A telekommunikációs, média- és technológiai cégek (TMT) november elején vizsgált pénzügyi eredményei, illetve tőzsdei értékelései vegyes képet mutatnak, de néhány trend kiolvasható belőlük. A technológiai cégek értéke folyamatosan nő, miközben a telekommunikációs és médiaipari szektorban még mindig nem látszik a fény az alagút végén. A kilátásokat nagyban befolyásolják a COVID-19 elleni hatásos oltóanyagokról szóló hírek.

Az Amazonnak kapóra jöttek a kijárási korlátozások és az e-kereskedelem szárnyalása: a cég bevételei a harmadik negyedévben 37 százalékot növekedtek, nyereségét pedig megháromszorozta. Ahhoz, hogy ki tudja szolgálni a megnövekedett keresletet, 100.000 szezonális munkással növelnie kellett munkavállalóinak számát. A vállalat felhőszolgáltatásokkal foglalkozó egysége (AWS) is 29 százalékos bevételnövekedést könyvelhetett el, így a cég erős pozícióval vág neki a karácsonyi szezonnak.  Mindez különösen annak fényében szép eredmény, hogy az Amazonnak 4 milliárd dollárt kell a koronavírus elleni küzdelemre (védőfelszerelés, fertőtlenítés stb.) fordítania. 

Az Apple is a vártnál erősebb pénzügyi eredményekről számolt be. Igaz, az iPhone 12 készülék megjelenése csúszott, így a tavalyi év azonos időszakához képest 21 százalékkal kevesebb bevétele származott az okostelefonok eladásaiból.  A csúszást azonban ellensúlyozta, hogy a Mac számítógépek és iPad-ek iránt az otthoni munkavégzés miatt megnőtt a kereslet.  Ezzel szemben a Samsung 50 százalékkal növelte eladásait az okostelefon szegmensben, bár az elkövetkező időszakban ismét visszaesésre számít. 

A vártnál jobb eredményeket bejelentő cégekben közös, hogy felhőszolgáltatásokat is kínálnak (az Amazon mellett a Microsoft és a Google anyacége, az Alphabet), vagy jatékkonzolokat, játékokat és kiegészítőket gyártanak vagy forgalmaznak (mind a Sony, mind a Microsoft legújabb konzolja nemrégiben került a boltok polcaira), azonban változó, hogy ezek a szegmensek mennyire tudják ellensúlyozni a más szegmensekben tapasztalható visszaeséseket.

A Magyarországon is ismert médiaszolgáltató cégek közül a Netflix ugyan globálisan növelte 2,2 millió fővel az előfizetői számát, azonban ez a várt növekedéstől, és a múltbéli számoktól is elmaradt (15,8, illetve 10,1 millió fő az első két negyedévben). A zeneszolgáltató Spotify ugyancsak növelte felhasználói számait, az ingyenes (299-ről 320 millióra) és a fizetős szegmensben is (138-ról 144 millió főre). Ezzel párhuzamosan a bevételek is növekedtek 14 százalékot a negyedévben. 

A technológiai cégekkel szemben az amerikai tőzsdén jegyzett legnagyobb telekom szolgáltatók esetén elég vegyes a kép. Van, ahol a roaming díjak és bevételek csökkenése, valamint az eszközeladások elmaradása miatt romlott a pénzügyi teljesítmény, míg más szolgáltatók az üzleti szolgáltatási szegmensekben növelni tudták a bevételeiket.

„A harmadik negyedéves adatok egy dologban biztos nem okoznak meglepetést azoknak, akik egész évben követték a TMT szektor teljesítményét: a technológiai cégek teljesítménye, és ennek következményeként tőzsdei értékelése messze meghaladja a másik két szegmensét. Ha a három szegmens 10-10 legnagyobb vállalatainak*  egymáshoz mért értékét vizsgáljuk, nagyságrendi különbségeket látunk: a legértékesebb technológiai vállalatok majdnem tízszer annyit érnek, mint média és telekommunikációs versenytársaik” – mondta Simonyi Dénes, a Deloitte Technológiai tanácsadás üzletágának menedzsere.  Az előbbi szegmens legnagyobb tíz szereplője összesen több mint 9 billió dollárt ért, míg a másik kettő „csak” 900, illetve 1000 milliárd dollárt. A különbség már a válság előtt is nagy volt: egy éve a tíz legértékesebb technológiai cég a TMT szektor top 30 vállalat összértékének 76 százalékát adta, ami 2020 november elejére már 82 százalékra nőtt. Az olló további nyílásában nagy szerepet játszott, hogy míg a technológiai cégek ledolgozták a márciusi veszteségeket, és 32 százalékkal növelték értéküket január óta, addig a telekommunikációs és média cégek értéke még mindig 9-10 százalékkal a januári csúcsok alatt van.

„Több, egymással összefüggő oka is lehet ennek a jelenségnek. A technológiai cégek jellemzően olyan megoldásokat kínáltak vagy kínálnak, melyek támogatták a munkaerő számottevő részét érintő otthoni munkavégzést, akár vállalati, akár fogyasztói oldalról. Ezzel szemben a médiapiacon több bevételi forrást teljesen ellehetetlenítettek a lezárások (gondoljunk csak a mozik helyzetére, vagy a filmek és sorozatok forgatásának nehézségeire), más fogyasztói kiadások pedig luxussá váltak egy olyan világban, ahol egyre többen veszítették el munkájukat” – emelte ki Simonyi Dénes. Szerinte a technológiai cégek, kiemelve a felhőszolgáltatókat, olyan megoldásokat és ezt támogató infrastruktúrát kínáltak a vállalatoknak és fogyasztóknak egyaránt, amelyek sok helyen még fejletlen állapotban voltak, így alacsony bázisról magas növekedési potenciállal rendelkeznek. A telekommunikációs cégeknek ezzel szemben azzal kellett szembesülniük, hogy már fejlett, telített piacokon dolgoznak, ahol a szolgáltatásaik nem jelentenek újdonságot: a fogyasztók elvárják a stabil internetkapcsolatot az otthoni munkához.

„Az első Covid hullám tapasztalatait figyelembe véve még mindig nehéz megjósolni a jövőbeli trendeket. A legtöbb elemző egyetért abban, hogy a technológiai vállalatok túlértékeltek, az ekkora mértékĹą növekedésüket nem mindig támasztja alá a (még így is erős) teljesítményük. Mi sem illusztrálja ezt jobban, mint a Zoom esete: a telekonferencia megoldásokat kínáló cég értékelése az egekbe szökött, az év elejétől számítva az októberi csúcsig több mint 700 százalékot nőtt, majd a november elején bejelentett pozitív vakcina hírek hatására egy nap alatt több mint 17 százalékot esett” – hoz egy konkrét példát a szakértő. Ám hozzáteszi: amíg ténylegesen nem kezdődik meg a lakosság beoltása egy sikeresen tesztelt, tömeggyártásra alkalmas vakcinával, addig várhatóan nem kell aggódniuk a technológiai cégeknek – a világnak továbbra is szüksége lesz a megoldásaikra.

______________

* piaci kapitalizáció szerint