Az elmúlt évek eseményei által gerjesztett hatások jelentősen átalakították az épített környezetünkkel és a napi rutinunkkal kapcsolatos viszonyrendszerünket, munkavállalói és munkáltatói oldalon egyaránt.  Az ebből eredő elmozdulás megkerülhetetlenül hatással van a tanácsadói világra is. 

Ezt felismerve, a CBRE elsőként stratégiai jelentőségĹą szolgáltatásként indította el Workspace Experience & Strategy üzletágat, melynek vezetését Horváth Dávid vette át David Johnstontól. Mitől egyedülálló ez a megközelítés? Miért megkerülhetetlen az élmény alapú stratégiai tervezés? Hogyan alakult át az irodákkal kapcsolatos gondolkodásmód? Hol kapcsolódik be a vállalati kultúra, és milyen jövője lehet a virtuális munkatereknek? A válaszokat az üzletág új vezetője foglalja össze.

Megváltozott gondolkodásmód, átalakuló megközelítések 

Az irodát korábban olyan professzionális térként definiáltuk, melyben a dolgozók a napi rutinjukhoz köthető értékteremtő tevékenységeket hatékonyan el tudták végezni. A pandémia következtében azonban az irodák többsége kiürült, létjogosultságuk megkérdőjeleződött, így a korábbi meghatározások érvényüket vesztették. Munkavállalók nélkül ugyanis egy emberek számára tervezett munkatér csak egy költséget jelentő eszköz, egy jól körbe határolható Ĺąr. A munkavállalói élménnyel foglalkozó szakemberek új perspektíva szerint kezdték vizsgálni a korábbi munkatereket. A nagy vákuum időszaka alkalmas volt arra, hogy felmérjék a hiányosságokat és meghatározzák azokat a területeket, melyeket fejleszteni lehet, mik azok az apró figyelmességek, melyekkel ki lehet tölteni a keletkezett Ĺąrt.

David Johnston

„A folyamatos változások, melyek hatással vannak ügyfeleinkre és partnereinkre, minket is mozgásra késztetnek. Ezért Magyarországon elsőként olyan üzletágat szeretnénk felépíteni, ahol az adatalapú megközelítés és évtizedes tapasztalat találkozik a jövőbe mutató szemléletmóddal és módszertanokkal. Nagyon örülök, hogy Horváth Dávid vezetőként csatlakozott ebben hozzánk, Levendovics Fanni és Racskó Balázs mellé.” – fejtette ki David Johnston, a Tanácsadás és Tranzakciómenedzsment üzletág főigazgatója.

Korábban a szakértők kizárólag az irodában töltött idő minőségére és a munka természetére koncentráltak, ezzel szemben az új megközelítés elszakad a fizikai tértől, és áthelyezi a hangsúlyt a gondolkodás módjának megértésére és ezáltal arra, hogy miként válhat – szinte bármi – az értékteremtés helyszínévé. Ezt leginkább a népszerĹąbb kávézómárkák mĹąködéséhez lehet hasonlítani: számos esetben a fogyasztók nem a termék kiváló minősége vagy egyedisége, hanem a márka által biztosított – megközelíthetőség, kialakítás, a terület atmoszféráját vagy a gördülékeny vásárlási folyamatot egyaránt magába foglaló – élmény miatt döntenek a látogatás mellett. 

A vállalati kultúra minősége alapjaiban határozza meg az élményt

HorvĂĄth DĂĄvid

“Kiemelt fontosságú a vállalat céljaival megegyező kultúra kialakítása. Azoknál a vállalatoknál, ahol a kultúra része az erős közösség, ott általános tapasztalat, hogy a munkavállalók szívesebben töltenek időt a munkatársakkal, még abban az esetben is, ha lehetőségük nyílna otthonról dolgozni. Azonban, ha nem erős akarat a közösségek kialakítása, a munkavállók még szigorú szabályok mellett sem biztos, hogy visszatérnek a korábbi közegbe. Ugyanis nem alakul ki kötödésük a márka iránt, aminek az egyik érintkező felülete a fizikai tér” – emeli ki Horváth Dávid, a CBRE Workspace Experience üzletág vezetője.

A munkavállalói élmény felépítéséhez az erős vállalati kultúrán felül strukturált folyamatokra, különböző típusú kutatásra, az adott munkavállalói klaszter megértésére, valamint folyamatos kísérletezésre és tesztelésre van szükség. Mindezekből egy hosszútávú tervezési folyamaton keresztül kialakul egy olyan stratégiai rendszer, amely eléri kezdeti célját és az elemei fenntartható módon interakcióba kerülnek egymással. A cél pedig minden esetben az értékteremtés és az általa okozott pozitív hatások kiváltása. SzĹąkebb értelmében az egymással kapcsolatba lépő kollégák közötti ráhatás, tágabb értelemben pedig a társadalomra gyakorolt pozitív befolyás.

Azonban e folyamatok nem egyszeri beavatkozást, kész megoldások sorrendbe állítását jelentik. Különösen nagy szerepe van a folyamatos visszajelzéseknek, melynek köszönhetően lehetőség nyílik a megújulásra, új tapasztalatok szerzésére, értékelésre, megfelelő döntések meghozatalára és újabb fejlesztések megalapozására. A minket körülvevő környezet folyamatos változásban van, melynek következtében az élményezhez való viszonyrendszerek is folyamatosan alakulnak.

Analóg, digitális és virtuális terek

Az elmúlt években számos munkafolyamat lépett túl az analóg kereteken és a digitális térbe költözött. A szoftver vagy játékfejlesztők már szinte teljesen digitálisan mĹąködnek. Ez a folyamat pedig már csak egy lépésre van attól, hogy a digitális mĹąködést felváltsa a virtuális mĹąködés. Ennek még csak a kapujában állunk a metaverzum megnyitásával, és nem minden feladat lesz alkalmas a teljes költözésre. Bár számos cikk, könyv és film foglalkozik a virtualizált világ disztópiájával, nem mehetünk el amellett, hogy mindazon hatások, amik a világ polgárait érik, az erős közösségi szövetek kialakulásával könnyeben megélhető. Erre a kapcsolódásra a virtualizálódó világ számos lehetőséget biztosít.

„Hiszünk abban, hogy egy szervezet – legyen szó kis helyi vállalkozásról, alapítványról vagy nagy nemzetközi vállalatról – közösségteremtő képességekkel rendelkezik. Ezen képességek leghatékonybab kihasználáshoz pedig teret kell biztosítani, legyen az analóg, digitális vagy virtuális. Éppen ezért határoztunk úgy, hogy a korábbi tendenciákkal ellentétben kitágítjuk a határainkat és olyan szolgáltatást indítunk, ami kitölti a rendelkezésünkre álló Ĺąrt.” – tette hozzá Horváth Dávid.