Mind több állami, oktatási és piaci szereplő ismerte fel az elmúlt években azt, hogy a mérnöki életpálya népszerĹąsítése a fiatalabb generációk körében kiemelten kezelendő feladat. Már napjainkban is komoly nehézségeket okoz a szakemberhiány, aminek a hosszú távú megoldása vitathatatlanul a magyar gazdaság érdeke. 

Az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség elnöke, Ábrahám László épp ezért az elkövetkező időszak legfontosabb teendőjének azt látja, hogy az általános- és középiskolákban országosan megvalósulhasson egy olyan program, amely gyakorlatiasan, közvetlen módon, érdekesen és figyelemfelkeltően nyújt betekintést a diákok számára a mérnökszakma világába.  Hozzátette, ehhez szoros együttmĹąködésre van szükség a vállalkozói, illetve a közszféra között, hogy valóban célt érjenek az erőfeszítések.

Ábrahám László szerint sokan, sokféle programot hirdettek, illetve valósítanak meg a természet- és mĹąszaki tudományok népszerĹąsítése, a mérnöki pálya megismertetése érdekében. Azonban ezek a kezdeményezések gyakran nem érnek el szélesebb kört, a hatások nem erősítik egymást, és az eredmények, tapasztalatok a többség számára „rejtve maradnak”. Ezen muszáj változtatni, és akár állami, kormányzati támogatás bevonásával egységesíteni, országos szintre emelni a mérnök szakma iránti érdeklődés növelését. 

„Azt gondolom, hogy a problémát, a szakemberhiányt mindent érintett fél felismerte, és tényként kezeli. A folyamat pozitív irányú megfordítására is indultak kisebb-nagyobb sikert hozó programok. Eljött az idő, hogy ezt még magasabb szintre emeljük, szélesebb körĹą összefogással hatékonyabbá, eredményesebbé váljunk ezen a téren. Nem kérdés, hogy 3-5 éven belül meg kell triplázni a mérnökhallgatók számát a hazai felsőoktatásban, hogy Magyarország továbbra is vonzó célpontja legyen a tudásalapú gazdasági befektetéseknek. Márpedig ezek megfelelő számú és képzettségĹą mĹąszaki szakembergárda nélkül elképzelhetetlenek.” – hangsúlyozta Ábrahám László.

Az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség elnöke hozzátette, hogy az állami, kormányzati szerepvállalás azért is lenne hasznos a mérnöki pálya népszerĹąsítésében, mert annak köszönhetően az iskolák is jobban bevonhatóak lennének a szakmai programokba. Jelenleg ugyanis komoly kihívást jelent a piaci szereplők számára a tanintézményekkel való kapcsolatfelvétel, együttmĹąködés. Ennek oka részben az iskolák, a tanárok túlterheltségéből fakad, illetve abból, hogy számos megkeresést kapnak, és nehezen igazodnak el a különböző programlehetőségek közt, sokszor kényszerként tekintenek rájuk. Egy egységesebb, minden résztvevő által támogatott együttmĹąködés és a felek érdekeit figyelembe vevő ösztönző rendszer kidolgozása lehetne a megoldás. Olyan, ami mérhető módon, a szakma közös céljait támogatva segíti a szemléletformálást, a tudásmegosztást és ezzel párhuzamosan a következő mérnöknemzedék kinevelését.