Lépéskényszert hoz a robotika
2018. mĂĄjus 16.
A mesterséges intelligencia teljesen felforgatja a gyártást és a logisztikát, miközben az európai KKV-k nemcsak technológiai és üzleti téren nem állnak készen a változásra, sokszor a megfelelĆ informatikai ismeretekkel sem rendelkeznek. A kutatói szférát mozgósító uniós szintƱ kezdeményezésekbe bekapcsolódva azonban lehet esélyük lépést tartani − hangzott el az Ipar Napjai 2018 kiállítás keretében szervezett Ipar 4.0 konferencia elsĆ napján.
Az elkövetkezendĆ években leginkább az ellátási láncok, a készletezés és az eszközkezelés területei alakulnak át a gépi tanuláson alapuló megoldások hatására, áll a Világgazdasági Fórum vonatkozó tanulmányában, ami az elkövetkezendĆ öt évben az adat vezérelt folyamatoptimalizálást akár 30 százalékkal növelheti. A McKinsey − szintén a mesterséges intelligenciának köszönhetĆen − a raktározási költségek 20-50% közötti csökkenésével számol.
Noha a fogyasztók igényeit szolgáló hatékonyságnövelés magától értetĆdĆ elvárás a gyártáson, logisztikán és kiskereskedelmen átívelĆ termék-életciklus menedzsmentben, az európai cégek nincsenek felkészülve, hogy profitáljanak az Ipar 4.0-ként emlegetett technológiai forradalom vívmányaiból.
„A KKV-k jellemzĆen nehezen férnek hozzá a legújabb gyártási technológiákhoz, és növekedésüket a többnyire akadozó nemzetközi terjeszkedés is gátolja. Sokszor nem ismerik az új megoldásokat és folyamatokat sem” – állapította meg Petri Liuha, az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) digitális ága, az EIT Digital ágazati vezetĆje, aki az Ipar Napjai 2018 kiállításon szervezett Ipar 4.0 Konferencián beszélt a kontinens elĆtt álló kihívásokról a Nemzetgazdasági Minisztérium felkérésére. „A vállalatoknak egyre inkább valós idejƱ piaci adatokhoz kell igazítaniuk termelésüket, míg adatmegosztásra a teljes értékláncon át szükségük lesz” – vetítette elĆre a szakember.
Magyar példa szolgálhat inspirációként
Ígéretes perspektívát a kutatói szférát mozgósító európai projektekbe való bekapcsolódás jelenthet. Ilyen jó gyakorlat az EIT Digital raktározás optimalizálást célzó AWARD elnevezésƱ projektje, amely az adat alapú megoldásokra szakosodott holland Bright Cape vezetésével és többek között a Budapesti MƱszaki és Gazdaságtudományi Egyetem aktív közremƱködésével valósul meg. A cél olyan logisztikai platform létrehozása, amely fejlett tervezési módszerekkel összehangolja a beltéri anyagmozgatást végzĆ önvezetĆ rakodógépek mƱködését. A BME kutatói az ehhez szükséges algoritmusok kifejlesztésén, valamint egy szimulációs környezet elĆállításán dolgoznak. A tervek között szerepel a szállítás utolsó szakaszán végzett szállítás, az ún. Last Mile Delivery optimalizálása is drónok segítségével.
„Az említett projekt arra példa, hogy egy európai vállalkozás hogyan tud együtt dolgozni a K+F szférával egy egész iparág hatékonyságát növelĆ újításon” – mondta Liuha, majd kiemelte: az EIT Digital európai ökoszisztémája csaknem 160, köztük 11 magyarországi tagból áll ipari, egyetemi és kutatói szereplĆkkel. A szervezet legutóbbi éves jelentésében meghirdette a „Valóra váltjuk a digitális transzformációt” mottót, amelyhez híven üzletfejlesztési támogatást és szakmai továbbképzést nyújt, hogy az érdeklĆdĆ cégek helyt tudjanak állni az orrunk elĆtt zajló digitális forradalomban.
Hogy mennyire szükség van az innovációs erĆfeszítések európai szintƱ összehangolására, a Világgazdasági Fórum felmérése is igazolja, amely szerint a megkérdezett cégvezetĆk csupán 14%-a érzi felkészültnek magát azokra a változásokra, amelyeket a mesterséges intelligencia az iparban várhatóan elĆ fog idézni.


