Lefagyott gép, elfelejtett jelszó, leállt nyomtatás, vírustámadás, nem megérkező e-mailek, – mind mind olyan problémák, melyek esetén azonnal hívjuk a rendszergazdákat. Ők pedig ott teremnek, ki tudja honnan jönnek és hová mennek, három kattintás és megoldották a végzetesnek hitt problémát. El sem tudunk képzelni olyan világot, melyben nincsenek olyan magasan képzett informatikusok, akik a háttérből, sokszor láthatatlanul segítik a munkánkat. Mi lenne velünk, ha nem lennének? Az ESET szakemberei összegyĹąjtöttek pár példát.

Ideje leszámolnunk azzal a sztereotípiával, hogy a rendszergazda egy introvertált, mogorva IT-s, aki kizárólag az „egyszerĹąbb” informatikai problémákat hivatott megoldani. A rendszeradminisztrátor feladatköre napjainkra kiemelt fontosságot nyert, és a hatékony problémamegoldás érdekében ma már elengedhetetlen a szakmai tudáson túl a softskillek megléte is. A „sysadminok” igen jelentős döntéshozó és döntés-előkészítő szerepet töltenek be a kis- és nagyvállalatoknál egyaránt. Egyrészt mivel a hálózatok és az azokon tárolt, kezelt adattömegek nagysága egyre növekszik, ami nagyobb karbantartási kapacitást is igényel, másrészt pedig az üzemeltetési „alapfeladatok” mellett a rendszergazdák számos egyéb funkciót töltenek be.

Mivel a sysadminok munkája nem olyan látványos, mint egy-egy új fejlesztés, alkalmazás vagy egy új kütyü piaci bevezetése, a szerepüket hajlamosak vagyunk alábecsülni, pedig az általuk kezelt problémákat az átlag user-ek többsége egyáltalán nem tudná megoldani. 

Az informatikai szakemberek és az átlagfelhasználók tudásszintje közti különbség óriásira nőtt az elmúlt 30 évben, nem érdemes azért nekiállni a munkahelyi hálózat kijavításához, mert a múltkor sikerült újraindítani a céges nyomtatót. A 80-as évek elején, az IBM kompatibilis PC hajnalán még léteztek olyan univerzális szakemberek, akik egyaránt értettek a szoftverhez és a hardverhez. Manapság az ismeretek olyannyira széttagozódtak, hogy csak az IT biztonsági szakma is számos önálló szakmát foglal magában víruslaborostól kezdve logelemzőn át az etikus hackerig bezárólag.

Mit is csinál a rendszergazda?

Tudásukra nap mint nap rászorulunk, állandóan segítséget kérünk, a technikai hibáktól kezdve a vírusfertőzések elleni védekezésen át a hardveres és szoftveres környezet fejlesztéséig minden témakörben otthonosan mozognak. 

Mentéseket kezelnek, spameket szĹąrnek, erőforrást optimalizálnak, frissítenek, hibákat hárítanak el, technikai támogatást nyújtanak és gondoskodnak arról, hogy az üzletmenet folyamatosan mĹąködhessen. A szokásos munkákon kívül sok helyütt a rendszergazdának még az idén május 24-én életbe lépett GDPR szabályozásból adódóan további extra adatvédelmi feladatai is vannak.

Ha varázsütésre eltĹąnnének, azonnal észrevennénk hiányukat, és talán jobban megbecsülnénk nélkülözhetetlen, háttérben végzett munkájukat. Nem csupán valamiféle csodabogaraknak tartanánk őket, akiket baj esetén riasztani lehet. Kicsit olyan ez, mint a láthatatlan háztartási munka: amíg minden rendben, ragyog a lakás, addig nem tĹąnik fel, hogy valaki elvégezte ezeket a feladatokat. 

De mi is lenne a világgal nélkülük? 

A sort gyakorlatilag bármeddig folytathatnánk, hiszen az élet minden területén dolgoznak rendszergazdák, de lássunk pár példát, ahol hiányoznának az ESET szakértői szerint:

– aki elfelejti a jelszavát, nem tudna dolgozni, mert senki nem tudna neki újat generálni

– nyári árleszállítások idején nem tudnánk megrendelni a régóta áhított függőágyat

– ha lenne is hol megrendelni, a csomagküldők nem tudnák kezelni a megrendeléseket

– nem tudnánk bevallani az adónkat

– a közlekedési lámpák óriási káoszt okoznának

– papíralapú térképekkel felszerelkezve, pályaudvaron menetrendeket böngészve utaznánk 

Németországi ransomware fertőzéseknél például jól láttuk, hogy mit is okoz a mentések hiánya, illetve a szerverek leállítása. Körülbelül ezt az állapotot képzelhetnénk el állandónak, ha nem lennének rendszergazdák:

– szünetelt a betegnyilvántartás, ideiglenesen vissza kellett térni a kartonozásra

– házon belül és házon kívül is telefon és fax mĹąködött csak

– a betegirányítási rendszer (például mentők) sem mĹąködött 

– papír és ceruza lett ismét a jegyzetelés eszköze

– a korábbi e-mailes, illetve letöltéses leletkiadás helyett 1-2 órát kellett autózni 

– a leletek személyes átvétele miatt mĹątétek maradtak el

Ugyanilyen okokból vesztette el az atlantai rendőrség teljes videóarchívumát, a manchesteri rendőrség pedig napokig nem tudta ellenőrizni a gyorshajtókat és a gyanús gépjármĹąveket. 

Hogyan tud hatékonyan dolgozni a rendszergazda?

A rendszergazdák egy olyan multifunkciós szakemberek, akik nem csak az IT-hoz értenek, de belelátnak az üzleti folyamatokba is. Segítenek a céget érintő IT beruházásokkal kapcsolatos döntésekben, de akkor is lehet rájuk számítani, ha több opció közül kell választani mérlegelve a technológiai igényeket és a céges pénzügyi szempontokat. Akkor tudnak jól dolgozni, ha nem csak bevonják őket a folyamatos egyeztetésekbe, hanem önálló döntési jogkört is kapnak, hiszen ők fogják üzemeltetni az infrastruktúrát. 

Ezzel párhuzamosan sok cégnél a CEO-nak már részben CIO szemlélettel kell rendelkeznie, hiszen így tud a legjobban együtt dolgozni az IT-s szakemberekkel. Az is trend már, hogy a CIO-k később a cégnél CEO-vá válnak, így biztosított az IT-szemlélet. 

Ugyancsak fontos, hogy egy számítógépes rendszer akkor üzemeltethető hatékonyan és biztonságosan, ha a rendszergazdát már a kezdetektől, a tervezési fázistól kezdődően bevonják az infrastruktúra tervezésébe, fejlesztésébe is. Sok olyan szempont létezik (például jól megtervezett automatikus központi mentés, hibatĹąrés, rendundancia), amelyek hiánya a gyengén, rosszul megvalósított rendszereknél már csak utólag, a problémák, katasztrófák, ransomware fertőzések esetén mutatkoznak meg.

Mindig lesznek rendszergazdák?

Bár számos területen már kezd teret nyerni a gépi tanulás és a mesterséges intelligencia, a rendszergazda hatásköre továbbra is magasan kvalifikált, tapasztalt szakember jelenlétét igényli, hiszen a hardver és szoftver a munkát valóban hatékonyan segíti, ám a döntéseket nem lehet csak gépekre bízni. 

A minden évben július utolsó péntekére eső rendszergazdák és IT üzemeltetők napja (Sysadminday) kezdeményezés ennek szellemében azért indult, hogy ezen a napon a szakma eme hőseit ünnepeljük, hangsúlyozzuk a munkájuk fontosságát, ezt a sokszor láthatatlanul végzett feladatot jobban megismertessük az átlagfelhasználókkal. Hiszen egy magát folyamatosan képző profi rendszergazda biztos állásra számíthat a jövőben is, hiszen jó szakemberekből már jelenleg is jelentős hiány van a munkaerőpiacon.

Magyarországon július 20-án, egy héttel a hivatalos Sysadminday előtt már elkezdték ünnepelni a rendszergazdákat, az esemény kiemelt támogatója az ESET volt.