2025-ben, a NASA SugárhajtómĹą-laboratóriumától (Jet Propulsion Laboratory) elnyert, két évre szóló megbízás keretében az ABB/Nüvü Camēras technológiájával szerelik fel azt az Ĺąrtávcsövet, amellyel a Naprendszeren kívüli bolygók (exobolygók) képét fogják rögzíteni.

A Nancy Grace Roman Ĺąrtávcsövet, azaz a NASA jövőbeli Ĺąrtávcsövét a tervek szerinti 2025-ben indítják útjára, hogy segítségével a Földhöz hasonló bolygókat fedezzenek fel. Az Ĺąrtávcső két mĹąszert szállít majd a fedélzetén: az egyik a sötét energia világegyetemben való eloszlását vizsgálja, míg a másik, a CGI (CoronaGraph Imager) koronográf az első, dedikált, az exobolygókról közvetlen képet alkotó kamera lesz az Ĺąrben. A CGI-ben két nagy érzékenységĹą kamera lesz, amelyek az ABB és Nüvü által közösen kifejlesztett elektronikus vezérlőrendszerekhez csatlakoznak.  

A Naprendszeren kívüli bolygórendszerek nagy távolságból rendkívül nehezen megfigyelhetők, mert sokkal halványabbak, mint a hozzájuk tartozó csillag, és egymástól alig megkülönböztethetők. A NASA optikai elemekből felépített CGI koronográfja kitakarja a csillag fényét, és a csillag közelében lévő bolygó fennmaradó fényét egy nagy érzékenységĹą kamerára továbbítja. Ez az a pillanat, amikor az ABB/Nüvü egyedülálló képalkotó megoldása főszerephez jut, és felfedi azt a szokatlan foltot, amely korábban láthatatlan volt. 

„A Roman-küldetés egy 3,2 milliárd dolláros költségvetésĹą projekt, amelynek az exobolygókkal kapcsolatos képalkotás terén 100-szor – 1000-szer nagyobb teljesítményt kell produkálnia, mint ami ma a Földről elérhető. Nagyon büszkék vagyunk rá, hogy mi szállíthatjuk ezen úttörő projekt egyik kritikus komponensét.  Ez egy olyan izgalmas projekt, amelynek sikerességéhez a mi legmodernebb technológiai szakértelmünkre van szükség,” – nyilatkozta Marc Corriveau, az ABB Measurement & Analytics Canada igazgatója.   

„Köszönettel tartozunk a Kanadai Ĺ°rügynökség (CSA) Ĺ°rtechnológiai Fejlesztési Programjának (Space Technology Development Program), melynek köszönhetően ezt a forradalmian új kameratechnológiát olyan kiérlelt szintre tudtuk fejleszteni, hogy azt a Roman-küldetés tervezésekor a NASA SugárhajtómĹą-laboratóriuma számításba vette,” – mondta Olivier Daigle, a Nüvü Camēras technológiai főigazgatója.  

Nem sokkal a mostani megbízás elnyerése előtt az ABB megrendelést kapott a GHGST vállalattól – amely magán mĹąholdhálózatot üzemeltet –, további, a földi metánszivárgásokról nagy felbontású képalkotásra képes optikai szenzorok szállítására.  Az ABB optikai berendezései már több mint 90 éve mĹąködnek megbízhatón az Ĺąrben. Az SCISAT érzékelő 2003 óta követi nyomon, és méri a földi légkörben lévő több mint 61 molekula és szennyező anyag hosszú idejĹą összetétel-változását ppt pontossággal.  

A világszerte mĹąködő meteorológia intézetek előrejelzéseiket szintén az ABB technológiájára alapozzák, amely a “lelkét” alkotja az Egyesült Államok Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Intézete (National Oceanic and Atmospheric Administration /NOAA) legújabb generációjú, poláris pályán keringő mĹąholdjainak, amelyek segítségével az Intézet javítani képes az akár hétnapra előre szóló előrejelzései időszerĹąségét és pontosságát, ami sokszor életeket menthet.   Az ABB érzékelői ott találhatók a japán GOSAT 1 és GOSAT 2 mĹąholdakon is, amelyek 2009 óta mérik nagy pontossággal a légköri üvegházhatású gázok koncentrációjának világszerte tapasztalható, kitartó emelkedését.

A Nüvü Camēras 2010 óta világelső az ultraérzékeny képalkotási megoldások terén. A kanadai központú vállalat kamerákat és vezérlőket tervez és gyárt a különböző piacokra, termékeit széles körben használják az Ĺąrkutatásban és Ĺąrmegfigyelésben, az ipari minőségellenőrzésben, valamint a fizikai és élettudományi diagnosztikában is.