Memóriabővítő sebész, Ĺąr-idegenvezető, önvezető autó-szerelő, esetleg drón forgalomirányító? A jelenlegi általános iskolás gyerekek 65 százaléka olyan munkát végez majd 2030-ban a World Economic Forum jelentése szerint, amely ma még nem is létezik, ugyanis a technológia fejlődése radikális változásokat hoz a munka világába is. Mindehhez pedig az oktatásnak is alkalmazkodnia szükséges, hiszen az iskolai rendszer szerte a világon olyan alapokon nyugszik, amelynek pilléreit még az iparosodás teremtette meg. De mit tanuljunk? Mitől lesz a tudásunk és a gyerekeink tudása jövőálló? Ennek járt utána az Allianz Hungária A jövőről egyszerĹąen videósorozatának aktuális részében.

A felforgató technológiák és az exponenciálisan növekvő tudományos fejlődés robbanásának korában az egyik legfontosabb feladatunk, hogy olyan alapkészségeket sajátítsunk el, amelyek segítségével egy bonyolult világ bonyolult problémáit is képesek leszünk megoldani, továbbá, hogy a problémákra tanulási lehetőségként tekintsünk. Tulajdonképpen alapjaiban kell megváltoztatni a tanuláshoz fĹąződő elgondolásainkat és hozzáállásunkat.

Életmóddá váló tanulás

Az Allianz Hungária által felkért szakértő, Zeitler Ádám, a Milestones Solutions Lab igazgatója is a megfelelő oktatásban látja a következő generációk helytállásának kulcsát a munka világában. „Azt ma még egyetlen jövőkutató sem tudja, hogy milyen lesz a világ, csak azt, hogy nagyon más. Azt viszont már most tudjuk, hogy a gyerekeinknek sok döntést kell majd meghozniuk, és korábban még sosem látott kérdésekre kell válaszokat találniuk. Korszakról korszakra, generációról generációra, de akár évről évre is változhat, épp milyen készségeket tartunk fontosnak, melyek a leghasznosabbak a boldogulásunkhoz, így nem az segít, ha ezekhez igazítjuk az oktatást. A munkaerőpiacon való sikeres boldoguláshoz szükséges készségekről szóló legfrissebb elemzéseket most legutóbb éppen a koronavírus-járvány állította a feje tetejére. Újra eltolódtak a hangsúlyok, és olyan készségek kerültek előtérbe, amelyek az otthoni, önálló munkavégzéshez, a stressz kezeléséhez, avagy a kreatív problémamegoldáshoz kapcsolhatóak” – mondja a szakértő.

Zeitler Ádám szerint három univerzális készség oktatására érdemes koncentrálni, amelyekre építve hatékonyan készülhetünk a jövőre:

•     komplex feladatok megoldása,
•     kritikus gondolkodás,
•     de legfőképp az örömteli tanulás, azaz annak elsajátítása, hogyan kell életünk végéig úgy tanulni, hogy azt ne kényszernek éljük meg.

Mindezekhez óriási segítségünkre vannak a klasszikus tudományterületek. „Ha a természettudományok, a társadalomtudományok, a humán tudományok és a mĹąvészetek, illetve a numerikus tudományok terén képzettek vagyunk, akkor meglesznek a szükséges készségeink ahhoz, hogy modern kentaurokként, a technológiával együttmĹąködve legyünk sikeresek a tudásrobbanás korszakában” – véli a szakértő.

„A megfelelő oktatásnak kulcsszerepe van abban, hogy miként nézünk szembe a jövővel: elébe megyünk vagy hátránnyal indulunk. Radikális munkaerőpiaci átalakulás közepén vagyunk, amit a koronavírus csak tetézett. Felkészülten kell várnunk a holnapot, ehhez pedig az alkalmazkodás, a folyamatos tanulás elengedhetetlen” – fogalmaz Dorn Gabriella, az Allianz Hungária Marketing és Kommunikációs vezetője.

Új tudás születik

A jövőben tehát olyan helyzetekben kell majd hasznosítanunk a tudásunkat, amelyek ismeretlenek, kiszámíthatatlanok és váratlanul következnek be. Az OECD előrejelzése szerint az oktatásnak nem csupán arra kell törekednie, hogy a munka világára készítse fel a fiatalokat, hanem egyben aktív, felelős és elkötelezett polgárokat is kell nevelnie, akik többek között képesek a készségeiket és tudásukat mobilizálni. A jövő azoké a kreatív fiataloké, akik:

•     egyértelmĹą és értelmes célokat tudnak megfogalmazni,
•     együtt tudnak mĹąködni különböző perspektívákkal bíró emberekkel,
•     meglátják a még kiaknázatlan lehetőségeket,
•     többféle megoldást tudnak kidolgozni a globális problémákra.

A hangsúly az alkalmazkodáson, az innovációs képességen és a közös alkotáson lesz, amelyeknek eredményeként új tudás, új termékek, szolgáltatások, iparágak születhetnek. Az oktatásnak pedig készen kell állnia arra, hogy minderre felkészítse a fiatalokat, fel kell keltenie természetes kíváncsiságukat és nyitottá kell tennie őket az önálló, kreatív problémamegoldásra.