Egy világjárvány kellett ahhoz, hogy felgyorsuljanak olyan folyamatok az egészségügyben, amelyek hatékonyabbá és személyre szabottá teszik a 21. századi orvoslást. A digitalizáció mellett sokkal nagyobb szerep hárul a jövőben az egyén felelősségére, emellett megjelenhetnek olyan módszerek, amelyek újraírják az egészségügy korábban kőbe vésett szabályait.

Már három évvel ezelőtt azt prognosztizálták a szakemberek, hogy a technika fejlődésével néhány éven belül robbanásszerĹą globális változás áll be az egészségügyben. Az elmúlt év bizonyította, mekkora lehetőségek rejlenek a technológia egyes vívmányaiban és már az sem törvényszerĹą, hogy a páciens és az orvos személyesen egyeztessen a panaszokról. A digitalizáció megkönnyíti és hatékonyabbá teszi, a robotika és a mesterséges intelligencia pedig személyre szabottá teszi a jövő egészségügyét. Magyarország bár sokat költött az elmúlt években egészségügyi fejlesztésekre – elég csak az EESZT-re gondolni, illetve a magán szektorban számos technikai újdonság jelent meg -, még számos feladat vár ránk a fejlesztések terén. Egy jól kidolgozott digitális stratégia egyes számítások szerint évi több százmilliárd forint forrást szabadíthatna fel az egészségügyben.

A beteg, mint a gyógyítás aktív résztvevője

A digitalizációra egyébként is nagy szüksége van az egészségügynek, különösen az öregedő társadalmakban, mint amilyen Magyarország is. Nagy a szakember hiány, egyre több a krónikus beteg. Hazánkban a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő adatai szerint 2.652.905 krónikus beteg él, a halálesetek 86%-a ilyen típusú betegségre vezethető vissza, és a 15 évnél idősebb magyarok 59%-a szenved orvos által megállapított tartós betegségben. A daganatos betegekre a NEAK évente 175,6 milliárd forintot, a szív- és érrendszeri kórban szenvedőkre évi 158,9 milliárdot költ.

„Az egészségügyi kapacitások végesek, elkerülhetetlen a betegek involválása, aktívabb szerepvállalása, éppen ezért a jövőben minél jobban be kell vonni a pácienseket a gyógyításba. Az egészségügy átalakulása megkívánja, hogy a betegek aktívabb szerepet vállaljanak saját maguk gyógyításában, ezáltal a beteg-orvos szerepkör nagyobb összemosódása valósulhat meg. Ennek érdekében minél több digitális lehetőséget és információs bázist kell elérhetővé tenni” – tette hozzá Dr. Babai László, a Prima Medica Egészséghálózat alapító-igazgatója.

Ma az egészségügyi-, tudományos és szakmai információk, beleértve az orvosokkal kapcsolatos adatokat is mindenki számára hozzáférhetők: ma három betegből kettő először az internethez fordul, ha valamilyen egészségügyi problémával kapcsolatban információhoz szeretne jutni. Sajnos az online térben fellelhető egészségügyi információk nagy része ugyanakkor megbízhatatlan és gyakran félrevezeti a betegeket. A szolgáltatóknak éppen ezért elemi érdekük minél részletesebb információkkal ellátni a betegeket.

“A szakmaiság az orvoslás legfontosabb vezérelve, ezért folyamatosan kutatjuk a legújabb technológiákat és fejlesztéseket. Fontosnak tartom, hogy reflektáljunk az orvosaink igényeire, amikor javasolnak valamilyen egyedi eszközt, anyagot, eljárást, azt mi beszerezzük, kidolgozzuk, elindítjuk. Így indítottuk útjára például az allergénspecifikus immunterápiát dr. Balogh Katalinnal együttmĹąködve, aki később a Magyar Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaság (MAKIT) Immunterápiás Szekciójának alapítója és elnöke is volt. Számos innovációt fel lehetne még sorolni, a legutóbbi fejlesztéseink közé tartozik a hétnapos EKG, az ergospirométer, a kapillármikroszkóp, vagy a multiplex allergia tesztek beszerzése is” – összegezte az innováció jelentőségét Dr. Babai László.

AI: a jövő katalizátora

Az egészségügyben tapasztalható változások egyik fő katalizátora a mesterséges intelligencia lesz, ami ma már nem egy távoli, megfoghatatlan jelenség. A vezető startupok új gyógyszerek felfedezéséhez, a betegek távfelügyeletéhez, a betegadatok biztonságos továbbításához és az értékalapú ellátáshoz is használják az AI-t. Az AnyajegyszĹąrő Központban például már elérhető olyan eszköz, amely a teljes test feltérképezése mellett mesterséges intelligenciával segíti a rosszindulatú anyajegyek felismerését. MĹątétek közben már egyre gyakoribb, hogy öntanuló beszédleíró szoftver segíti az orvosokat a dokumentálásban. Világszerte egyre több tanuló algoritmus klinikai tesztelését végzik. A mesterséges intelligencia várhatóan már a következő néhány évben forradalmasítja az orvostudományt és teljesen átalakítja az egészségügyet. Attól nem kell félni, hogy elveszi az orvosok megélhetését, de lényegesen megváltoztatja a tevékenységüket. Ugyanakkor ez a terület rendkívül költséges: az adatoknak a tárolása, illetve a technológia mĹąködtetéséhez szükséges, speciális szaktudást elsajátító személyzet bérköltsége jelentősen megemeli a kiadások mértékét.

“A mesterséges intelligencia leveheti az ismétlődő, monoton munkák terhét az egészségügyi dolgozók válláról, felgyorsítja a diagnosztikát, ezáltal több idő marad a megfelelő terápia kiválasztására, az empatikus kommunikációra és a koncentrált gyógyító munkára. Emellett szigorúan le kell fektetni a szabályokat, akár az állami-, akár a magán ellátásról beszélünk, hogy mely szereplőnek, mikor, mit és hogyan kell elvégeznie. A szabályozás és az egyértelmĹą minőségirányítási rendszer tiszta viszonyokat teremtene a hazai egészségügyben” – tette hozzá dr. Babai László.