A statisztikák szerint még soha nem volt ennyire biztonságos a repülés, noha világszinten rekordszámú, négymilliárd utas ült repülőgépre. A vállalati és légi biztosításra specializálódott Allianz Global Corporate & Specialty (AGCS) és a repülésre és Ĺąrhajózásra szakosodott Embry-Riddle Aeronautical University közös „Légi közlekedési kockázatok 2020-ban: biztonság és helyzetértékelés” címĹą jelentéses szerint, a halálos kimenetelĹą baleseteket tekintve még sosem volt ennyire biztonságos időszak a nemzetközi légiközlekedési ágazatban, mint az utóbbi néhány évben.

Az elmúlt négy évből három is bekerült a légiközlekedési ágazat legbiztonságosabb évei közé. Például 2017-ben 60 év után először nem történt halálos kimenetelĹą baleset utasszállító repülőgéppel, így ez számít a valaha volt legbiztonságosabb évnek.  Az Aviation Safety Network* (Légiközlekedés-biztonsági Hálózat) statisztikái szerint 2018-as év – melyben összesen 15 halálos baleset történt 556 áldozattal – a harmadik legbiztonságosabb év, 2015 pedig a második helyen áll. A jelentésből kiderül, hogy más közlekedési módokhoz képest (például a gépjármĹą és a kerékpár), illetve más váratlan eseményekkel (például lőfegyver-baleset vagy kutyatámadás) összehasonlítva rendkívül csekély az esélye annak, hogy valaki repülési balesetben veszítse életét.

Számtalan biztonsági fejlesztés

„A biztonságosabb légi közlekedés elsősorban az új technológiáknak, a hatékonyabb pilótaképzésnek, valamint a fejlettebb gyártási és üzemletetési és szabályozási folyamatoknak köszönhető ” – mondta Tom Fadden, az AGCS légi közlekedési részlegének globális igazgatója.

Az aerodinamikai és repülőgépvázat érintő fejlesztések, az elektronikus repülésvezérlő rendszerrel felszerelt repülőgépek, és a hatékonyabb biztonsági ellenőrzések hatására az elmúlt évtizedekben látványosan javultak a baleseti mutatók. A hajtómĹągyártók egyúttal szinte teljesen kiküszöbölték a hajtómĹą-meghibásodás kockázatát. A rádió és repülőelektronikai rendszerek ma már rendkívül pontosak, emellett a fejlettebb légiforgalmi irányítási technológiák és a jobb ütközéselhárító rendszerek kedvező hatása is érezhető.

„A pilótáknak napjainkban sokkal több információ áll a rendelkezésére valós időben, a jelenlegi navigációs rendszerek pedig képesek ezredmérföld pontossággal meghatározni a repülőgép helyzetét” – mondta E. David Williams, az Embry-Riddle Aeronautical University adjunktusa, majd hozzátette: „A tudományos fejlődésnek köszönhetően a légiközlekedési ágazatban is jobban értjük, hogyan hatnak az emberi tényezők a biztonságra. Egyéb szempontok mellett kiemelten fontos kérdéskörré vált a pilóták fáradtsága, a képzés és a személyzeti erőforrás-gazdálkodás.”

Gyakoribb turbulencia – és ezzel több biztosítási esemény – várható

Bár az utasok minden eddiginél nagyobb biztonságban érezhetik magukat a fedélzeten, a jelentés szerint fel kell készülniük arra, hogy gyakoribbak lesznek a turbulenciák. 2019. júliusában majdnem negyvenen sérültek meg az Air Canada Vancouverből Sydneybe tartó járatán: a gép erős turbulenciába került, ezért kényszerleszállást kellett végrehajtania – és ez csak egy volt a repülőjáratokon világszerte nap mint nap előforduló rendkívüli események közül. Az éghajlatváltozás és a bolygó felmelegedése miatt a következő évtizedekben várhatóan erősebbé válik a turbulencia, különösen az Európa és Észak-Amerika közötti járatok esetében.

Noha a légiközlekedési ágazat biztonsági mutatói az elmúlt évtizedekben – különösen a halálos kimenetelĹą balesetek tekintetében – jelentősen javultak, továbbra is nagy számban és egyre jelentősebb nagyságrendben fordulnak elő biztosítási események. Az AGCS a légi biztosítási ágazatban több mint ötvenezer, 14,8 milliárd eurót (16,3 milliárd USA dollár) meghaladó összértékĹą biztosítási eseményt elemzett a 2013 és 2018 közötti időszakból. Az összes biztosítási esemény értékének több mint felét teszik ki  az ütközések és a zuhanások. Fontos tudni azonban, hogy nemcsak a végzetes repülőgép-szerencsétlenségek tartoznak e körbe, hanem az idegen tárgyak okozta sérülések vagy a zsúfolt reptereken előforduló földi ütközések is. A káreseményeknek számos egyéb oka is lehet, például az utasok elcsúszása vagy elesése, gépi üzemzavar és hajtómĹą-meghibásodás, felszállási tilalom vagy félretankolás. Ezek következtében a légijármĹą-gyártók, a légitársaságok és biztosítóik egyaránt egyre nagyobb veszteségeket szenvednek el.

Költséges javítások – a bérelt hajtómĹą drágább volt, mint az egész repülőgép

Az újgenerációs repülőgépek egyre bonyolultabbak: az üzemanyag-fogyasztás csökkentése érdekében gyakran könnyĹą összetett anyagok (pl. szénszál rétegek) felhasználásával készülnek, és kifinomult technológiával szerelik fel őket, emiatt azonban a javításuk és a felszállási tilalmak miatti költségek is nőnek. „Nemrég volt egy biztosítási eseményünk, ahol hajtómĹąvet kellett bérelni az egyik repülőgéphez, amíg a saját hajtómĹąvét megjavítják. A bérelt hajtómĹą értéke meghaladta a teljes repülőgépét az eredeti motorjával együtt” – emlékezett vissza David Watkins, az AGCS észak-amerikai általános légiközlekedési részlegének regionális igazgatója.

________________

* Az Aviation Safety Network 2019 januárjában tette közzé a 2018. évi légiközlekedési baleseti statisztikákat.