Az építőipar termelése az idei első félévben 7,3 százalékkal emelkedett, júniusban pedig több mint a negyedével, 27,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH)*. Az iparági szereplők arra számítanak, hogy a szektor az év végéig elérheti járvány előtti, 4500 milliárd forintos termelési értéket. A száguldás azonban veszélyekkel is jár, a fejlődést számos tényező, köztük a szakképzett munkaerő hiánya, az alapanyagok drágulása, a hatékonyságot növelő beruházások elmaradása fékezheti. Az építőipari folyamatok digitalizációja mindhárom problémakörben enyhítheti a gondokat.

A 350 ezer dolgozót foglalkoztató hazai építőipar rendelésállománya a legfrissebb statisztikák szerint folyamatosan bővül: az épületekre megkötött szerződések volumene júniusban 32, az egyéb építményeké 14,3 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbi értékekhez viszonyítva, az építőipari vállalkozások pedig ötödével több megállapodást írtak alá, mint a megelőző év azonos időszakában. A növekedést az állami lakástámogatási, felújítási programok mellett az infrastrukturális, valamint az ipari beruházások pörgetik. 

A fékező tényezők

A szakképzett munkaerő hiánya és a hatékonyságot növelő beruházások elmaradása évek óta sújtja az ágazatot, ehhez társul az alapanyagárak elmúlt hónapokban tapasztalt elszabadulása, ami az építőipar termelői áraiban is érezteti hatását. A második negyedévben a KSH 9 százalékot meghaladó növekedést mért az előző év azonos időszakához képest. Az alapanyagok hiánya ráadásul csúszásokat, sok esetben a tervezett beruházások elhalasztását eredményezheti.

„Ma már számos olyan építőipari szoftver elérhető Magyarországon is, amelyek segítségével azonnal lehet reagálni a váratlan eseményekre, például akkor, ha a drasztikus alapanyagár-emelkedés, a szállítási nehézségek miatt módosítani kell az eredeti terveken. A projektek szereplői között folyamatos és közvetlen információcserét biztosító digitális megoldásoknak köszönhetően a kivitelezők a rendelkezésükre álló munkaerővel is hatékonyabban tudnak gazdálkodni, amivel időt és pénzt takarítanak meg. Csökkentik a csúszások esélyét, a hibajavítás felgyorsításával pedig folyamatosan biztosítják az elvégzett munkák megfelelő minőségét” – mondja Simon Szilárd, a PlanRadar építőipari, épületüzemeltetési szoftvert fejlesztő és forgalmazó bécsi központú cég magyarországi részlegének vezetője, hozzátéve, hogy a digitalizáció az árrobbanás miatt szükségessé váló szerződésmódosítási egyeztetéseket is felgyorsíthatja, hiszen minden adat azonnal elérhető. 

Vadnyugati állapotok

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) kiemelten kezeli az építőanyagok drágulását, a hatóság elnöke szerint a beérkező panaszok a vevők és építkezők kiszolgáltatottságáról szólnak, „vadnyugati” állapotokról tanúskodnak. Rigó Csaba Balázs a GVH közleményében** elfogadhatatlannak nevezte, hogy egyes tüzépek nem tüntetik fel átláthatóan a listaáraikat, miközben a teljes vételárat előre elkérik, ráadásul készpénzben. A vevői reklamáció lehetősége minimális, a minőségi kifogásokat nem jól kezelik, a hibás termékek cseréje ellehetetlenült. Sürgős beavatkozásokra van szükség.

A vadnyugati állapotok felszámolására a hazai építőiparban nincs annyi idő, mint a Vadnyugat megszelídítésére volt. De van rá egy Nyugaton már jól bevált módszer, a digitalizáció.

______________

* Forrás: A KSH jelentése https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/gyor/epi/epi2106.html

** Forrás: A Gazdasági Versenyhivatal közleménye https://gvh.hu/sajtoszoba/sajtokozlemenyek/2021-es-sajtokozlemenyek/az-epitoipari-dragulas-megfekezese-minden-szinten-prioritas