A hálózatok forradalmának korában élünk. Ahogy egykor a tĹąz, a kerék, majd a gőzgép, úgy ma a nagysebességĹą hálózatok definiálják újra a társadalmi élet és a gazdaság szerkezetét. A hálózat egy elemi jelenség, amely a sejtek szintjétől a bonyolult társadalmakig, mindenhol az élet szervezésének és továbbfejlődésének eszköze. A Telekom innovációs rendezvénysorozata, a Most Fórum októberben a hálózati gondolkodás mélységeibe, tudományába, filozófiájába és mĹąvészetébe vezette be az érdeklődőket.

Hogyan lehet vizsgálni a társadalmi, kulturális jelenségeket a hálózati gondolkodás megközelítéséből? Vajon meg lehet jeleníteni és befogadhatóan vizualizálni ezeket a kapcsolatokat? A Magyar Telekom főtámogatásával október 10-én a Ludwig Múzeumban nyílt meg a BarabasiLab: Rejtett mintázatok. A hálózati gondolkodás nyelve címĹą kiállítás, mely a nemzetközi szinten elismert magyar fizikus és hálózatkutató, Barabási Albert-László eredményeit mutatja be. A 29. CAFe Budapest Kortárs MĹąvészeti Fesztivál keretében megvalósuló tárlat eddig sokak számára ismeretlen dimenzióját tárja fel a mindennapi élet megannyi jelenségének hátterében megfigyelhető hálózatoknak.

Bár a tudományos kutatások rendszeresen élnek vizualizációs eszközökkel, ezek magától értetődően nem az esztétikai minőséget igyekeznek megragadni. Ennek tudtával sokakban felvetődhet a kérdés: hogyan kerülhet a hálózattudomány egy mĹąvészeti kiállítótérbe? A szervezők szándékai szerint a tárlat egy újszerĹą, izgalmas kísérlet, mely rámutat a hálózatok mĹąködésének társadalmi jelentőségére, s ezáltal kiemeli a jelenséget a kutatólabor falai közül. A tudományos eredmények, a feltárt mintázatok a múzeum falai között új kontextust nyernek, s ebben a megvilágításban a megfigyelések és hipotézisek egyre inkább esztétikai minőségként, jelentésként, üzenetként tĹąnnek föl.

„A Magyar Telekomnál folyamatosan hálózatokat építünk, üzemeltetünk és meggyőződésünk, hogy hálózataink és szolgáltatásaink révén előbbre juthat társadalmunk.  Ugyanakkor be kell vallanunk, hogy nem tudjuk megmondani - legfeljebb sejtjük - milyen változásokat indítanak meg társadalmi szinten ezek az összetett kapcsolódások. Ez a kérdés túlmutat rajtunk, itt már a természet- és a társadalomtudomány, a jövőkutatás és a mĹąvészetek terepén járunk. Kutatói kíváncsiságra és kreatív alkotói vízióra egyaránt szükség van ahhoz, hogy ezekről a témákról gondolkodjunk és Barabási Albert-László kiállítása segít megérteni, mit mond a tudomány és mit mond a mĹąvészet a hálózatokról és a jövőnkről.” – emelte ki a kiállításhoz kapcsolódó Most Fórumon tartott köszöntőjében Kutas István, a Magyar Telekom vállalati kommunikációs igazgatója. 

A Telekom rendezvénysorozata, a Most Fórum egy izgalmas beszélgetéssel teremtette meg a tárlat értelmezési keretét. Winkler Nóra, mĹąvészeti újságíró által vezetett kerekasztal-beszélgetés során a kiállítás témáját adó labor vezetője, Barabási Albert-László, illetve Szántó András író, mĹąvészeti tanácsadó járták körbe a hálózatkutatás és a mĹąvészet határterületeinek kérdéseit. Arra a felvetésre, hogy pontosan hogyan fogalmazná meg kutatói ars poeticáját, Barabási Albert-László így válaszolt: „Molekulák, sejtek hálózata alkotja a fizikai, biológiai létünket, és nagyjából egymilliárd neuron hálózatának mĹąködése termeti meg a tudatunkat. A gazdaság is a benne résztvevő szereplők hálózataként mĹąködik. A 21. század a hálózatok forradalmáról szól, hiszen ebben az évszázadban ismertük fel a kapcsolódás fontosságát – s ez teremti meg a hálózatkutatás szükségességét is.” 

A beszélgetésről készült felvétel:

Exkluzív interjú Barabási Albert-Lászlóval a Magenta podcaston:

A Magenta podcast célja, hogy digitális kötődéssel érdekességeket és tudást, példaértékĹą történeteket, valóban hasznos ajánlásokat nyújtson hallgatói számára, érthetővé és könnyebbé téve ezáltal az eligazodást mindennapjainkban. A kiállítás apropóján Barabási Albert-Lászlóval készítettünk mélyinterjút, mely ezen a linken érhető el.