Az ALEPH is Y2KI-náthát kapott?

Ugye megmondtam, hogy jó lesz még az Y2K puskaport szárazon tartani!
A januárt azzal kezdtem, hogy letudtam a BME Könyvtár ellen elkövetett néhány bűnömet. No, persze újabb bűnökbe estem, pár könyvet megint kikölcsönöztem. A könyvtárosnő szívélyesen mosolyogva hívta föl a figyelmemet arra, hogy most (mármint a vizsgaidőszakban) a könyveket csak két hétre kölcsönzik. Ezzel együtt aprócska probléma még, hogy az ALEPH, a könyvtárkezelő program, így január 2-án, a két hét leteltét mindenkinek csökönyösen csak január 8-ára volt hajlandó bejegyezni. Hívjam föl telefonon a könyvtárat, legkésőbb hétfőig, addigra valószínűleg sikerül elhárítani a problémát. Nos, még nem hívtam őket, de gyanítom, hogy e mögött is valami dátumkezelési nyűg állhatott, miután a hírekben sorra olvasom az Y2K-balhékat. Hogy a svédeknél nem indultak el a mozdonyok, hogy egy amerikai fűszerboltban, vagy hol, nem fogadta a pénztárkezelő program a hitelkártyákat, mert mégiscsak 1901. január elsején érezte magát stb. Magyar példák is jöttek. Továbbá, néhány cég - vélhetően presztízsből - nyilvánosságra sem hozta a problémát, hacsak az átok média világgá nem kürtölte más forrásból.

Programhibák pedig voltak, vannak és lesznek. Amíg csak programozók élnek e földtekén. A mostani évváltás kapcsán viszont az a régi nosztalgiám bújt elő, hogy a múlt év éppen vasárnappal zárult. Az új év tehát kezdődhetne egészen más naptárrendben. Olyanban, amely öröknaptárt biztosítana. A francba küldve a Gergely-naptárt, ráadásul egy új évezred kezdetén. Fiatalabb koromban - talán fizikusi fertőzöttségem folytán - nagyon lelkesedtem azért a konstrukcióért, amely mind a 12 hónapot 30 naposnak képzelte, benne három dekáddal, vagy hat pentáddal. A 365 nap persze így nem jött volna ki, ezért minden negyedév végén lett volna egy munkaszüneti nap, kvázi évszakváltó ünnep, az év végén pedig egy évbúcsúztató nap, legyen mindig Szilveszter a Szilveszter. A Föld forgási periódusa persze így sem jönne ki, ezért időnként szökőnapot is tartani kéne. Az elképzelés szerint ezt nem februárra, hanem június végére kellene tenni, ami az év végi télnap szimmetrikus nyári kiadásaként értelmezhető, de sajnos csak négyévente volna élvezhető.

Hogy mi lenne a pihenőnapokkal? Hát azokkal van némi probléma. Ha minden tizedik nap lenne szabad (dekádonként), az túl hosszú. Ha minden ötödik, akkor talán még rendben is volnánk, 4-szer 9 órás munkanapokkal 36 órát kellene valahogy elütnünk a munkahelyen, a 8 órás műszakban dolgozók pedig 32-t dolgoznának. Mondjuk, elismerve azt, hogy a több műszakos munka emberrongálóbb.

Mi volna a rendszer előnye? A rend. Ami az informatikusoknak mindig csábítóbb, mint a káosz. Pedig a természet, tetszik nekünk, vagy sem, bizony a káoszt részesíti előnyben. Mellesleg, ezután nem csak az unalmasan ismétlődő hétköznapok mennének az idegeinkre, hanem még a monoton telő évszakok, ugyanarra a napra eső ünnepek, tök ugyanolyan évek is, ecetera-ecetera. Nem lenne többé szükség a Gauss-féle húsvétszámítási algoritmusra ahhoz, hogy kiderítsük, mikor lesz a következő évben a húsvét. Amit egyébként még a pápaság is félreszámolt, valamikor a múlt század első éveiben, úgyhogy abban az évben rendhagyó időben tartották a húsvétot. Mert a naptárakat már rég kinyomtatták, mire észrevették a hibát. Szóval, nem csak Y2K-problémák keserítették az emberiség életét! Egyébként kíváncsi volnék rá, hány olvasó tudná kiszámítani egy évszámból, hogy milyen nappal fog kezdődni az év?

Világnaptár, világidő. Folyton álmodozunk valami jobbról, Azután csak maradnak a csökött hagyományok. Ezer fonallal visszahúzva a gubóba, mint a lepkebábot. De, bizony mondom néktek, nagyon haragszom az amerikaiakra, amiért úgy lépték át a harmadik évezred küszöbét, hogy képtelenek voltak széles körben bevezetni az SI mértékegységrendszert. Vagy akkor állítsák oda a Párizs melletti Sévres-be a (Fahrenheitban) hőn szeretett mértékegységeik etalonjait a méterrúd és a kilogramm mellé. A Nautical Mile igen jól mutatna, klimatizált fülkében elhelyezve, és platina-irídium ötvözetbe vésve! Bár nem tudom, elférne-e Sévres határain belül. Ja, mellesleg a méteretalont is elmérték. Hát, semmi sem lehet tökéletes.

 
 
 

Kapcsolódó cikkek

 

Belépés

 

 

Regisztráció