Megszavazták a nyelvvizsga-amnesztiát, így többé már nem lesz kötelező a nyelvvizsga a diploma megszerzéséhez. Ez azonban nem jelenti, hogy mostantól kisebb teher hárulna a diákokra, hiszen már az egyetemre kerülés előtt megrostálhatják őket a plusz pontokkal. Egyre többen iratkoznak be a nyelvvizsga-előkészítőre, hiszen a közoktatás nem mindig segít a valós nyelvtudás megszerzésében.

Hermer LĂĄszlĂł

“Az új döntéssel a nyelvtanulás jelentősége még inkább fókuszba került. Gyakorlatilag már mindenhol találkozunk az angollal, kikerülhetetlen, nyelvvizsga ide vagy oda. A nyelvvizsgát továbbra is preferálják az egyetemre jelentkezők és a középiskolások és természetesen a szülök. A közoktatás mellett érdemes igénybe venni nyelviskolai szolgáltatásokat, mert nagyban segíti a sikeres nyelvvizsgák megszerzését és az egyetemekre való bejutást.” – vélekedik Hermer László, a Don’t Panic Nyelviskola hálózat tulajdonosa.

A megváltozott követelményrendszer azonban egyáltalán nem jelenti, hogy mostantól kisebb hangsúly helyeződne a nyelvtanulásra. Ellenkezőleg: már a gimiben fókuszba kerül, a középiskolákra, a gyerekekre és a szülőkre is terhelődik.

“A továbbtanulni vágyó fiataloknak egyértelmĹąen szükségük van a nyelvvizsgára. A jobb munkahelyeken megnézik, ki milyen iskolából jött, milyen diplomája van. Az egyetemek pedig a plusz pontokkal már előre meg fogják rostálni a középiskolásokat” – mondja a szakértő.

Amíg nem tudunk megszólalni, nem sokat ér a nyelvtudás

Hermer László hozzáteszi: bár a középiskolában még megengedhetik magunknak a diákok, hogy kizárólag a tanulással foglalkozzanak, egyre kevesebb az igazán jól képzett nyelvtanár. Sokan a mai napig poroszos módszerekkel tanítanak, amellyel a korábbi generációk is tapasztalták, hogy sokkal nehezebb egy nyelvet elsajátítani:

“Az erősebb középiskolákban már a kezdetektől fókuszálnak a nyelvtanulásra, de nyelvvizsgára nem készítenek fel, így elvileg mindenkinek kell felkészítő nyelvtanfolyam. Másrészt a gimis jegyek nem feltétlenül tükrözik, hol is tart a tanuló a gyakorlati nyelvtudás elsajátításában. Sokan úgy is 4-est, 5-öst kapnak, hogy valójában egy mondatot sem tudnak összerakni.”

A munkavállalók világában azonban nem a megszerzett papír a lényeg, hanem a valós tudás, a beszédcentrikusság. Sokak nyelvtanja tökéletes, de ha nem tudnak megszólalni, nem fognak jó állást szerezni. Hiába van valakinek nyelvvizsgája, ha nem tud például folyékonyan kommunikálni az adott cég külföldi partnereivel.

Ezt a szülők is belátják: egy nyári közvéleménykutatásban 64 százalékuk nyilatkozta, számukra fontos, hogy a gyermekük legalább egy nyelvet jól beszéljen. Éppen ezért egyre több szülő és diák keresi meg a Don’t Panic Nyelviskola hálózatot, érdeklődve a felkészítő tanfolyamok iránt.

A nyelviskolában ingyenes tanácsadással szolgálnak a gimis korosztálynak. Sőt, írásbeli és szóbeli teszttel is felmérik, mennyi idő kell még a nyelvvizsgáig. A szülő így reális képet kaphat arról, milyen szinten áll a gyermeke.

“Ahol a gimis oktatás színvonala jó, ott ki tudjuk egészíteni, ahol pedig hiányos, ott fel tudjuk készíteni a diákokat a nyelvvizsgára. A nyelvtanulás érték: szinte mindegy, ki mit tanul, ha tud angolul, akkor már félig nyert ügye van” – zárja Hermer László.