A dolgozók munkahelyi komfortérzetének csökkenése pszichológiai tüneteket is okozhat, ami kihatással lehet a közösségben uralkodó légkörre és a munkafolyamatokra is. A nyílt terĹą irodákban (open office) fokozottan jelen lehet a komforthiányos állapot és az ebből fakadó frusztráció és elégedetlenség, ezért különösen fontos, hogy a munkáltatók a lehető leginkább ergonomikus munkakörnyezet megteremtésére törekedjenek. 

Az egyénre szabható munkaeszközök (például székek, monitorok) biztosítása mellett érdemes odafigyelniük az irodai tér adta lehetőségek minél hatékonyabb kihasználására és a dolgozói visszajelzésekre is. 

Komfortérzetünket számos tényező befolyásolja, ezeknek jelentős részét pedig nem is érzékeljük. Ha már a testi mĹąködés szintjén sincs meg a munkavállaló komfortérzete, akkor megbetegedhet (például hát- és nyaki fájdalmak, vagy egyéb egészségügyi problémák jelentkezhetnek), aminek egyenes következménye lehet a koncentráció, a teljesítmény és az általános jóllét romlása. Megjelenhetnek pszichológiai tünetek is, amelyek az irodában uralkodó légkörre és a közösségre is hatással lehetnek. Ilyen esetben a munkavállaló az egyéni diszkomfortérzetének okát gyakran nem a környezet tárgyi jellemzőiben keresi. Egy diszkomfortos helyzetben jelentkező frusztráció okozójának például nem elsősorban a munkaállomást – egy rosszul beállított monitort vagy széket –, hanem a kollégákat tartja. 

Az open office hátrányai

A nyílt terĹą irodáknak számos hátrányuk van, ezért különösen fontos odafigyelnünk arra, hogy a lehetőségekhez képest a legkomfortosabbá és leginkább alkalmassá tegyük az asztalokat a munkavégzésre. „A munkavállalók komfortja az egész vállalat szempontjából fontos, hiszen nagyban befolyásolja a közös munkába, egy együttmĹąködési helyzetbe való bevonódást, erre pedig jelentős hatása van a tér struktúrájának. Irodai munka közben a figyelem fókusza elsősorban a monitorokon van, viszont ilyenkor sem elhanyagolható például, hogy a dolgozók látják-e egymást” – mondta Prof. Dr. Dúll Andrea környezetpszichológus, az MTA doktora. „Az open office ugyan elősegítheti az interakciókat, sok esetben viszont nem társul pozitív munkavállalói élménnyel: intenzív aktivációs, érzelmi állapotot idéz elő, ami kreatív folyamatok esetében hasznos lehet, de hatékonyság tekintetében általában nem kedvező körülmény. Az open office kevés ember és feladattípus esetében mĹąködik jól, mivel magában hordozza a kitettség érzését: amikor a dolgozó folyamatosan látható, hallható és nem tud mit tenni a helyzet ellen, ez pedig gyakran okoz észrevehetetlenül is frusztrációt” – tette hozzá a szakértő. 

Az irodai tér majdnem annyira fontos, mint az otthonunk

Egy irodai asztal is személyes tér – majdnem annyira erős a kapcsolódásunk hozzá, mint az otthonunkhoz. Az open office hátrányai közé tartozik ennek fényében az is, hogy kevéssé egyénre szabható a környezet – emellett korlátozottak a lehetőségeink az interakciók kizárására is. A munkavállalók kényelme érdekében tett ergonómiai intézkedésekkel amellett, hogy javíthatóak ezek a körülmények, a dolgozó is megerősítést nyer abban, hogy fontos az adott cég számára, így sokkal inkább elkötelezett lesz a vállalat iránt. 

A megfelelő monitor kiválasztása különösen fontos, ha a munka hatékonyságáról és az egészséges munkavégzésről van szó. A megfelelő technikai jellemzők mellett a kijelző elhelyezése is kulcsfontosságú, ugyanis jelentősen meghatározza a felhasználó testhelyzetét. Érdemes tehát olyan monitort választani, amely kényelmesen és könnyedén az ideális pozícióba helyezhető. A termékfejlesztők is felismerték ezt, ezért a piacon már találunk olyan monitorállványt – például az LG Ergo jelzésĹą eszközeit –, amely lehetővé teszi, hogy a kijelzőt bármilyen pozícióban rögzítsük és azt könnyen változtassuk magunk előtt. Egy ilyen állvánnyal a monitor távolságát, dőlésszögét és forgatási szögét is szabályozhatjuk – akár álló és ülő munkavégzés közötti váltáskor, egy gyors mozdulattal is.

A visszajelzések és az edukáció fontossága

Érdemes a munkaeszközök beszerzése előtt kikérni a dolgozók véleményét, majd azután is, hogy volt alkalmuk kipróbálni azokat. Ezeket figyelembe véve ideális munkakörnyezetet alakíthat ki a munkaadó. Edukációval is jelentősen javítható a munkahelyi légkör és a munkavállalók jólléte. Érdemes tájékoztatni a kollégákat arról, hogy hogyan használhatják tudatosan a munkaállomásaikat és mit tehetnek személyes komfortjuk javításáért. Fontos tudniuk, hogy hogyan vehetik észre, ha a diszkomfort pszichológiai hatásai jelentkeznek rajtuk és mit tehetnek annak érdekében, hogy elkerüljék vagy csökkentsék annak hatásait.