2025-ig akár kilencmilliárd euróval is nőhet a magyar GDP, ha sikerül felgyorsítani a digitalizációt, valamint az intelligens megoldások bevezetését a településeken és a vállalkozásokban – hangzott el a Huawei Innovation Day 2022 nemzetközi konferencián, ahol a kormányzati, iparági és akadémiai szféra több mint 250 képviselője gyĹąlt össze megvitatni a digitális és zöld Európa útját. Olyan, az 5G hálózatra, a mesterséges intelligenciára és robotikára épülő nemzetközi innovációk mutatkoztak be Budapesten, amelyek teljes iparágak átalakulására vannak hatással. A technológia nemcsak az ipar, hanem az energiaátmenet hajtómotorjává is vált, digitális technológiák nélkül ugyanis nem érhető el a zéró kibocsátás célkitĹązése. 

Európa legújabb technológiai innovációi mutatkoztak be a Huawei Innovation Day 2022 csúcstalálkozón, amelynek idén Budapest adott otthont. A kormányzati szereplők, vállalatvezetők és az akadémiai szféra nemzetközi eseményén arra keresték a választ, hogy az innovatív technológiák hogyan támogathatják a digitális transzformációt, a zöld energiára való áttérést és a biodiverzitás megőrzését, valamint a tehetséggondozást. Miként segítheti a technológia egy digitális és zöld Európa létrejöttét?

„Míg az innováció folyamata tele van bizonytalansággal, a jövő felé vezető utunkon egy dolog biztos: az innováció kulcsfontosságú lesz a fenntartható jövő megvalósításában. Várjuk, hogy partnereinkkel együtt dolgozhassunk egy intelligensebb, zöldebb és fenntartható Európa megteremtésén" – mondta Jeff Wang, a Huawei Technologies kormányzati kapcsolatokért és kommunikációért felelős elnöke.

„Magyarország az elmúlt években rendkívül komoly sikereket ért el a nagy kínai vállalatok beruházásaiért való versenyben. A Huawei K+F központja Budapesten, valamint az európai szinten legnagyobb logisztikai központja a főváros mellett, számottevő előnyöket jelentenek hazánk számára. Magyarország és a Huawei tíz éve aláírt stratégiai együttmĹąködéséből mindkét fél nagyon sokat profitált, és a magyar kormány készen áll ennek a megállapodásnak a folytatására” – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

Európa ugyanakkor le van maradva a digitális transzformációban. Shaller-Baross Ernő, az Európai Parlament képviselője hangsúlyozta, hogy az uniós vállalatok jelentős része nem hajt végre semmilyen digitális technológiai stratégiát, és nem is tervez beruházni a digitális átalakulásba. 2020-ra az európai vállalatok 37 százaléka még mindig nem alkalmazott fejlett digitális technológiát, szemben az Egyesült Államokkal, ahol ez az arány 27 százalék. „2025-ig akár kilencmilliárd euróval is nőhet a magyar GDP, ha sikerül felgyorsítani a digitalizációt, valamint az intelligens megoldások bevezetését a településeken és a vállalkozásokban.” – mondta az EP képviselő. 

5G, avagy a jövő infrastruktúrája

A Huawei úgy látja, hogy 2035-re az 5G által hajtott digitális gazdaság a világ GDP-jének 4,6 százalékáért lesz felelős. Teljes iparágak alakulnak át a technológiára épülve, köztük olyan ágazatok, mint a logisztika, a bányászat vagy a mezőgazdaság. Az eseményen mutatták be, hogy már az 5G technológia segítségével, távolról irányítják a darukat a világ legnagyobb intermodális vasúti terminálján, a fényeslitkei East-West Gate (EWG) terminálon. Az EWG az első olyan vasúti logisztikai létesítmény, amely privát 5G hálózatra építi mĹąködését, jelentősen növelve mĹąködési hatékonyságát és a munkatársai biztonságát. 

Ausztriában a Dronetech és a Huawei intelligens mezőgazdasági megoldást fejlesztett ki, amely 5G technológiát alkalmaz a víz- és növényirtó-felhasználás csökkentése, valamint a termelékenység növelése érdekében. Görögországban a Huawei és a Nova-Wind a görög PROBOTEK startuppal együttmĹąködve innovatív megoldást fejlesztett ki az 5G, a mesterséges intelligencia és a dróntechnológia felhasználásával az erdőtüzek korai észlelésére és az azonnali beavatkozásra.

Technológia nélkül nincs klímasemlegesség

Az energiaszektorban szinte konszenzusnak tekinthető, hogy digitális technológiák alkalmazása nélkül nem lehet elérni 2050-re a zéró kibocsátást. A digitalizáció mára a zöld átmenet hajtómotorjává vált, előretört az áramszektorban, az épületenergetika területén, teljes iparágak alakulnak át és csökkentik jelentősen karbonlábnyomukat a legmodernebb digitális megoldásokkal. A Huawei szerint 2025-ben az IKT-kapcsolatonkénti átlagos szén-dioxid-kibocsátás 15 kilogrammra csökken, ami óriási, 80 százalékos csökkenés a 2015-ös szinthez képest.

„Jó ütemben haladunk az üvegházhatású gázok csökkentése felé, eddig 34 százalékkal csökkentettük a kibocsátásukat, de még sok van előttünk. Az energiaellátásban rendkívül nagy szükség lesz a digitalizációra, előtérbe kell kerülniük az innovatív megoldásoknak, mindezeket el is helyeztük Magyarország beruházási térképén” – mondta Alföldy-Boruss Márk, a Technológiai és Ipari Minisztérium energiapolitikáért felelős helyettes államtitkára.

„Az IKT-alapú energiamegtakarítás és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése messze meghaladja az iparág sajátját, ami nagymértékben hozzájárul az energiamegtakarításhoz és a kibocsátás csökkentéséhez világszerte” – mondta Radoslaw Kedzia, a Huawei közép-európai és északi régiójának elnökhelyettese. A Huawei a partnereivel együtt több mint 482 milliárd kilowattóra zöld energiát termelt eddig világszerte, melyben nagy szerepe van a vállalat technológiai fejlesztéseinek. A minél nagyobb energiahozam elérésében és a hibák azonnali diagnosztizálásában mesterséges intelligenciával ellátott okos inverterek segítik a napelemes erőmĹąveket. A konferencián a Huawei bemutatta a világ legnagyobb, Törökországban telepített, 140 megawattos tetőre szerelt napelemes megoldását is, amely évente 250 millió kilowattóra zöld energiát állít elő, és 116 525 tonnával csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást.

A rendezvényen jelentették be, hogy a Technológiai és Ipari Minisztérium, a Magyar Akkumulátor Szövetség, a Planergy Solutions és a Huawei Technologies Hungary közösen a magyar energiaszektor jövőjéről szóló fehér könyvet dolgoznak ki, melynek célja, hogy válaszokat adjon a zöld energiára való átállás kihívásaira, például az energiatárolási stratégiára a magyarországi kis-és középvállalkozásoknak.

A technológia a környezetvédelem területén is megjelent

„Hiszünk abban, hogy a technológia nem állhat szemben a természettel. Ehelyett segítenie kell a természet virágzását, és csökkentenie kell az emberi tevékenységek bolygóra gyakorolt hatását” – hangsúlyozta Radoslaw Kedzia. A vállalat partnereivel együtt dolgozik a biodiverzitás megőrzésén Európa különböző területein és nemzeti parkjaiban, ahol nyomon követik a fajok viselkedését, és például az orvvadászatra utaló zajok észlelésével óvják meg őket a kihalástól.  

A TECH4ALL kezdeményezés részeként a Huawei bejelentette legújabb együttmĹąködését a Bialowieza Nemzeti Parkkal és Rainforest Conncetion szervezettel, melynek célja egy akusztikus megfigyelőrendszer telepítése az erdőkbe az éghajlatváltozás lokális biodiverzitásra gyakorolt hatásainak tanulmányozására.

„A Huawei elkötelezett a tehetségek fejlesztése mellett, ezért egy új megállapodást írtunk alá a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel. A Seeds for the Future ösztöndíj célja az IKT-tanulmányok népszerĹąsítése a hallgatók körében” – tette hozzá Radoslaw Kedzia. Az eseményen a Pécsi Tudományegyetem SEED-ösztöndíjasai bemutatták az elkészült projektjeiket is, többek között egy okospólót, amely egy elektrotechnikai laboratórium virtuális terében segít méréseket végezni.