

A fenntarthatósági szakember hozzátette: a széndioxid-kibocsátásnak csak egy részéért felelős a gépjármĹą forgalom. Legalább ennyire fontos az épületek energiahatékonysága, hĹątési és fĹątési rendszere. A K&H saját épületeit, ügyfélpontjait folyamatosan korszerĹąsíti, gázról villanyfĹątésre állnak át, amivel nem csak az energia számlán spórolnak, hanem jelentősen csökkentik a pénzügyi csoport karbonlábnyomát is. Ezeknek a céloknak az elérése érdekében zöld jelzáloghitellel segítik ügyfeleiket is az energiahatékony lakások megvásárlásában, illetve az energiapazarló ingatlanok korszerĹąsítésében. A K&H zöld jelzáloghitel konstrukcióban innovatív módon egyetlen szerződés keretében lehet ingatlanvásárláshoz és annak energiakorszerĹąsítéséhez hitelt igényelni.