Az évtizedes múltú óriás tech-cégek, mint a Facebook, Google, Apple, vagy az Amazon az elmúlt öt-tíz évben jelentős hatalomra és befolyásra tettek szert – gondoljunk csak arra, hogy a Facebook magába olvasztotta az Instagramot és a WhatsApp-ot, ezzel két konkurenst is kiütve a mezőnyből. Az Egyesült Államok Képviselőháza még 2020 októberében kimondta, hogy ez a négy techcég „olyan uralkodó monopóliummá vált, amilyenekké legutóbb az olaj- és útépítő nagyvállalatoknak sikerült”.

 A Ház a versenyhelyzet helyreállítását javasolta, ami azt jelentené, hogy például a Google-től különálló cégként mĹąködhetne csak tovább a YouTube, vagy a Facebooktól az Instagram. A kritikák ellenére nehéz olyan embert találni egy fejlett országban, aki ne használná ki legalább néhány funkcióját ezeknek a platformoknak, nem véletlenül: olyan szolgáltatásokat nyújtanak, amelyek nagyban megkönnyítik az emberek életét. 

Nótin Szabolcs online marketing szakértő, a Marketing21 vezetője szerint a Big Tech szereplői olyan dilemmát jelentenek, amelyet nemzetközi szinten kellene megoldani, de a társadalmat segítő és az emberek életét könnyebbé tévő funkciókra nagyon kellene vigyázni a szabályozás kidolgozása közben. A szakember szerint ezek a cégek a világgazdaság szerves részei és egyre többet tudnak majd nyújtani az emberek számára az olyan újításokkal, mint mondjuk a Facebook vészhelyzeti figyelmeztető rendszere. 

A főbb problémák a Facebookkal és Google-lel:

•   Az online hirdetési piac egy részében monopolközeli részesedéssel rendelkezik a Facebook és a Google. A korábbi sokszereplős online hirdetési piacot teljesen átszabták. Korábban rengeteg saleshouse üzemelt, de a büdzsék átvándoroltak a Facebook és Google platformjaira, így a piaci sokszínĹąség megszĹąnt.
•   A Facebook és a Google Európán belül Írországban adózik rendkívüli kedvezményekkel, ezzel megfosztva a többi országot – ahol egyébként a cégek hirdetései megjelennek – az adóbevételek egy részétől. 
•   A felhasználói adatok kérdése nem rendezett, a hatóságok nem tudják elég hatékonyan ellenőrizni azokat.
•   A marketingesek köréből egyre több panasz érkezik arra, hogy a Facebook mindenféle előzetes jelzés nélkül tilt le oldalakat, hirdetési fiókokat – ezek az algoritmushibák hatalmas kiesést okozhatnak a hirdetőknek.
•   A Facebook és Google világpolitikai szereplő lett: gondoljunk csak arra, hogy a Facebook Ausztráliában letiltotta a hírek megosztását, mivel adót kellett volna fizetniük utánuk. Végül sikerült ugyan tárgyalásos úton rendezni az ügyet, de ez az eset is jól mutatja a cég befolyását.

Szükség lenne a játékszabályok átírására

Dr. Andirkó Balázs ügyvéd elmondta, hogy a közösségi média 20 évvel ezelőtti indulása óta a világ csak most jutott el arra a pontra, hogy az újdonság erejével ható digitális élmények és szabadság mindennapossá válását követően a szabályozás hiánya problémákat vethet fel. 

A fő gond, hogy ezeket a portálokat magáncégek hozták létre, ezért ők alakíthatták ki a saját felhasználói feltételeiket – azonban azzal, hogy ilyen nagyszámú lett a felhasználóbázis, illetve legalább olyan alap kommunikációs formának számítanak, mint néhány évtizeddel ezelőtt a televízió, vagy még korábban a nyomtatott sajtó, igenis elképzelhető, hogy szükség lesz a játékszabályok átrajzolására.  

A techcégek ezzel szemben azzal védekezhetnek, hogy ezek a portálok továbbra is magánüzemeltetésben állnak, és aki nem ért egyet a felhasználási feltételekkel, annak nem kötelező önként jelen lennie az oldalakon – más kérdés, hogy ma bárki, aki kerüli a közösségi médiát, versenyhátrányba kerül. Az ügyvéd hozzátette, etikailag sincs rendben például az, hogy a Facebook bizonyos tartalmakat nem nyilvános szempontrendszer szerint, belső döntések alapján szĹąr: „miután a véleményszabadság az alapjogi hierarchiában közvetlenül az élethez és emberi méltósághoz való jog után helyezkedik el, ezért mind a techcégeknek, mind pedig a jogalkotóknak arra kellene törekedniük, hogy közösen megtalálják azt a mindkét fél számára elfogadható belső és külső jogi szabályozást, amikor a tartalomszĹąrés nem sérti a vélemény- és szólásszabadságot, de mégis teret enged eltérő, vagy akár egymással szemben álló véleményeknek és nézeteknek.”

Big Tech nélkül komoly gondban lenne a társadalom

Nótin Szabolcs és Dr. Andirkó Balázs mindketten kiemelték, hogy bármi is történjen, Big Tech cégek mindig létezni fognak és megkerülhetetlenek lesznek, mert kielégítik az alapvető emberi igényeket (kapcsolódás, kíváncsiság, élménykeresés), segítik és rugalmasabbá teszik a mindennapi életet és nem utolsó sorban a leghatékonyabb és legolcsóbb eladásokat ösztönző eszközökké váltak – milliók megélhetését biztosítják és a kis cégeknek is lehetősége nyílt arra, hogy több vásárlóhoz jussanak el a hirdetések használatával. „A társadalomnak meg kell tanulnia helyesen használni ezeket a platformokat és idővel a törvényhozás is specifikusabb, korrekt törvényekkel fogja szabályozni a Big Tech-cégeket, így védve a felhasználókat. Ezek a tech cégek számos tekintetben megkönnyítik az életünket, ezért minden olyan szabályozási kísérlet, ami ellehetetleníti a mĹąködésüket, társadalmi ellenállást szülne. A következő évek arról fognak szólni, hogy megtaláljuk az aranyközéputat a felhasználók, az államok és a Big Tech cégek érdekei között egy jelenleg alulszabályozott területen” – fogalmazott Nótin Szabolcs.