A kriptovalutákat fialó blokklánc-technológia bevezetése ugyan még várat magára, de a pénzügyek digitalizálása már így is az üzleti modell teljes újragondolására késztette a bankszektor innovatívabb szereplőit – számolt be tapasztalatairól Hetényi Márk, az MKB vezérizgató-helyettese az Infotér 2018 konferencián. 

Somkuti András, az elektronikus aláírás specialista Netlock ügyvezetője és a Docler Csoport elnöke, előadásában elmondta, a munkaerőpiac lényegében elérte a teljes foglalkoztatottságot, igy a magyar GDP növekedés fenntartásának záloga a digitalizáció lehet. Az e-aláírásra épülő technológia mind a versenyszférában, mind a közigazgatásban jelentős hatékonyság növelést hordoz magában, amely a gazdasági bővülés egyetlen útja lehet.

„A digitalizálás már nem csupán számítástechnikai fejlesztéseket jelent a pénzügyi szektorban, hanem az eddigi üzleti modell megváltoztatását is” – kezdte felszólalását Hetényi Márk, az MKB vezérigazgató-helyettese. Aki szerint a magyar pénzügyi szférában unikális, ahogyan bevallottan jókora kockázatot vállalva – a szervezeti felépítéstől a vállalati folyamatokon át az ügyfélkiszolgálásig – mindent a technológia lehetőségekben rejlő lehetőségek kibontásának rendeltek alá. A követendő utat nem a nemzetközi bankvilág, hanem a számítástechnikát kreatívan használó sikersztorik jelölték ki számukra. Hetényi elmondása szerint az online könyváruházból globális kereskedelmi hálózattá fejlődött Amazon, vagy a mezőgazdaságot felhőalapú Ĺąrtechnológiával támogató John Deere „traktorgyár” példája lebegett a szemük előtt. 

Az MKB vezérigazgató-helyettese szerint az open banking elve mentén bevezetett új nemzetközi előírások miatt a pénzintézetek így is, úgy is kötelesek megoszthatóvá tenni az adatvagyonukat, ezért célszerĹąbb házon belül vagy a harmadik fél bevonásával bővíteni a szolgáltatások listáját. Hetényi meggyőződése, hogy kizárólag a hitelezésre, betétgyĹąjtésre, illetve a pénzügyi tanácsadásokra alapozva ma már nem lehet bankot mĹąködtetni. A platformokra bontott, modulokból álló digitális struktúra ugyan még nem használja a kriptovaluták miatt egyre többet emlegetett blokklánc-technológiát, de csak idő kérdése, hogy a például az ígéretek ellenére még most is akadozó átutalások, órák helyett csak egy pillanatot vegyenek igénybe. 

„Már viszonylag kis cégméretnél is tízmilliós megtakarítást jelent a digitális ügymenet” – ismertette a technológiaváltás más vetületét Somkuti András, a Netlock Kft. ügyvezetője, a Docler Csoport elnöke. A digitális adatmenedzsment és az e-ügyintézés témáját is körbejáró Infotér 2018 konferencián a digitális aláírás technológiáját innovátorként jól ismerő szakember elmondta, hogy Magyarországon évente mintegy 50 ezer tonna, hozzávetőleges 10 milliárd A4-es lapoldalt kitevő papírt használnak el üzleti célra, ezek szállítása, tárolása, irodai mozgatása már középvállalati szinten is több millió, gyakran tízmillió forintos kiadást jelent. Somkuti szerint csak az e-aláírás használatával számlák, teljesítési igazolások, fuvarlevelek, orvosi leletek, munkaügyi dokumentumok, szerződések tömegei kerülhetnek át a digitális világba.

Az egységes európai szabályozás, az EU-s piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról szóló eIDAS-rendelet  óriási előrelépést jelent, bár csak lassan érvényesül a mindennapokban. Somkuti szerint a magyar cégek adaptációjához a technológia jobbára még hiányzik. A szabályozói környezet ugyanakkor akár önmagában is felgyorsíthatja a digitális evolúciót. Somkuti az ügyvédek, közjegyzők számára a cégeljárásokban, vagy a végrehajtói ügyekben ma már Magyarországon is kötelező e-aláírással szignált elektronikus beadványokat említette.

„Észtország a 2000-es évek elején indított közigazgatási digitalizálással a GDP 2 százalékára rúgó összeget takarít meg évente. Az észt szakemberek állítják, hogy az állam 1 eurót spórol minden egyes e-aláírással, és ez csak egy szelete az e-közigazgatásnak” – hozott egy kézzel fogható példát Somkuti. Szerinte „nem nagyon van más út, mint az, hogy ahol csak erre mód van a vállalatok és az állami szféra is áttereljék a most még zömmel papíron zajló folyamatokat a digitális térbe”.