Kiderült, hogy mi a digitalizációs kudarcok legfőbb oka
2022. június 21.
Az informatikai döntéshozók 98%-a vezetett be automatizálási technológiákat az elmúlt két évben a világjárvány hatására a Sapio Research által, az ABBYY megbízásából végzett globális felmérés szerint. Az is kiderült, hogy az informatikai döntéshozók automatizálási megoldásokkal kapcsolatos magatartása jelentősen megváltozott, hiszen egyre inkább az embereket előtérbe helyező technológiákat részesítik előnyben.
A kutatás szerint globális szinten csökkentek a robotikus folyamatautomatizálásba (RPA) történő befektetések. A két leggyakrabban bevezetett technológia jelenleg az intelligens dokumentumfeldolgozás és folyamatautomatizálás. A válaszadók 89%-a úgy véli, hogy sikeresen alkalmazza a digitális átalakítást ösztönző automatizálási megoldásokat, ez az arány a múltban csak 30-50% között volt a kizárólag RPA-t használók körében.
A világjárvány hatására a vállalatok három-hét évvel hozták előrébb a digitális technológiákkal kapcsolatos bevezetési terveiket, az informatikai döntéshozók 45%-a pedig három-négy automatizálási projektet is levezényelt az elmúlt két évben. Ennek okaként az ABBYY az ügyféligények változását, a túlélési stratégiákat és a piaci lehetőségek iránti nyitást azonosította. A szakértők szerint az embereket előtérbe helyező technológiák elterjedése azt mutatja, hogy a fejlesztések már nem csak szimpla üzleti döntések, hanem a dolgozók életét hivatottak megkönnyíteni.
A felmérésben az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok, Franciaország, Németország és Japán több mint 1 200 informatikai döntéshozóját kérdezték meg. Arra a kérdésre, hogy az IT-vezetők miért hajtottak végre ennyi beruházást az utóbbi időszakban, közel felük (48%) azt válaszolta, hogy a távmunkára való felkészültség növelése érdekében, 47% pedig a hibrid munkavégzésre való felkészülést jelölte meg. A megkérdezettek 35%-a csökkenteni akarta a munkavállalói kiégést az új technológiák segítségével, 20% pedig az alkalmazottak nyomásgyakorlása miatt lépett.
Sikertényezők
Az informatikai döntéshozók 30%-a olyan divíziókat automatizált, melyek a legnagyobb megtérülési potenciállal rendelkeztek. Ennek eredményeképpen az IT- (59%), a pénzügyi- (37%) és az üzemeltetési (29%) osztályokra jutott a legtöbb új technológia. A két legtöbbet bevezetett automatizálási technológia az elmúlt két évben az intelligens dokumentumfeldolgozás (IDP) (44%) és a folyamat- és feladatautomatizálás (43%) volt. A legkevesebbszer bevezetett technológiaként az RPA-t azonosították (32%). Az automatizálási befektetések egyik legfőbb oka az volt, hogy az azokat leginkább igénylő csapatokat támogassák (34%).
Az intelligens automatizálási technológiába vetett valódi bizalom jele, hogy a cégek nem adják fel könnyen a projekteket a kudarcok ellenére. A döntéshozók 62%-a kétszeres megtérülést várt a befektetésekből, ez nagyrészt sikerült is: 43%-uk állította, hogy elérték a célt. A projektek megvalósítása előtt a befektetők 56%-a a hatékonyság javulását, 54%-uk pedig a termelékenység növekedését remélte.
A kudarcokhoz hozzájáruló tényezők
A felmérés az automatizálási projektek sikertelenségének okaként az emberi tényezőt azonosította. Annak ellenére, hogy a technológia bevezetésének oka elsősorban pont az emberek segítése volt, a vállalkozások azt állítják, hogy a távoli munkaerő (29%) és a nem megfelelően képzett alkalmazottak (23%) voltak a kudarc fő okai. Az emberek a döntéshozatali folyamat fontos részét képezik, ugyanakkor még mindig fennáll a szakadék a döntéshozók és a technológiát valóban használó dolgozók között, a döntéshozók 33%-a nem feltétlenül ért a technológiához.
Sok függ a vezetők személyiségétől is
A felmérés megállapította, hogy az extrovertált döntéshozók merészebb technológiai döntéseket hoznak, az introvertáltak viszont hamarabb észlelik a kudarcokat.
Kiderült, hogy ha egy projekt nem volt sikeres, az extrovertált vezetők 42%-a inkább külső szakértőket vont be, míg az introvertáltak 42%-a inkább a technológiát cserélte le. Érdekes, hogy akár egy évbe is beletelhet, mire a vezetők észreveszik, hogy egy digitalizációs projekt kudarcot vallott. Az informatikai döntéshozók 46%-a három hónapon belül észlelte a kudarcot, de meglepő módon majdnem minden tizedik (9%) semmit sem tett ellene. Emiatt rengeteg technológiai beruházás mehet kárba éves szinten a vállalatok jelentős részénél. Mindez rávilágít annak fontosságára, hogy a vállalkozások az automatizálási projektek megkezdése előtt megértsék a folyamatokat és azt, hogy az alkalmazottak hogyan lépnek kapcsolatba a rendszerekkel annak érdekében, hogy a munkaerőt és a vállalkozást sikeresen felkészíthessék a fejlesztésekre.
Máhr Tamás, az ABBYY budapesti K+F központjának vezetője elmondta: "A szervezetek egyre inkább felismerik, hogy intelligensebb automatizációs megoldásokat kell bevezetni ahhoz, hogy a technológia tényleg megérthesse és felfoghassa a folyamatok működését és a dokumentumok tartalmát. Tanúi leszünk annak, hogy a vállalatok az embereket előtérbe helyezve egyre több intelligens megoldást használnak."
Módszertan
A kutatást a Sapio Research végezte 2022 márciusában az ABBYY megbízásából. A felmérés során 1 208 IT döntéshozó körében végeztek felmérést az Egyesült Királyságban, az Egyesült Államokban, Franciaországban, Németországban és Japánban arról, hogy a vállalatok hol fektettek be automatizálási projektekbe, miért vettek át technológiákat, és hogyan befolyásolta a viselkedés a projektek sikerét.
Kapcsolódó cikkek
- K&H: Az orosz-ukrán konfliktus egyelőre kevésbé befolyásolja a céges innovációt
- Elengedhetetlen HR digitalizáció: hazai rendszermegoldások és tapasztalatok testközelből
- Okoseszközök a veszélyes területek digitalizálásához
- Országos kutatás készült a háztartási készülékek használatát övező mítoszokról
- Ezek a tévhitek élnek a magyarokban a háztartási gépekkel kapcsolatban
- K&H: bankolás a felhők felett
- Digitalizált döntéstámogatási megoldással járul hozzá a KITE Zrt. a mezőgazdaság fejlesztéséhez
- A Covid hatása a kkv-kra: immunisak lettek a digitalizációra
- Kiderül, milyen előnyöket remélhet a digitális egészségügytől Közép-, Kelet- és Dél-Európa
- A digitalizáció javíthatja az egészségügyi ellátást a nehezen megközelíthető településeken