Növelni kell az oktatásra szánt forrásokat minden területen. Nem csupán a tanárok fizetésének versenyképessé tételével, hanem a szakképzési centrumok technikai fejlesztésével, illetve a tudásátadást segítő digitális eszközök használatával is – hangsúlyozza az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség (EJMSZ) elnöke. Dr. Ábrahám László arra is felhívja a figyelmet, hogy a jövőben a tanárok képzését, fejlesztését muszáj kiemelten kezelni. Enélkül elképzelhetetlen, hogy bővüljön azon gyerekeknek a száma, akik a mĹąszaki-és természettudományos pályák érdeklődnek. 

„Ma még kevesebbet fordítunk GDP arányosan az oktatásra, mint az EU-ban általában. Ezen viszont mindenképpen változtatni kell, hogy megőrizhessük az eddig elért eredményeinket, és hosszútávon is biztosítsuk az ország gazdasági fejlődését.” – hangsúlyozta Dr. Ábrahám László, az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség elnöke, aki szerint az oktatásra elköltött forintok sokszorosan térülnek meg. Elég arra gondolni, hogy jelenleg is számtalan hazai és nemzetközi vállalat a magyar szakemberek tudására, kreativitására és az általuk nyújtott magas hozzáadott értékre építve tervezi a beruházásait. Az igényeknek pedig csak úgy lehet megfelelni, ha folyamatosan garantálni tudjuk a hozzáértő munkavállalók utánpótlását - legyen szó technikusokról, operátorokról, vagy épp folyamatvezérlő mérnökökről. 

Ennek alapján a szakképző centrumok felszereltségét minél előbb korszerĹąsíteni kell, hogy az intézményekben folyó tanítás még színvonalasabb legyen. Cél, hogy valóban olyan technológiákat, gépeket, eszközöket használjanak a fiatalok, amelyeket a termelő vállalatoknál jelenleg is alkalmaznak. Utóbbiak számára ugyanakkor lehetővé kell tenni, hogy támogathassák is az iskolákat és a szakképzési járulék rendszerén keresztül aktívan hozzájáruljanak a jövő szakembereinek kineveléséhez – állapítja meg az EJMSZ elnöke.

Hozzátette az oktató munka fejlesztésének részévé kell tenni a digitális megoldások beillesztését a tanításba. Azonban ennek elengedhetetlen feltétele a tanárok felkészítése ezek készség szintĹą használatára, aminek köszönhetően érthetőbbé, befogadhatóbbá, színesebbé, élménydúsabbá tehetők a gyerekek számára a mĹąszaki és természettudományos ismeretek, információk.  

„Tisztában vagyunk vele, hogy a tanárok jelenleg a kapacitásaik határán járnak. A tantervi kötelezettségek, a lexikális ismeretekre építő tananyag átadása komoly energiákat követel tőlük, és emiatt az önfejlesztésre, az új megoldások megismerésére már kevés idejük marad. Abban bízunk, hogy az újragondolt NAT már ezen a téren is segítséget nyújt nekik. Több szabadságot, hasznos eszközöket, rugalmasabb követelményrendszert, amelyek révén az oktatók még hatékonyabban támogathatják a gyerekeket a saját képességeik fejlesztésében, a tudásuk gyakorlati, célirányos gyarapításában.” – emelte ki Dr. Ábrahám László, aki zárásként megjegyezte, hogy az EJMSZ tagvállalatai igazi áttörést az oktatásban a bérviszonyok rendezésétől várnak. Amint sikerül a tanárok fizetését a versenyszférában elérhető keresetekhez igazítani, akkor ez a pálya ismét több olyan embert fog vonzani, akik már most is kedvet éreznek a gyerekkel való foglalkozáshoz, a tanításhoz, de anyagi okok miatt erre jelenleg nem mernek vállalkozni.