Lépéskényszert hoz a robotika

A mesterséges intelligencia teljesen felforgatja a gyártást és a logisztikát, miközben az európai  KKV-k nemcsak technológiai és üzleti téren nem állnak készen a változásra, sokszor a megfelelƑ informatikai ismeretekkel sem rendelkeznek. A kutatói szférát mozgósító uniós szintƱ kezdeményezésekbe bekapcsolódva azonban lehet esélyük lépést tartani − hangzott el az Ipar Napjai 2018 kiállítás keretében szervezett Ipar 4.0 konferencia elsƑ napján.

Az elkövetkezendƑ években leginkább az ellátási láncok, a készletezés és az eszközkezelés területei alakulnak át a gépi tanuláson alapuló megoldások hatására, áll a Világgazdasági Fórum vonatkozó tanulmányában, ami az elkövetkezendƑ öt évben az adat vezérelt  folyamatoptimalizálást akár 30 százalékkal növelheti. A McKinsey − szintén a mesterséges intelligenciának köszönhetƑen − a raktározási költségek 20-50% közötti csökkenésével számol.

 

Noha a fogyasztók igényeit szolgáló hatékonyságnövelés magától értetƑdƑ elvárás a gyártáson, logisztikán és kiskereskedelmen átívelƑ termék-életciklus menedzsmentben, az európai cégek nincsenek felkészülve, hogy profitáljanak az Ipar 4.0-ként emlegetett technológiai forradalom vívmányaiból. 

 

„A KKV-k jellemzƑen nehezen férnek hozzá a legújabb gyártási technológiákhoz, és növekedésüket a többnyire akadozó nemzetközi terjeszkedés is gátolja. Sokszor nem ismerik az új megoldásokat és folyamatokat sem” – állapította meg Petri Liuha, az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) digitális ága, az EIT Digital ágazati vezetƑje, aki az Ipar Napjai 2018 kiállításon szervezett Ipar 4.0 Konferencián beszélt a kontinens elƑtt álló kihívásokról a Nemzetgazdasági Minisztérium felkérésére. „A vállalatoknak egyre inkább valós idejƱ piaci adatokhoz kell igazítaniuk termelésüket, míg adatmegosztásra a teljes értékláncon át szükségük lesz” – vetítette elƑre a szakember.

 

Magyar példa szolgálhat inspirációként

Ígéretes perspektívát a kutatói szférát mozgósító európai projektekbe való bekapcsolódás jelenthet. Ilyen jó gyakorlat az EIT Digital raktározás optimalizálást célzó  AWARD elnevezésƱ projektje, amely az adat alapú megoldásokra szakosodott holland Bright Cape vezetésével és többek között a Budapesti MƱszaki és Gazdaságtudományi Egyetem aktív közremƱködésével valósul meg. A cél olyan logisztikai platform létrehozása, amely fejlett tervezési módszerekkel összehangolja a beltéri anyagmozgatást végzƑ önvezetƑ rakodógépek mƱködését. A BME kutatói az ehhez szükséges algoritmusok kifejlesztésén, valamint egy szimulációs környezet elƑállításán dolgoznak. A tervek között szerepel a szállítás utolsó szakaszán végzett szállítás, az ún. Last Mile Delivery optimalizálása is drónok segítségével.

 

„Az említett projekt arra példa, hogy egy európai vállalkozás hogyan tud együtt dolgozni a K+F szférával egy egész iparág hatékonyságát növelƑ újításon” – mondta Liuha, majd kiemelte: az EIT Digital európai ökoszisztémája csaknem 160, köztük 11 magyarországi tagból áll ipari, egyetemi és kutatói szereplƑkkel. A szervezet legutóbbi éves jelentésében meghirdette a „Valóra váltjuk a digitális transzformációt” mottót, amelyhez híven üzletfejlesztési támogatást és szakmai továbbképzést nyújt, hogy az érdeklƑdƑ cégek helyt tudjanak állni az orrunk elƑtt zajló digitális forradalomban.

 

Hogy mennyire szükség van az innovációs erƑfeszítések európai szintƱ összehangolására, a Világgazdasági Fórum felmérése is igazolja, amely szerint a megkérdezett cégvezetƑk csupán 14%-a érzi felkészültnek magát azokra a változásokra, amelyeket a mesterséges intelligencia az iparban várhatóan elƑ fog idézni.

 
 
 

KapcsolĂłdĂł cikkek

 

Belépés

 

 

RegisztrĂĄciĂł