Az IoT (Internet of Things) eszközök és a vezérlőrendszerek (Operational Technology – OT) gyors terjedése, valamint e rendszerek felhőkapcsolata mind komolyabb kockázatot jelent, amit igazol, hogy a Microsoft a legelterjedtebb rendszerek háromnegyedénél tárt fel súlyos sebezhetőséget – derül ki a Microsoft legfrissebb, 2022 decemberi Cyber Signals riportjából. A kiberbĹąnözők célkeresztjében egyre inkább a kritikus infrastruktúra áll, amelynek hátterében az anyagi haszonszerzés és háborús célok is meghúzódnak. 

Az OT kategóriájába tartozik minden olyan ipari környezetben használt rendszer, amelyben informatikai háttérrel hajtanak végre bizonyos fizikai mĹąveleteket. Ilyen például a különböző üzemi folyamatok távoli vezérlése és felügyelete, a kritikus infrastruktúrát üzemeltető teljes rendszerek és minden olyan rendszer, amit egy központból üzemeltetnek, például jelzőlámpák vagy liftrendszerek.  

A Cyber Signals szerint 2020 és 2022 között 78%-kal nőtt a legnépszerĹąbb gyártók OT vezérlő rendszereinek sebezhetősége. A Microsoft e rendszerek 75%-ánál tárt fel orvosolatlanul maradt biztonsági rést. A helyzet drasztikus romlása annak tudható be, hogy a hálózatokra egyre több eszközt – például biztonsági kamerákat, szenzorokat és érzékelőket, routereket, rendszervezérlő berendezéseket és a belső kommunikációt segítő eszközöket – csatlakoztatnak. Ezek közül sok berendezés nem rendelkezik a szükséges szoftveres védelemmel. A jelentés szerint csaknem 1 millió olyan OT-rendszerekhez is csatlakoztatott IoT eszköz látható az interneten, amelyeken a Boa operációs rendszer fut, amelyhez már jó ideje nincs központi támogatás, így biztonsági frissítések sem, ezért az eszközökön keresztül könnyĹąszerrel lehet behatolni az OT-rendszerekbe. Növekvő kockázatot jelent az is, ha a webes alkalmazásokhoz, hibrid munkafelületekhez, vagy konferenciabeszélgetésekhez csatlakozó külső eszközökön nem végezték el a szükséges biztonsági frissítéseket. Az Operational Technology elleni támadások elterjedt eszközei az IT-bĹąnözésből már jól ismert zsarolóvírusok. 

Mint a jelentés rávilágít, a bĹąnözők célkeresztjében már nem az ipari létesítmények, gyárak, hanem egyre inkább a kritikus infrastruktúrák állnak, az ezek ellen indított támadások ugyanis már jövedelmezőbbek az ipari vállalatok mĹąködését megakasztani hivatott incidenseknél. De egyéb indítékok is lehetnek: Oroszország Ukrajna kritikus infrastruktúrái elleni támadásai, valamint más, nemzetállamok által támogatott kiberbĹąnözői tevékenységek arra utalnak, hogy az akciók katonai és gazdasági célokat is szolgálhatnak.