Ha nem is jutott be valaki a kinézett egyetemi szakra, nincs oka különösebb elkeseredésre. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján például a programozás reális alternatíva számukra: a Codecool diákjainak 41 százaléka nem rendelkezik befejezett felsőoktatási végzettséggel, és körükben jelentős a valamilyen intézménybe fel nem vettek, vagy azt idő előtt otthagyók aránya is. Mégis, ma már mindannyian jól fizető állást mondhatnak magukénak az IT-szektorban.

Az informatikai szakok népszerĹąsége az évek folyamán egyre nőtt, ma már minden kilencedik jelentkező valamilyen, az informatika területéhez kapcsolódó szakirányt választ. A tíz legnépszerĹąbb főiskolai szakirány közül három is informatikához kötődik: a mérnökinformatikus 4., a programozóinformatikus 7., a gazdaságinformatikus pedig 9. a szakokra jelentkezők listáján.

Noha az idén a felsőoktatásba jelentkezők száma az elmúlt 20 év legalacsonyabbja – 91 ezer fő –, ez korántsem jelenti azt, hogy mindenkinek egyenes út vezet a választott intézménybe, a remélt szakma irányába. Az informatikai képzésekre a túljelentkezés megközelítőleg háromszoros, és még az első helyen jelentkezőknek is csupán kétharmadának jut hely az elmúlt évek tapasztalatai alapján. Így, bár az összesen jelentkezők száma csökkent, a szakirány népszerĹąségének további növekedése ezt ellensúlyozza, így nem lankad a túljelentkezési nyomás.

Az elmúlt évek fejleménye ugyanakkor az is, hogy egyre több – az egyetemi oktatásnál rövidebb, a piaci elvárásokhoz gyorsan alkalmazkodó – alternatíva áll rendelkezésre azok számára, akik nem tudják, vagy nem akarják az informatikai felsőoktatás keretein belül elsajátítani a vágyott hivatást. „Az átalakuló munkaerőpiac és a vele párhuzamosan formálódó oktatás egyik fontos jellemzője, hogy megszĹąntek az egyedül üdvözítő karrierutak. Ma már határozottan nem csak az egyetem elvégzése a belépő az IT-szektorba” – vélekedik Boda József, a Codecool alapító-ügyvezetője. Az évi mintegy kétezer, főiskolai és egyetemi körből kikerülő programozóinformatikus létszámához képest is jelentős számú, évi mintegy félezer fő a programozóiskolák rövidebb kurzusait teljesítve kerül a piacra. Ráadásul közülük sokan közvetlenül érettségi után, vagy pedig az egyetemi/főiskolai tanulmányaikat félbehagyva vágnak bele a programozás megtanulásába. Az IT-szektor azonban még ennél is több szakembert fel tudna venni; az iparágat érintő munkaerőhiány ugyanis továbbra is az informatikai vállalatok egyik legnagyobb megoldandó kihívása.

A Codecool Programozóiskola végzőseinek legutóbbi, az IVSZ által is auditált felmérése szerint a tanulók több mint fele (56%) egyetemi végzettség megszerzése helyett jelentkezett a Codecoolba. A Codecoolnál tanulók 15%-a érettségivel rendelkezett csak, amikor felvételt nyert az iskolába, 10-ből 4 Codecool tanuló pedig be nem fejezett főiskolai tanulmányt jelölt meg legmagasabb végzettségként. A hagyományos felsőoktatásból a Codecoolhoz érkezőknek csak egy kis részét teszik ki azok, akik informatikai szakirányra készültek. A bölcsészkar elhagyói mellett az orvos- és egészségtudomány valamint a gazdaságtudomány területéről is sokan a programozás területén találták meg számításukat. Az iskola elvégzése óta pedig mindannyian szoftverfejlesztőként, IT-tanácsadóként építenek karriert a Codecool partnercégeinek egyikénél.