2018-ban még több mint egymilliárd darab SMS-t írtunk meg és küldtünk el a mobilunkkal, de 2021-re 30 százalékos visszaesés történt: tavaly már csak 714 millió SMS-t küldtek ki a lakossági előfizetők. Ugyanakkor a rövid szöveges üzenetek (Short Message Service) szerepe nem tĹąnik el: kiemelt helye van a szolgáltatók ügyfelekkel való kommunikációjában, illetve az online belépési jogosultságok ellenőrzésekor.

Az 1990-es évek közepén robbant be az SMS-őrület. Az emberek mobiltelefonnal (esetleg számítógéppel) rövid, jellemzően szöveges üzeneteket küldtek és fogadtak. Ma már számtalan csevegős applikáció létezik, de az SMS is megmaradt. 

2018-ban egy átlagos lakossági előfizető havonta 11 SMS-t küldött, 2021-ben viszont már csak 8 darabot. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kutatásából kiderült, hogy a számlás előfizetők jóval több SMS-t küldenek, (2021-ben havonta 11 darabot), mint a feltöltőkártyás előfizetők (3 db/hó). Ennek az oka valószínĹąleg abban rejlik, hogy a számlás előfizetések (a hanghívásokhoz hasonlóan) meghatározott számú vagy akár korlátlan SMS küldést tesznek lehetővé külön forgalmi díj nélkül.

Inkább telefonálunk, mint „pötyögünk”

Bár az SMS-küldési kedv csökken, a mobilhívások száma, sőt a beszélgetések hossza is emelkedik. Feltételezhetően a korlátlan díjcsomagok térhódításával az ingyenes hanghívások terjedtek el, hiszen jóval egyszerĹąbb felhívni az ismerősöket, barátokat, mint SMS-t küldeni.

Az NMHH piackutatásából – amelyet 16 éves vagy idősebb internetező lakosság körében folytatott – kiderült az is, hogy a mobilozók szokásai igen eltérőek: mindössze a 7 százalék küld naponta, magáncélból SMS-t. Körülbelül negyedük hetente vagy havonta, kétharmaduk viszont ritkábban, esetleg soha nem küld így üzenetet a barátainak, ismerőseinek. 

Joggal gondoljuk, hogy az SMS-ek számának csökkenése összefügg az internetes csetprogramok térhódításával. Vagyis, ha valaki pl. Messengeren beszélget, az ritkábban fog SMS-t küldeni. A helyzet viszont ennél összetettebb. Az elemzés során több változó (pl. nem, kor, csethasználat, internet jártasság) együttes hatását vizsgálta az NMHH. Kiderült, hogy az internethasználat terén a magukat kezdőnek vagy átlagos tudásúnak gondolók körében a cset jellemzően nem váltotta ki az SMS-t. Vagyis, aki gyakrabban szokott csetelni, az kedveli az SMS-t és szokott is küldeni.

Talán meglepő adat, hogy a férfiak gyakrabban küldenek SMS-t, mint a nők, de ebben nem is a személyes üzenetek, hanem az ügyintézés (pl. parkolásfizetés) kap teret. Az életkor is hatással van az SMS-küldésre, ám a kapcsolat nem lineáris: a fiatalok gyakran SMS-eznek (és csetelnek), a 30-50 éves középkorosztály viszont kevesebbet, míg 60 év felett ismét növekszik az SMS-ezési gyakoriság, és ők más csetet már kevésbé használnak.