Az FBI statisztikája szerint 300%-kal nőtt a riportolt internetes bĹąncselekmények száma a COVID-járvány világméretĹą kitörése óta. Ne gondoljuk, hogy ez a szám csak másokat érint! Manapság nincs olyan internetező, aki ne találkozott volna adathalászattal, egy kártékony programmal, vagy a közösségi oldalakon történő véleménynyilvánítás miatti támadással, sérelemmel.  

Az internet biztonsága tőlünk is függ! Ezért lett a Saferinternet Day (Biztonságos Internet Napja) 2021-es szlogenje a „Together for a better internet”.

Mit tehetünk mi, kisemberek az internet biztonságáért? Elsősorban azt, hogy odafigyelünk saját magunk tevékenységére, saját és családtagjaink informatikai eszközeinek biztonságára és egymás internetes jelenlétére. De nézzünk néhány konkrét példát!

Manapság kijelenthetjük, hogy az összes komolyabb, sok ügyféllel kapcsolatban álló szolgáltatócég nevében - a névvel visszaélve - történt már adathalászat. A bankok nevében immár több, mint 16 évvel ezelőtt regisztrálták az első adathalász-támadást, az elmúlt években pedig sorban megtörténtek az E-ON, a Nemzeti KözmĹąszolgáltató, a Magyar Posta, a telekommunikációs cégek vagy éppen a szintén mindenkit érintő Nemzeti Adó és Vámhivatal nevében elkövetett támadások. Mások védelme érdekében tanuljuk meg felismerni ezeket az adathalász leveleket és weboldalakat! Nézzük meg alaposan a feladót, a szövegezést, az összeget, a hivatkozott azonosítókat! De a legárulkodóbb, ha az egérmutatót a link (hivatkozás) felé visszük, akkor bal oldalon alul megjelenik a tényleges weboldal címe, és amennyiben nem a szolgáltató hivatalos oldalát látjuk, akkor csalással van dolgunk. 

A csalók is ravaszabbak lettek és a könnyen letiltható, mások által üzemeltetett és feltört weboldalak helyett saját megtévesztő webcímeket regisztrálnak: Például az „ugyfelelegedettsegi.com” domain, ami elé bármelyik szolgáltató nevét beilleszthetik és önmagában a webcím még nem sért semmit, csak ha olyan tartalmat tesznek ki az adott oldalra. Több hete él például a Nemzeti KözmĹąszolgáltató (NKM Energia) ügyfeleit érintő „szamla.ugyfelelegedettsegi.com/2021” oldal, mint az a lenti képen is látható:  

Közös felelősségünk, hogy az ilyen oldalakat jelentsük, például a Nemzeti Kibervédelmi Intézet incidensbejelentő oldalán: https://nki.gov.hu/intezet/tartalom/incidens-bejelentes/ 

Szintén tehetünk a jobb internetért, ha odafigyelünk ismerőseink bejegyzéseire a közösségi oldalakon és szólunk, ha „Nyilvános” láthatósággal oszt meg olyan tartalmakat, amelyek inkább csak ismerősöknek, vagy még szĹąkebb körnek szólnának. A „Nyilvános” láthatóság azt jelenti, hogy akár a keresőprogramok is beindexelhetik, illetve egy tanulmány szerint körülbelül fél óra alatt kerülnek át a „Nyilvános” láthatóságú gyermek fotók a darkweb pedofil oldalaira. Figyeljünk egymásra! 

Bár nyilvánvalónak tĹąnik, de nem csak a saját adatainkat védjük, ha védelmi programokat telepítünk a saját és családtagjaink informatikai eszközeire! A tendencia azt mutatja, hogy az átlagfelhasználók megfertőzött eszközein keresztük is megtámadnak a hekkerek cégeket, szervezeteket, illetve a bizalmi hálót kihasználva hamis üzenetekkel ráveszik ismerőseinket is kártevőprogramok terjesztésére – amely lehet akár egy zsarolóvírus is! 

Az alábbi 7. pontban összeszedtük, mit tehetünk magunkért és egymásért, egy jobb Internetért!

1. Felelősségteljesen osszunk meg tartalmakat, ügyelve a láthatósági beállításokara!

2. Mindig ellenőrizzük a forrást egy-egy szenzációs hír megosztásakor! Ezek sokszor álhírek! 

3. Ha az interneten vásárlunk, és egy ár vagy akció túl szép, hogy igaz legyen, akkor az nagy eséllyel csalás!

4. Ismerjük fel az adathalászat leveleket és oldalakat, csak ellenőrzött helyeken adjuk meg az adatainkat! Ha csalással van dolgunk, jelentsük a Nemzeti Kibervédelmi Intézetnek! 

5. Használjunk internetes vásárlásokhoz külön, kifejezetten erre a célra szolgáló bankkártyát, mindig legyen limit és sms értesítés beállítva!

6. Minden eszközünkön legyen vírusvédelmi program! Jobb félni, mint a letitkosított adataink miatti zsarolóüzenettől megijedni!

7. A pornós zsarolólevelek hamis fenyegetések! Ne dőlj be nekik! Aki tényleg betört a gépedre, az nem fog szólni róla! (De ez persze nem történhet meg, ha megfogadod a 6. pontot.)

+1. Beszéljük át a fenti 7 pontot a családunkkal, hogy ők is tisztában legyenek velük! Kövesd az eseményeket a www.saferinternet.hu oldalon, vagy a naphivatalos nemzetközi honlapján a https://www.saferinternetday.org/ oldalon!