Milyen szinten áll Magyarország az e-kormányzás tekintetében? Mit jelent a “jó kormányzás” és milyen szerepe van az egyének részéről a digitális tudatosságnak? Hogyan érdemes kezelnünk az álhíreket? Számos érdekes kérdés mellett ezekre is választ kaphatunk a közép-európai régió legfontosabb innovációs fórumán. Az idén hatodik alkalommal megrendezett think.BDPST konferencia ezúttal is ismert nemzetközi és hazai szakértőkkel várja az érdeklődőket online közvetítéssel is október 14-én.

A Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter fővédnökségével megszervezett nemzetközi esemény ebben az évben a digitalizáció életünkre gyakorolt – és a pandémia alatt jelentősen megnövekedett – hatását vitatja meg a kormányzás, az adatvédelem és a felhasználókat érintő megközelítésekből. 

Hazánk egyik legnívósabb jövőkonferenciáját 2016 óta szervezi az Antall József Tudásközpont a Külgazdasági és Külügyminisztériummal együttmĹąködésben és a Nemzetközi Visegrádi Alap támogatásával. Az idei konferencia vendégországa Észtország, mely a világon az elsők között jár a digitális társadalom kiépítésében és fenntartásában. A konferencia a 2021. július 1-jén kezdődő Magyarország V4-es elnökség hivatalos programjaként valósul meg. A konferencia támogatója az MVM és az Origo. 

Az e-kormányzás az ügyintézés jövője 

Az e-kormányzás egyre nagyobb szerepet játszik az állampolgárok mindennapjaiban, hiszen lehetővé teszi az egyszerĹąbb, gyorsabb, sorban állas nélküli digitális és megbízható ügyintézést az adatok biztonságának és megfelelő felhasználásának biztosítása mellett. Uniós viszonylatban Észtország számít az e-kormányzás éllovasának, hiszen náluk a közügyek 99%-a intézhető online a nap 24 órájában. Az elmúlt két évben Magyarország is felzárkózott, hiszen hazánk volt az egyik olyan tagállam, mely az e-kormányzás területén a legtöbb fejlődést érte el az EU-ban. Magyarországon először ezen a konferencián tart előadást Taavi Kotka, a világ legfejlettebb digitális társadalmának egyik kiötlője, akinek digitális megoldásait az e-kormányzásra nézve számos ország alkalmazza a világon. Az ő ötletei tették Észtországot a világ digitális epicentrumává, hozzá köthető a magyarul adatnagykövetségnek fordítható ’data embassy’ megteremtése is. Ez utóbbi nem csak digitális szempontból, de a kormányzás újradefiniálásának szempontjából is jelentős. Előadásában többek között ezekről a néha számunkra elképzelhetetlen, de ma már valós ötletekről beszél majd. 

A konferencia első panelbeszélgetésében mások mellett Marten Kaevats, az észt miniszterelnökség nemzeti digitális tanácsadója és Ewelina Kasprzyk, a European Cybersecurity Journal vezető szerkesztője, a CYBERSEC – európai kiberbiztonsági fórum és a krakkói Kosciuszko Intézet munkatársának beszélgetésből ismerhetik meg a nézők, hogy milyen szinten áll a V4 országok digitális fejlettsége, valamint, hogy hogyan segíthet a többi országnak az észt tapasztalatok megismerése. 

Digitális tudatosság lehet adataink védelmének kulcsa

Az adatbiztonság a tavalyi után az idei konferencia tematikájából sem maradhat ki, hiszen a Big Data korszakában élünk, amikor egyre több kérdés merül fel a személyes adataink védelmével kapcsolatban. A közép-európai társadalomban elsődleges a digitális bizalom megteremtése, melynek fontos eleme a felügyelettel való visszaélés elkerülése. Más oldalról vizsgálva pedig az egyének részéről is egyre nagyobb szerepe van a digitális tudatosságnak, hiszen az e-kormányzás eszközeinek alkalmazása elkerülhetetlen a COVID utáni új normalitásban. A konferencia meghívott előadói, köztük Dr. Csenterics András adatvédelmi és adatbiztonsági szakjogász, ezeket a témákat járják körül a beszélgetés során. 

Igazságos klímapolitika vs. fenntartható kiskereskedelem

Az ENSZ felmérései alapján a globális árukereskedelemben az e-kereskedelem aránya 14%-ról 17%-ra ugrott 2020-ban, ennek azonban komoly környezeti, gazdasági és társadalmi következményei is vannak. Az elmúlt időszakban az EU számos olyan, a kereskedelmi szektort érintő új intézkedést vezetett be, melyek középpontjában a fenntarthatóság és a digitalizáció áll. Fontos kérdés azonban, hogy hogyan lehet az egyes üzleti és politikai érdekek között egyensúlyozva, a termelő és a fogyasztó felelőssége mentén igazságos klímapolitikát és az ehhez megfelelő kereskedelmi szabályokat kialakítani. Hogyan segíthet a digitalizáció a gazdasági recesszióból való gyorsabb kilábalásban, és egy fenntarthatóbb kereskedelmi rendszer kialakításában? Erre keresi a választ mások mellett Steiner Attila, körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkár, valamint Cséfalvay Zoltán, az MCC Technológiai Jövők MĹąhelyének vezetője. 

Kritikus gondolkodással az álhírek ellen 

Ugyancsak a tavaly már megkezdett diskurzust folytatja a konferencia negyedik panelbeszélgetése, amelynek középpontjában az álhírek kezelése áll, melyről egyre fontosabb beszélni. Az információs társadalom minden előnye mellett az egyre nagyobb teret nyerő álhíreknek súlyos társadalmi, politikai és gazdasági következményei lehetnek. Az internetes oldalak által használt algoritmusok és mesterséges intelligencia nagymértékben befolyásolja a világról alkotott képünket, épp emiatt rendkívül fontos, hogy legalább alapismereteink legyenek az online világról, illetve, hogy kritikusan gondolkodjunk mindazokkal az információkkal kapcsolatban, melyekkel a világhálón találkozunk. Az erről szóló beszélgetésben vesz részt többek között Krasznay Csaba, cyber-mindenes ember, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense, az egyetemen belül mĹąködő Kiberbiztonsági Kutatóintézet igazgatója, valamint Yves Desbiens alezredes, a NATO Strategic Communication Center of Excellence munkatársa.