Kiugróan magas szakmai érdeklődés jellemezte a mai napon lezajlott 6. Venture Capital Summit-ot. Az izraeli szakemberek és az egyre több nemzetközi piacteremtéshez kapcsolódó témakör azt mutatja, hogy a magyar kockázati tőkepiac szintet ugrott, felkerültünk a világtérképre és a startup kultúra kialakítása helyett már a valódi babérok learatása, a tőzsdére való kijutás, illetve a sikeres EXIT jelentik a kihívást, s egyben a fő motivációt.

A konferencián elsőként az Izraelből érkezett Jay Kalish (OurCrowd) mutatta be a kockázati tőkeportfóliók menedzselésére szolgáló, OurCrowd nevre hallgató "közösségi tőkefinanszírozási platform" megoldásukat, amely lehetővé teszi, hogy demokratikusabb keretek között kapcsolódhassanak be a kisbefektetők a portfóliók munkájába és ráhatásuk legyen arra, hogy a befektetési alap pontosan hova helyezze pénzüket. Izrael a világon a leginnovatívabb ország, elsősorban talán azért, mert az izraeli cégek nem félnek kockáztatni, és fegyelmezetten keresik az üzleti lehetőségeket, s ha kell, rutinszerĹąen hoznak létre formabontó elképzeléseket is, legyen szó IT megoldásról, vízkezelési technológiákról vagy akár egészségügyi megoldásokról. Az izraeli kockázati tőkepiac sikerét bizonyítja, hogy 2013 óta megháromszorozódott a kockázati tőke beáramlása. Nem véletlen, hogy egyre több izraeli alap tesz látogatást vagy nyit képviseletet Magyarországon: a hazai kockázati tőkepiac már felkerült a térképre, az itt innovációba ölt pénzeket pedig a világ bármely pontjáról lehet látni. 

Ezután Török Józseftől (Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt.) tudhattuk meg, hogy a 8 éve indult SZTA hogyan segíti a vállalkozásokat üzleti céljaik elérésében. A siker számokban is megmutatható: mĹąködése óta 111 befektetést hajtott végre, 15 milliárd forintnyi tőkét helyezett ki a vállalkozásokban; s mindez közel 40 exitet eredményezett, rendkívül rövid, átlagosan 2,5 éves befektetési ciklussal. A rövid ciklus egyik oka, hogy az SZTA lehetővé teszi, hogy az Alapítók kivásárolják a tőkealapot, amivel gyakran élnek is a sikereikben már lubickoló tulajdonosok. Érzékelhető a változás az SZTA-ba érkező projektötletek kapcsán: nagyobb tudatosság jellemző a pénzügyek kezelése kapcsán; s míg pár éve még forgótőkét igényeltek volna a vállalkozások, ma inkább marketingre, nemzetközi piacokra valóm kilépésre költenének.

Globális problémákkal terhelt világban élünk - a jelenlegi fő kihívás, a „fenntarthatóság” máris új utak keresésére ösztönözte a vállalkozókat és a civil társadalom tagjait. Egy civil ügy finanszírozása  nem vonzó befektetési célpont, pedig a jelenlegi paradigmaváltás kapcsán szükséges és üzletileg is értékelhető szerepe van. Szalay Orsolya, az Erste Social Banking vezetője azt mutatta be előadásában, hogy a civil kezdeményezésekre sokféle konstrukcióban, sokféle válasz adható. Egy 10 évre kötött Uniós finanszírozási keretszerződésnek köszönhetően most olyan szereplőket is tudnak támogatni, akiknek egyébként ez nem lenne lehetséges. A legvonzóbb nyilván az ICT szektor, hiszen ma az informatikai változások váltják ki a legnagyobb társadalmi hullámokat, ugyanakkor az Erste más témakörökre is nyitott, annak tárgya lehet akár egy innovatív tanulóház, különleges szabadulószoba, ízlelő étterem, anyabarát munkahely, autistáknak készült étterem, mozgó adománybolt vagy fertőző víz kezeléséhez kapcsolódó technológia. A Bank  eddig 1 millió eurónyi összeget helyezett ki hazai civil szervezeteknél - ami nem jár kiugró anyagi sikerrel - ugyanakkor a beérkező kérések száma a duplájára emelkedett, ami egyértelmĹąen a folyamat sikerét mutatja.

Kockázati tőkebefektetés kapcsán nemrég még meglepő lett volna kínai-izraeli együttmĹąködések emlegetése. dr. Ronen Dagon előadásában kiemelte, hogy pár év tudatos munkájának az eredményeképpen ma már 8 milliárd dollárnyi kínai befektetés öntözi az izraeli innovatív vállalkozásokat. Az egykori miniszterelnöki tanácsadó adatokkal és grafikonokkal igazolta, hogy Izrael valóban elképesztő összegeket fektet az innovációba és az oktatásba. Ronen vállalkozása, a Compass Ventures Group az egész világon üzletel, jelenlegi fő fókusza Kelet-Ázsia, főleg Kína - a kapcsolatrendszernek, a meglévő helyismeretnek és a hatalmas piaci potenciálnak köszönhetően. A kínai piac méretéről minden elárul, hogy az ottani "szilícium völgyében" keletkező GDP önmagában már a kétszerese Magyarországnak éves összetermelésének. Sok szempontból fontos a kínaiak számára az izraeli kapcsolat: a kínaiak szeretnek befektetni, mentalitásuk viszont eltér az amerikaitól - az időnek, pénznek és ígéretnek is más a jelentősége - jól jön Izrael, mint egy köztes szereplő, aki segít a nemzetközi piacokhoz közelíteni a kínai pénzből finanszírozott innovációkat.

A konferencia első kerekasztal-beszélgetése a nagyvállalati befektetők kihívásait járta körbe; Lakatos Péter (Videoton) és Wolf László (OTP Bank) beszélgetését dr. Fehérváry Ákos (Baker & McKenzie) moderálta. Kiderült, hogy a befektetések kapcsán az OTP-t nem tisztán pénzügyi szempontok vezérlik, a lényeg, hogyaz innovációnak van-e valódi piaca, illetve, hogy mennyire van közel a bank alaptevékenységéhez. Exit-tapasztalattal még nem rendelkeznek, ám ahogy Wolf László elmondta, a befektetéseikkel élő cégek a mai napig mĹąködnek, ám messze vannak a valódi pénzügyi sikertől. Jó példa erre a Simple, amely egy nagyon hasznos, innovatív alkalmazás, üzleti eredményt még nem hozott, ám az ügyfélmegtartásban egészen biztos, hogy hozott hasznot az OTP-nek. Lakatos Péter a "core know-how" fájó hiányát emelte ki, hiszen míg a nulláról nehéz szintet ugrani, ha van egy valamilyen szinten már kivitelezett gondolat, akkor jóval könnyebb pozitív döntést hozni. A projektek kiválasztásakor ő a zsigereiben bízik: nem mond igent, ha ő a 270-ik megkeresett befektető, csak olyan témával  foglalkozik, amit megért, és vár vissza pénzt a befektetésből. A bizalom is fontos, ám az ehhez kapcsolódó kockázatok, beárazhatóak.

A Jeremie, illetve az S3 Intelligens szakosodási tőkeprogram kezdeti tapasztalatait vitatták meg a következő kerekasztal résztvevői: Herczeg Gábor (Finatech Capital), és Rudas Gábor (CV Alapkezelő) dr. Szabó Pál (Bird & Bird) moderálásával. A fő tanulság egyértelmĹąen az volt, hogy a Jeremie program folytatásában részt vevő cégek már jóval tudatosabb mĹąködésre képesek, mint a korábbi szakaszokban feltĹąnő startupok. Még mindig vannak projektgazdák, akik tapasztalat nélkül, mindössze egy jó gondolatra alapozva, egy közepesen jó pitch és üzleti terv birtokában kívánnak tőkét szerezni, ám a Jeremie 2 nem erre lett kitalálva. A 200 milliós belépési küszöb ugyanis nagyobb falat, érett szereplőket és konszolidált struktúrát kíván, amihez valóban jó fejlődési alapot szolgáltatott a Jeremie első néhány köre. 

A Venture Capital Summit fórumot biztosított a startupoknak is: Kaszab István (Aluinvent), Kolbert István (Gamelab & Coca-Cola Esport Center) és Lám István (Tresorit) beszélgetett a befektetők és a startupok közötti kapcsolatokról. Lám István kiemelte, hogy "a közös munka, a közös megtérülés akkor lehetséges, ha a befektető is jártas az adott területen, s ha egy probléma felmerül, azt tényleg hatékonyan, felesleges körök nélkül lehessen megoldani. Felmerült továbbá, hogy a tulajdonost nem szabad felszínesen kezelni, mivel kevesebb időt tölt a befektetéssel, mint a management, ezért, hangsúlyt kell fektetni a hatékony kommunikációra, videók, kézzel fogható és gyorsan emészthető anyagokkal kell szolgálni, mert a megértés minősége alapjaiban határozzák meg, hogy a kapcsolódó döntések helyesek lesznek-e.

A konferencia utolsó részében érdekfeszítő kerekasztal-beszélgetéseket hallgathattak meg a résztvevők. Előbb az érettebb szakaszban lévő startupok menedzseléséről beszélgetett Galácz Ábel (Lead Ventures), Tánczos Péter (Euroventures) és SzĹącs Gergely (Valor Capital) vitatták meg Málnay Barnabás (SmartWare.tech) moderálásával, mikor érdemes érett szakaszban lévő vállalkozásokba fektetni, illetve, hogy mik az intő jelek a nemzetközi piacra lépés, illetve az ideális EXIT elérése kapcsán.