A Fehérvár Médiacentrum Kft. lett a Székesfehérvár 99,2 MHz frekvenciára kiírt pályázati eljárás nyertese a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsának e heti döntése szerint. A testület több mint 63 millió forinttal támogatja közösségi szolgáltatók mĹąködési és üzemeltetési költségeit és burkolt reklám miatt megbírságolta a TV2 szolgáltatóját. A grémium elfogadott két tanulmányt is, amelyekből többek között kiderül, hogy a koronavírus-helyzetről leginkább a közmédiából tájékozódtak az emberek, és hogy egyre kevesebb nem magyar nyelvĹą film kerül a tévékbe.

Rádiós döntések és támogatások

A közösségi jellegĹą használatra kiírt helyi rádiós pályázati eljárásokban nyerteseket hirdetett a Médiatanács: a Cece 91,6 MHz-en a Katolikus Rádió Zrt., a Székesfehérvár 99,2 MHz-en az egyedüli pályázó, a Fehérvár Médiacentrum Kft. – a Vörösmarty Rádió korábbi üzemeltetője –  lett a győztes.

A testület elvégezte a Nyíregyháza 102,6 MHz körzeti frekvencia közösségi jellegĹą, valamint a Sátoraljaújhely 104,9 MHz helyi frekvencia kereskedelmi jellegĹą használatára benyújtott ajánlatok tartalmi vizsgálatát: az előbbi eljárásban a Médiahíd Kft.-től, az utóbbinál az egyedüli pályázótól, a Zemplén Televízió Közhasznú Nonprofit Kft.-től kért felvilágosítást. 

A szolgáltatók kérelmére a Médiatanács engedélyezte, hogy a Kazincbarcika 88,8 MHz-en mĹąködő, eddigi Rádió TOP július 15-től 88,8 Rádió 1 néven hálózatba kapcsolódjon a Budapest 96,4 MHz-en hallható Rádió 1-gyel. Szintén szolgáltatói kérésre a grémium hozzájárult, hogy az Európa Rádió Miskolc 90,4 MHz-es jogosultsága július 15-től hálózatba kapcsolódjon a debreceni, nyíregyházi és sátoraljaújhelyi jogosultságaival. A testület engedélyezte a Karc FM szolgáltatójának, hogy az idén márciusban elnyert, Miskolc 103,8 MHz-es jogosultságán a médiaszolgáltatást két hónapos haladékkal, szeptember 12-éig kezdhesse meg.

A Médiatanács a közösségi médiaszolgáltatók mĹąködési és üzemeltetési költségeit támogató pályázat negyedik fordulójában összesen több mint 63 millió forintot ítélt meg tizenhárom pályázónak. Tizenegy televízió vissza nem térítendő forráshoz jut: a vecsési WTV, a Pomáz Televízió, a sátoraljaújhelyi Zemplén TV, a Tótvázsony TV, a budakeszi BKTV, a berceli Gólya TV, a KisDuna TV Dunaharaszti, a Régió Tv Esztergom, a biatorbágyi Völgyhíd TV, valamint a fővárosi hatoscsatorna és a Centrum Televízió. A rádiók közül a kisvárdai Friss FM és a Rádió Törökszentmiklós pályázott sikeresen.

Burkolt reklám miatt bírságolta meg a Médiatanács a TV2 szolgáltatóját

A testület a TV2 szolgáltatójára 900 ezer forintos bírságot szabott ki, amiért a Tények Plusz címĹą mĹąsor egy februári adásában a Bors magazin nyereményjátékát úgy mutatta be, hogy az meghaladta az általános tájékoztatás kereteit, közvetlen népszerĹąsítő jellege volt, amely ösztönözhette a nézőket a napilap megvásárlására, ezt pedig a törvény – reklámblokkon kívüli mĹąsorrészben – nem teszi lehetővé. A Médiatanács a bírságok kiszabásakor minden esetben a fokozatosság és az arányosság elve alapján, az ügyek összes körülményét figyelembe véve állapítja meg a jogkövetkezmények adott formáját, mértékét.

Újabb bejelentés alapján, ismételten vizsgálta a grémium a Hír TV-n futó Bayer show április 26-ai adását. A bejelentő ezúttal az emberi méltóság megsértését kérte kivizsgálni. A tanács megállapította, hogy ebben az esetben sem mutatnak túl a magánérdek-sérelmen az ellenzéki politikusokat bíráló mĹąsorvezetői szavak, így a testület nem indít eljárást.

Kérelem alapján vizsgálta a Médiatanács az M1 Híradó egy május 20-ai adását, hogy szerepelt-e benne politikai hírhez fĹązött hírolvasói vélemény, értékelő magyarázat, amikor az M1 a német ARD csatorna a magyar egészségügyre vonatkozó, két magyar ellenzéki politikust megszólaltató szegmensét mutatta be. A grémium megállapította, hogy a hírolvasó által elmondottak nem tekinthetők véleménynek, azok, tényszerĹą, a hírhez kapcsolódó tájékoztatást tartalmaztak, ezért a kérelmet elutasította. A Médiatanács döntésében kitért arra is, hogy az elhangzott riport kapcsán kifogásolt kijelentések (pl. álhír) nem véleményként, értékelő magyarázatként jelentek meg, hanem a mĹąsorrész szerkesztési sajátosságaként és a rovat címeként. A szerkesztés módja pedig a médiaszolgáltató szerkesztői szabadságának körébe tartozik, amelyet a Médiatanács hatósági eljárás keretében nem vizsgálhat. 

Az emberek leginkább a közmédiából tájékozódtak a koronavírus-helyzetről 

A testület elfogadott egy új kutatást a lakosság járványhelyzet alatti médiahasználati és hírfogyasztási szokásairól, amiből kiderül, hogy a karantén alatt jelentősen megnövekedett az internetezők és tévénézők száma. A két platform együttesen több mint 90 százalékát fedte le a koronavírusos hírek közvetítésének: előbbi csoport 40 százaléka, utóbbinak 40-50 százaléka fordított több időt a hírekre. 

A járványhelyzet első két hónapjában a megkérdezettek 78 százaléka naponta vagy naponta többször, 92 százaléka pedig naponta vagy két-háromnaponta követte figyelemmel a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos aktuális információkat. Az internetezők 72 százaléka jelezte, hogy találkozott rémhírrel az időszakban, aminek a forrása elsősorban a közösségi média – és azon belül a Facebook – volt 66 százalékkal. A felmérésben résztvevők 63 százaléka gondolta azt, hogy a média túlfĹątötte a koronavírus témáját azzal, hogy túl sokat foglalkozott a járványhelyzettel, 60 százalékuk szerint viszont tárgyszerĹąen adtak hírt az újságírók. A hírverseny győztese a közmédia volt: a tévés szegmensben az M1, a rádióadók közül a Kossuth rádió vezetett. A felnőtt lakosság több mint fele naponta nézte az Operatív Törzs sajtótájékoztatóját, míg az internetezők fele két-háromnaponta találkozott olyan hírrel, amely a koronavirus.gov.hu oldalról származott. A megkérdezettek 84 százaléka volt elégedett a kormányzati tájékoztatások tartalmával. 

A grémium egy a 2015 és 2019 között eredeti nyelven sugárzott filmek közzétételének tapasztalataival foglalkozó dokumentumot is elfogadott, ami kiemeli, hogy az RTL Klub és a TV2 kínálatából vizsgált összesen 7601 film és sorozatepizód 58 százaléka készült eredetileg nem magyar nyelven. Az ilyen mĹąsorok száma az öt év alatt közel 43 százalékkal csökkent. Elsöprő volt az Egyesült Államokból importált alkotások fölénye 83,5 százalékkal, amit 8,3 százalékkal a török, 3,7 százalékkal a német mĹąvek követtek. A médiatörvény szerint az eredetileg nem magyar nyelven készített alkotások legalább negyedét eredeti nyelven, magyar felirattal is le kell adni. A hatóság vizsgálatából kiderült, hogy az eredeti nyelvĹą közreadást 168-szor mellőzték, míg a feliratozás csak tizenháromszor maradt el. Törvénysértést 90 alkalommal állapított meg a testület, amiből 87 a TV2-höz, három az RTL Klubhoz kötődött. A két tanulmány hamarosan elérhető lesz az NMHH honlapján.