Mekkora a valószínĹąsége annak, hogy kiválaszthassuk, Szellő István vagy Erős Antónia mondja-e el nekünk az aznapi híreket, hogy a Hotel Margaretet a metaverzumban nézzük vagy ne csak lássuk és halljuk, de akár az illatát is érezzük a gasztromĹąsoroknak? Milyen a jelenlegi broadcast televíziózás helyzete és a streaming-szolgáltatásokhoz való viszonyunk? 2021-ből szemlélve mi a televíziózás jelene és jövője? Többek között ezeket a kérdéseket jártuk körbe a Kolosi Péterrel, az RTL Hungary programigazgatójával és vezérigazgató helyettesével készült beszélgetésben.

• Egyre nő a streaming népszerĹąsége a magyar lakosság körében

• A digitalizáció új utakra tereli a televíziós csatornákat: elindult az RTL Most és az rtl.hu

• 2035-re jöhet az otthonainkba a metaverzum és a virtuális valóság

• A jövőben a lokális tartalmak, az élőben közvetített showmĹąsorok, sportközvetítések és jól szerkesztett hírmĹąsorok vehetik fel a versenyt a globális szolgáltatókkal

Rohamosan nő a streaming-szolgáltatók jelentősége a hagyományos televíziós mĹąsorfogyasztással szemben. Ahhoz képest, hogy a Netflix 2019 októberében rukkolt elő magyar nyelvĹą oldalával, a GKI Digital 2021 májusában készült kutatásából, amelyik a magyar lakosság tartalomfogyasztási szokásait vizsgálta, kiderült, hogy a felnőtt magyar internetezők 20%-a (kb. 1,3 millió fő) rendelkezik hozzáféréssel legalább egy streaming-szolgáltató kínálatához, 14% pedig használja a hazai online TV szolgáltatások valamelyikét is. A magyarok körében a legismertebb és leginkább használt streaming-platform a Netflix, az online TV szolgáltatások közül pedig az RTL Most.  „Ma még a lineáris televíziózásban lehet több pénzt keresni, de a streaming a jövő” – ezzel a felütéssel indított Kolosi Péter, az RTL Hungary programigazgatója és vezérigazgató helyettese a RE:FACT podcast legutóbbi adásában.

A tartalom sokféleségének kánaánja

A technológia forradalmi változásaival több digitális csatornára esett szét a tartalom-fogyasztás, rengeteg felület verseng a fogyasztók figyelméért, emiatt nehéz helyzetbe kerültek a kereskedelmi televíziók globálisan és Magyarországon is. „Amikor Magyarországon először elindultak a kábelcsatornák, 16-17 évvel ezelőtt, mindenki az RTL Klubot és a TV2-t nézte. A két nagy csatorna elérte a nézők 75-80 százalékát, míg a további 15-16 csatornának alig volt jelentősége. Mára a két csatorna eléri a nézők 25-30 százalékát, míg további 50 százalék a nemrég elindított, másik 80 csatornát nézi, mindenki saját igénye és ízlése szerint. Már ezzel eljött a tartalom sokfélesége, az utóbbi 1-2 évben pedig ezt emelte hatványra a digitalizáció” – mondta Kolosi a beszélgetés során. Hozzátette, úgy véli, tartalmi szempontból a jelenlegi világ a világok legjobbika, mert ma biztos, hogy a néző megtalálja a számára érdekes tartalmat.

A programigazgató hangsúlyozta, a streaming a jövő, és egyik kifejezett céljuk, hogy az RTL Most ténylegesen a magyar Netflix-szé váljon. Úgy vélte azonban, hogy a broadcast televíziózásban is megvannak azok a mĹąfajok, amelyeket érdemes erősíteni. A hagyományosabb televíziók előnyét adó élő mĹąsorok, a valóságshow-k, a sportközvetítések és különféle showmĹąsorok mellett úgy vélte, továbbra is sokan tájékozódnak a világ történéseiről televíziós hírmĹąsorokból, emiatt ezt is a broadcast televíziózás erős mĹąfajai közé helyezte. Sőt hozzátette, hogy habár ezen a területen erős a verseny a streaming-szolgáltatókkal, a magyar sorozatok gyártását is folytatják. Úgy vélte ugyanis, hogy a másik terület, ahol a globális szolgáltatókkal érdemes versenybe szállni, az a helyi tartalmak erősítése.

Kérdésként merült fel, hogyan fizessen a néző a tartalomért. Kolosi szerint például van egy olyan tendencia, hogy ha a néző kevesebb reklámot akar például a televíziós mĹąsorok alatt, akkor többet kell majd fizetnie a tartalomért. Hiszen bár a streaming-szolgáltatók nem szakítják meg reklámokkal a programokat, az előfizetéssel megfizeti a néző a szolgáltatás díját. „Innentől kezdve a kérdés azon múlik, hogyan fizetsz a tartalomért. A két szemeddel vagy azzal, hogy megadod a bankkártyaszámodat” – tette hozzá Kolosi.

2035-re jöhet az otthonainkba a metaverzum és a virtuális valóság

Annak kapcsán, mit vár a jövőtől, elmondta, nem szeretne jóslatokba bocsátkozni, ugyanakkor úgy vélte, egyre több tartalom lesz a világon mindenütt, és a tartalomfogyasztás sok időt vesz majd el az emberek életéből. Úgy vélte, egyelőre sci-fi lenne elgondolni, hogy esetleg a jövőben személyre szabottan kiválaszthatjuk, melyik tévés mondja el a legfrissebb híreket aznap, viszont 2035-ben a hétköznapjainkban talán a virtuális valóság és a metaverzum is helyet kaphat. „Azt, hogy mely pontokon és hogyan lép be a technológia, mi lesz majd teljesen automatizált, el fogja dönteni az idő” – tette hozzá Kolosi. Lehetőségként hozta fel az automatizált, akár valós idejĹą szinkronizálást, amelyik beléphet a streaming-szolgáltatók és a broadcast televíziók életébe is, hiszen „már ma beszélgetünk arról, hogy a jövőben eljön az a korszak, amikor én felhívok valakit Japánban, beszélek hozzá magyarul, és ő japánul hallja vissza azt”.

A Bosch Rexroth által elindított RE:FACT podcast Kolosi Péterrel, az RTL Hungary programigazgatójával és vezérigazgató-helyettesével meghallgatható a RE:FACT honlapján. A podcast minden egyes mĹąsorában a jövőnket aktívan formáló legizgalmasabb embereket, cégeket és technológiai újításokat mutatja be. A legmodernebb technológia szemüvegén keresztül láttatja a fejlődést az ipar, a számítástechnika, és úgy általában a mindennapi élet színterein.