Több hónapos intenzív tárgyalások után az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság végleges megállapodást értek el az átdolgozott megújulóenergia-irányelvről (RED II) amelyben az európai napenergia szövetség, a SolarPower Europe kulcsfontosságú ajánlásainak többsége megjelenik.

Az irányelv legfontosabb eredménye, hogy az európai energiaigény 32 százalékát 2030-ban megújuló energiaforrásoknak kell fedezni, szemben az Európai Tanács által eredetileg javasolt és az Európai Bizottság által jóváhagyott 27 százalékkal. A növekmény a Solarpower Europe napenergia-szövetség elképzeléseinek megfelelően került be a megállapodásba. 

„Az irányelv elfogadása óriási előrelépést jelent az európai napenergiaiparnak és a fenntartható fejlődésnek egyaránt. A fogyasztók és a kisebb piaci szereplők védelme, az alternatív energia közel egyharmados arányának beépítése, a gyorsított és egyszerĹąsödő adminisztráció mindenkinek a hasznára válik majd.”  – kommentálta az irányelv elfogadását Szolnoki Ádám, az európai napelem-szövetség, a Solarpower Europe-tag MANAP elnöke.

A magyar ad-vesz mérős elszámolási rendszerrel ellentétben több nyugat-európai országban a napelemes termelő-fogyasztók (prosumerek), mint például a lakossági napelemes rendszerek tulajdonosai a saját maguk által megtermelt és helyben el is fogyasztott energia után különböző díjakat kötelesek fizetni. Az új megállapodás szerint a termelő-fogyasztók teljes mértékben mentesülni fognak ezek alól. 2026-tól a tagállamok a 25 kW-ot meghaladó létesítmények esetén alkalmazhatnak díjakat, amennyiben támogatási rendszerek is mĹąködnek, vagy ha a saját fogyasztásra termelő rendszerek teljes aránya meghaladja a teljes nemzeti villamosenergia-kapacitás 8 százalékát. 

A megállapodás további fontos pontjai a következők:

• A termelő-fogyasztók eladhatják a felesleges energiát, beleértve aggregátorok, HTM-ek (Hosszú Távú Megállapodások) és peer-to-peer megállapodások révén, és megkapják legalább a piaci árat a hálózatba táplált energiáért.
• Az EU elismeri a saját fogyasztás új üzleti modelljeit, például a kollektív önfogyasztást, az aggregátorok szerepét és a harmadik feles tulajdonlást.
• EgyszerĹąsített adminisztratív eljárások kerülnek bevezetésre a kis napenergia-projektekhez egyablakos ügyintézés bevezetésével, és egy évnél rövidebb engedélyezési határidők a 150 kW-nál kisebb létesítmények esetében.
• A hálózathoz csatlakozó 10,8 kW, vagy kisebb méretĹą, napenergiával mĹąködő projektek egyszerĹą eljárással csatlakoztathatók a rendszerhez, az elosztórendszer-üzemeltőjének küldött egyszerĹą bejelentéssel.
• A tagállamok kötelezettséget vállalnak a vállalati zöldenergia beszerzés elősegítését és az adminisztratív akadályok felszámolását érintő intézkedések előrehaladásának rendszeres jelentésére.
• Nem támogatható a napenergiával kapcsolatos projektekre vonatkozó szabályok visszamenőleges módosítása, csak korlátozott mentességekkel, feltéve, hogy az a projekt gazdasági életképességére nincs hatással.
• A napenergiába befektetők számára a stabilitás és kiszámíthatóság biztosítása kapcsán a tagállamoknak 5 évente jelentést kell tenniük napenergia támogatási rendszereik alakulásáról.
• A tagállamok napenergia-specifikus tendereket nyújthatnak a nagy projektekhez, és kötelező átvételi árat biztosíthatnak a kisebb méretĹą erőmĹąvi projekteknek, amelyek mentesek a tenderek alól
• A megújuló energiák támogatására vonatkozó hosszú távú tervek értékelésének és változásainak, illetve az önfogyasztás előmozdítására irányuló intézkedéseknek a Nemzeti Energia és Klíma Tervekbe (NEKT) való beemelése. 

A következő időszakban az Európai Parlamentnek és az Európai Unió Tanácsának formálisan jóvá kell hagynia az informális háromoldalú egyeztetés során elfogadott szöveget, majd az Európai Bizottság útmutatást készít az irányelv végrehajtásáról. Végül, a tagállamoknak 2021 január 1-ig át kell ültetniük az irányelvet a nemzeti jogba.