Profi sportolókkal, balett-táncosokkal tesztelték majdnem két éven keresztül azt az új, magyar módszert, amellyel a jövőben sokkal pontosabban lehet kiszĹąrni a mozgásból adódó mozgásszervi panaszokat. Az eredetileg számítógépes játékokhoz készített, mesterséges intelligencián alapuló program továbbfejlesztett változatához egy 3D-s kamera is tartozik. Ezek segítségével végre mozgás közben is meg lehet állapítani, ha valaki rossz mozgástartományban terheli az ízületeit.

Mozgásanalízis eddig is létezett, elsősorban futók körében ellenőrizék, hogy sportaktivitás közben hogyan terhelik a lábukat. Emellett több mozgáslabor is van hazánkban, ezek azonban jellemzően kutatólaborokban mĹąködnek, mert olyan bonyolult eszközparkok szükségesek a diagnosztikához, amely egy átlag rendelőnek nem áll rendelkezésére. A legtöbb esetben azonban a pontos diagnózis felállításához elengedhetetlen lenne, hogy a szakorvos ne fekvő, vagy ülő helyzetben vizsgálja meg a pácienst, hanem mozgás közben kapjon arról információkat, milyen mozgásmintázat alapján terheli az ízületeit. 

„Ha tartósan fájdalmat érez egy páciens, és felkeres egy szakorvost, elsődlegesen azt kell kideríteni, hogy mi a kiváltó ok. Nagyon sok esetben olyan fiatalkori, hibás mozgásból, instabilitásból adódó fájdalmakat találunk, amelyeket ideig, óráig ugyan lehet kezelni, sokkal fontosabb lenne azonban a kiváltó okot felismerni és azt kezelni. Többnyire a mozgásszervi panaszokat rossz mozgásmintázat okozza, vagyis helytelenül, esetleg egyoldalúan terhelt ízületek, eltérő erősségĹą izomzat állhat a háttérben” – mondta Prof. Dr. Lacza Zsombor PhD, a Budapesti Mozgásszervi Magánrendelő ortopéd-traumatológus szakorvosa.

A pontos diagnózis felállításához szükséges látni, hogy miként viselkedik mozgás közben a lábfej, a boka, a térd, erősebb-e például az izomzat egyik, vagy másik végtagban, mert ezek mind befolyásolhatják a vágtagok helyes mĹąködését. A nem megfelelő terhelés nyújtott és hajlított helyzetben, miközben ül, vagy áll a páciens, nem derül ki. A Prof. Dr. Lacza Zsombor és munkacsoportja által kidolgozott módszer*  lényege, hogy egy speciális, eredetileg számítógépes játékhoz készített szoftver továbbfejlesztett változatával - amely mesterséges intelligencián alapul - és egy 3D-s kamerával a páciensnek guggolás, térdelés vagy járás közben ellenőrzik, hogy tengelyben marad, vagy kitér valamelyik ízülete. A boka, a csípő és a térd instabilitásából is lehet következtetni a rossz mozgástartományra. Ront a helyzeten, ha a páciens túlsúlyos, mert ebben az esetben még inkább rosszul terheli a végtagját. 

„A legnagyobb megterhelés a térdet éri, így a fájdalom nemcsak mozgáskieséssel, beszĹąküléssel járhat, hanem sok esetben a porc felpuhul, a meniszkusz bereped, a keresztszalag pedig elszakad. Ha például az egyik végtagban az izom erősebb, akkor abba az irányba jobban elmozdul az egész test, ez pedig előbb vagy utóbb az ellenoldalon mozgás-beszĹąkülést okozhat” – tette hozzá Dr. Ambrus Míra sporttudományi kutató.

A komplex mozgáselemzést a fejlett technológia, az egészségügyben lezajló digitális forradalom teszi lehetővé, hiszen az orvosok munkáját algoritmusok és pontos kamerafelvételek segítik. A jövőben a mozgásszervi panaszok is sokkal inkább személyre szabottan lesznek kezelhetők. A terápia a jövőben is a megszokott gyógytorna, ritkább esetben pedig mĹątét lehet. Az ortopéd-traumatológus szakember szerint megfelelő kezeléssel a rossz mozgásformák javíthatók és nem törvényszerĹą, hogy a kor előre haladtával megjelenjenek a mozgásszervi panaszok.

A két magyar szakember majdnem két éven keresztül tesztelte a módszert profi sportolók, elsősorban kosárlabdázók, futók, kézilabdázók, illetve táncosok segítségével, de nemcsak sportolók esetében mĹąködik. Különösen hasznos lehet például azoknál, akik síelnek, mert ez a sportaktivitás nagy terhelésnek teszi ki a térdízületet. A csontozati gondokat nem könnyĹą orvosolni, és olykor hosszas a rehabilitáció, de a mozgásmintázatot lehet javítani, ezért ha időben felismerik a nem megfelelő mozgásformákat, a mĹątét is elkerülhető. A komplex mozgáselemzést elsősorban kamasz gyerekkortól nagyjából 60 éves korig érdemes elvégeztetni, mert ebben az időszakban még visszafordíthatók a mozgásszervi elváltozások.