A Világgazdasági Fórum és az Accenture közös tanulmánya az új felelős vezetési modell 5 alaptényezőjét azonosította, amelyek az „érintettek kapitalizmusához” (stakeholder capitalism) köthetők. A kifejezés magában foglalja nem csak a vállalatok részvényeseit, hanem minden érdekeltet (munkatársak, ügyfelek, partnerek, fogyasztók, helyi közösségek stb.). Ez a modell a szervezeti teljesítményt, valamint a pozitív társadalmi és környezeti hatást állítja a középpontba.

A tanulmány szerint a vezetőknek az alábbi tulajdonságokra és képességekre lesz szükségük a következő évtized kihívásainak legyőzésére, a vállalatuk növekedésének gyorsítására és a pozitív társadalmi hatások elérésére:

• Érdekeltek bevonása – Az általános bizalom és a pozitív hatás fenntartása úgy, hogy a vezetők a vállalat mĹąködésében érintett csoportok érdekeit szem előtt tartva hozzák meg döntéseiket, valamint ösztönözzék az olyan befogadó környezet kialakítását, amelyben mindenki a közösség részének érezheti magát és kifejezheti a véleményét. 
• Érzelem és intuíció – Az elkötelezettség és a kreativitás elősegítése, a vezetők empatikus és nyitott hozzáállásával. 
• Küldetés és cél – A közös célok előmozdítása a fenntartható jólét közös jövőképének felvázolásával.
• Technológia és innováció – Szervezeti és társadalmi értékteremtés az új technológiákhoz kapcsolódó felelős innovációval. 
• Intellektus és felismerések – A sikerhez vezető új utak felfedezése és fejlesztése a folyamatos tanulás és tudásmegosztás révén.

A felelős vezetés öt eleme

„A klímaválság, a növekvő egyenlőtlenség és a gazdasági bizonytalanság minden korábbinál jobban veszélyezteti az emberi jóllétet” – mutatott rá Adrian Monck, a Világgazdasági Fórum ügyvezető igazgatója. „Egy olyan, az érintetteket bevonó szemléletre van szükség, amelynek során a vállalatok a vállalkozó szellemet a céltudatossággal ötvözve, másokkal együtt dolgoznak a mĹąködésüknek otthont adó környezet állapotának javításán. Jó hír, hogy a következő generációk készen állnak az ehhez szükséges vezetői készségek elsajátítására.”

„Az új vezetői szemlélet nyomában” (Seeking New Leadership) címĹą jelentés elkészítéséhez több mint 20 ezer emberrel készítettek interjút – köztük a Világgazdasági Fórum „Young Global Leaders” és „Global Shapers” közösségének tagjaival (a jövő vezetőivel); vezérigazgatókkal és más cégvezetőkkel; munkavállalókkal, fogyasztókkal és egyéb érdekelt csoportokkal. Emellett ökonometriai elemzést végeztek a vállalati teljesítményről is, illetve további kutatásokat is folytattak a projekt során.

A jelentés szerint egyre erősödő elvárás a vállalatokkal szemben, hogy a „nyereséges mĹąködésért” cserébe oldják meg a környezetvédelmi, társadalmi és gazdasági problémákat. A megkérdezett fiatal vezetők 61%-a például úgy véli, hogy egy üzleti modellnek csak akkor van létjogosultsága, ha a nyereséges növekedés mellett pozitív társadalmi hatással is bír. A vállalatvezetők és az érintettek túlnyomó többsége (79% és 73%) úgy véli, hogy a feltörekvő technológiákban rejlő lehetőségeknek a társadalomban betöltött szerepkörük újraértékelésére kell ösztönözniük a vállalatokat. 

A vizsgálat szerint sok vállalatvezető viselkedése nem áll összhangban az érintettek elvárásaival, akik több érzelemmel és intuícióval rendelkező, küldetés- és céltudatos vezetőket látnának szívesen a szervezetek élén. A kutatás részeként egy 500 Y- és Z-generációs (azaz 1980 után született) fogyasztóból álló online fókuszcsoportos felmérést is végeztek. Ennek eredményei alapján a fiatalok úgy vélik, hogy a következő évtizedben a felelős vezetés 5 elemét alkalmazó szemléletre lesz szükség a vezetői döntéshozatalhoz.

A fenntarthatóság, a bizalom és az innováció hatása a teljesítményre 

A tanulmányból az is kiderül, hogy a nyereség és a felelős vezetés nem feltétlenül zárják ki egymást, sőt, összefüggés van a felelős vezetés és a jobb pénzügyi teljesítmény között. Az Accenture megvizsgálta több mint 2500 tőzsdén jegyzett vállalat pénzügyi teljesítményét, és a fenntarthatóságra, az érintettek bizalmára és az innovációra hatást gyakorló intézkedéseket a 2015 és 2018 közötti időszakban.

Fő megállapítás: az innováció és az érintettek bizalmának megszerzése terén sikeres vállalatok pénzügyi szempontból is jobban teljesítenek versenytársaiknál. Üzleti eredményük 3,1%-kal haladja meg a piaci átlagot, és részvényeseiknek is magasabb megtérülést nyújtanak. Ezenkívül azok az iparágvezető innovációikról ismert cégek, amelyek élvezik az érintettek bizalmát és pénzügyi szempontból is jobban teljesítenek nagyobb arányban rendelkeznek a felelős vezetés mind az öt elemével. 

„A szervezeti növekedés, valamint a pozitív társadalmi és környezeti hatás ösztönzése nem pusztán lehetősége, hanem egyenesen kötelessége a vállalatoknak. Ennek első lépése a felelős vezetés fogalmának újradefiniálása” – nyilatkozta Ellyn Shook, az Accenture vezetői kultúráért és emberi erőforrásokért felelős vezetője. „Az új generáció élen jár ezen a területen. Ők már tudatosan törekszenek arra, hogy ezeket a tulajdonságokat szem előtt tartva teremtsenek üzleti értéket – természetes küldetéstudattal, az érintetteket bevonva és magától értetődő empátiával. A ‘Young Global Leaders’ és a ‘Global Shapers’ közösségek tagjaival folytatott együttmĹąködés révén nagy örömmel azonosítjuk ezeket az új vezetői készségeket, és ösztönözzük elsajátításukat a világ jövőjét formáló egyének és csapatok körében.” 

A vizsgálat az Accenture és a Világgazdasági Fórum Young Global Leaders és Global Shapers közösségei több éves közös kezdeményezésének első lépése. A közös munka célja a felelős vezetés új keretrendszerének megalkotása, és segítségnyújtás a szervezeteknek az optimális környezet kialakításához. 

A kutatásról

A 2019-es kutatás több szálon futott. Az Accenture „Responsible Business” felmerésében 2 298 cégvezetőt és 2 971 érintettet kérdeztek meg 11 országban. Az Accenture „Whole Brain Leadership” vizsgálatában 11 400 fogyasztót és munkavállalót, valamint 200 vezérigazgató-helyettesi szintĹą vezetőt kérdeztek 6 országban. A Világgazdasági Fórum „Young Global Leaders” és „Global Shapers” közösségeinek felmérése is a vizsgálat részét képezte (1 830 válaszadóval); csakúgy, mint a tőzsdei vállalatok adataival végzett gazdasági modellezés.